A kétezres években még volt egységes sajtó-ökoszisztéma: ugyan voltak érezhetően jobbra vagy balra hajló lapok, de mindkét irányba húzó médiából jöttek hírek, amik számítottak. Mostanra viszont zárt, egymással semmiben nem kommunikáló ökoszisztémák alakultak ki, ahol legfeljebb eltorzult formában kerülnek át a hírek egyik helyről a másikba – értékelte a magyar sajtó állapotát a G7 podcast eheti vendége, a Direkt36 társalapítója, Pethő András.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva lehet meghallgatni (vagy bármelyik okostelefonos podcast app letöltése után a “G7 Beszélgetések”-re feliratkozva).
Ahhoz, hogy a Fidesz ennyire legyalulhatta a sajtópiacot, az is szükséges volt, hogy az újságok anyagilag meg voltak már rendülve a válság és az internet terjedése miatt, mondta Pethő. Így könnyebb volt gazdasági csatornákon keresztül megroppantani a piac egy-egy szereplőjét. Ezért különösen fontos, hogy a szerkesztőségek gazdasági háttere erős legyen, és ezt az újságok minősége szempontjából jobb, ha az újságok közönsége biztosítja.
Pethő szerint az az ideális, ha az újságírói munka teljesen elkülönül a pénzszerzéstől, de ezt egyre kevesebb szerkesztőség vagy médiacég tudja megoldani. A Direkt36 egyébként finanszírozási szükségletének felét támogatóktól szerzi.
Pethő és szerzőtársa, Szabó András a héten számos új információt tartalmazó cikkel jelentkeztek a Direkt36-on Simicska Lajos kapitulációjáról.
Szinte shakespeare-i Simicska Lajos története, ami pontosan megmutatja, milyen illékony és törékeny a hatalom
– kommentálta Pethő az oligarcha karrierívének tanulságait. Simicska Lajos köré valódi mítosz épült, és ennek leomlása arra int mindenkit, hogy folyamatosan megkérdőjelezze ezeket.
A beszélgetésen szóba került a Washington Post is, ahol Pethő a tényfeltáró csapatban dolgozott egy évig, éppen akkor, amikor kinevezték az újságot most is irányító főszerkesztőt, a Spotlightból is ismert Marty Baront, és amikor megvette a lapot az Amazon-tulajdonos Jeff Bezos. Pethő szerint a legjobb amerikai újságok a Trump-korszakban is korrektül és tényszerűen tájékoztatnak, ezért érdemes figyelni őket és példát venni róluk.
Kövesd a G7 Beszélgetéseket Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon és feliratkoztál a hírlevelünkre.) A korábbi adásaink itt vannak.
Podcast
A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k
A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.
Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai
A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.
Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás
Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
