Indokolt a hisztéria az új koronavírus miatt?

Nincs sok értelme arról beszélni, hogy hogyan lehet feltartóztatni az új koronavírust az országhatárokon. Inkább arra kellene koncentrálni, hogy lassítsák a járvány terjedését, és elkerüljék, hogy térben és időben koncentrálódjanak a megbetegedések, máskülönben túlterhelődnek az egészségügyi rendszerek – mondta Marton Péter a G7 Podcastban.

A Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok tanszékének biztonságpolitikai szakértőjével – aki több cikkel is jelentkezett a témában nálunk és máshol is -, a koronavírusról elérhető információkat és az egyes országok válaszintézkedéseit vesszük végig. A műsor elején Fabók Bálintot kérdeztem röviden az Aldi és Lidl magyarországi munkakörülményeiről írt cikkeiről. A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban. Most már Spotify-on is be lehet követni minket.

Honnan érdemes hisztériamentesen, tényalapon tájékozódni járványügyi kérdésekben? Marton a következő netes felületeket ajánlja:

Nemzeti Népegészségügyi Központ
CDC (amerikai járványügyi hivatal) és ECDC (ennek európai megfelelője)
Egészségügyi Világszervet (WHO)
Johns Hopkins Egyetem (térkép)
Worldometers.info
NATO egészségügyi központ

Ugyanakkor „a járványügyi adatok olyanok, mint a csillagfény”, tehát egy jóval korábbi állapotot tükröznek. Az, hogy az aktuális helyzet mennyire tér el ettől, mind a kórokozó viselkedésén, mind az azóta meghozott intézkedéseken múlik. De vannak problémák a teszteléssel is: az eddigi tesztek néha hibásan adtak negatív eredményt, és kifejezetten nehézkes a vírus kimutatása. Kínában például többször változtatták a diagnosztikai követelményeket, ezért egyik alkalommal jelentősen megugrott a megbetegedések száma.

Az új koronavírus a megszokott influenzánál lényegesen – a mostani becslések szerint hússzor – halálosabb, ugyanakkor a 2 százalékosra becsült halálozási aránya eltörpül például a szintén most dúló kongói ebolajárvány 66 százalékos mutatójához képest. A korábbi ismertebb koronavírusok, például a MERS és a SARS szintén halálosabbak voltak (különösen a MERS, amely a fertőzöttek közel harmadának halálához vezetett), ám a terjedésük kevésbé volt gyors. Az effektív terjedési mutató azonban nemcsak a vírustól függ, hanem éghajlati és társadalmi-kulturális tényezőktől is, amelyek befolyásolhatják az emberek közötti kontaktusok gyakoriságát.

Az egyébként nem teljesen igaz, hogy csak idősek halnak meg az új koronavírusban. A rendelkezésre álló minták szerint a fiatal felnőttek között is sok a súlyos beteg, az idősek felülreprezentáltsága csak viszonylagos.

A koronavírus eléggé halálos ahhoz, hogy aggódjunk miatta, de ahhoz nem eléggé, hogy az igazán szigorú, a gazdaságot megbénító intézkedéseket indokolttá tegye

– mondta Marton. Szerinte az egyik lehetséges rossz forgatókönyv, ha például Kínában elkezdik feloldani a szigorú járványellenes rendelkezéseket, és később kiderülne, hogy valójában nagyobb a járvány kiterjedése. Ez súlyosan rombolná a közbizalmat, és kiszámíthatatlan gazdasági következményekkel járna.

A járványcsillapítás a 2009-es H1N1 vírus idején lett uralkodó hozzáállás. Ez az adatgyűjtésre, nyomon követésre, tesztelésre, az intézményszintű védelmi tervekre és a kockázatoknak kitett rétegekre fordított fokozott figyelemre épül.

Marton szerint járvány idején nem tartható, hogy az egyénre terheljék a költségeket, hiszen a betegség megállítása közérdek. Ezért például az amerikai vagy a bizonyos szempontból még inkább darwinista kínai rendszer hátrányban van. Kínában a háztartások gyakran az egészségügyi kiadások miatt adósodtak el, és ez különösen gyakori a vándormunkások körében. Ez hathatósan hozzájárulhatott a járvány szétterjedéséhez a korai időszakban.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-on, Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon, és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink: