Az olcsó biztosítások megjelenése miatt jelentős felfutás előtt van a hazai magánegészségügy. A piac egyre több nagybefektetőt érdekel, legutóbb tavaly ősszel a Csányi-csoport belépése jelezte nagyon egyértelműen az új irányt. A megjelenő nagy intézmények az egyre komplexebb és magasabb minőségű ellátásukkal a kisebb magánszolgáltatókra halálos veszélyt jelentenek.
A 2008-as vizitdíjas népszavazással lényegében eldőlt, hogy a magyar egészségügy kétsebességes lesz. A szélesebb körben elérhető hazai magánszolgáltatást viszont egyre többször erőn felül az alsó középrétegek is megpróbálják igénybe venni, a társadalom ugyanis érzékeli, hogy az állami egészségügy cserben hagy bennünket. Probléma, hogy négy finanszírozási modell létezik ma párhuzamosan Magyarországon, emiatt senki nem tudja, hogy épp hol van, mit várhat, és ki finanszírozza az ellátását.
A magánszereplők eredményességét az állami támogatás erőteljesen befolyásolja, OEP-finanszírozás nélkül 10 százalék fölötti profitot zsebre tenni rendkívül extra – legalábbis a fekvőbeteg intézményekben.
A jövő egészségügyében a magánbiztosításokon keresztül kiszervezett szolgáltatásokkal el fogjuk kerülni a közkórházakat, a nagy, életet veszélyeztető beavatkozások viszont maradnak az állami rendszerben. Lantos Gabriellával, a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatójával beszélgettem.
