Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2020. február 29. 07:47 Podcast

Indokolt a hisztéria az új koronavírus miatt?

Nincs sok értelme arról beszélni, hogy hogyan lehet feltartóztatni az új koronavírust az országhatárokon. Inkább arra kellene koncentrálni, hogy lassítsák a járvány terjedését, és elkerüljék, hogy térben és időben koncentrálódjanak a megbetegedések, máskülönben túlterhelődnek az egészségügyi rendszerek – mondta Marton Péter a G7 Podcastban.

A Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok tanszékének biztonságpolitikai szakértőjével – aki több cikkel is jelentkezett a témában nálunk és máshol is -, a koronavírusról elérhető információkat és az egyes országok válaszintézkedéseit vesszük végig. A műsor elején Fabók Bálintot kérdeztem röviden az Aldi és Lidl magyarországi munkakörülményeiről írt cikkeiről. A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban. Most már Spotify-on is be lehet követni minket. 

Honnan érdemes hisztériamentesen, tényalapon tájékozódni járványügyi kérdésekben? Marton a következő netes felületeket ajánlja:

Ugyanakkor „a járványügyi adatok olyanok, mint a csillagfény”, tehát egy jóval korábbi állapotot tükröznek. Az, hogy az aktuális helyzet mennyire tér el ettől, mind a kórokozó viselkedésén, mind az azóta meghozott intézkedéseken múlik. De vannak problémák a teszteléssel is: az eddigi tesztek néha hibásan adtak negatív eredményt, és kifejezetten nehézkes a vírus kimutatása. Kínában például többször változtatták a diagnosztikai követelményeket, ezért egyik alkalommal jelentősen megugrott a megbetegedések száma.

Az új koronavírus a megszokott influenzánál lényegesen – a mostani becslések szerint hússzor – halálosabb, ugyanakkor a 2 százalékosra becsült halálozási aránya eltörpül például a szintén most dúló kongói ebolajárvány 66 százalékos mutatójához képest. A korábbi ismertebb koronavírusok, például a MERS és a SARS szintén halálosabbak voltak (különösen a MERS, amely a fertőzöttek közel harmadának halálához vezetett), ám a terjedésük kevésbé volt gyors. Az effektív terjedési mutató azonban nemcsak a vírustól függ, hanem éghajlati és társadalmi-kulturális tényezőktől is, amelyek befolyásolhatják az emberek közötti kontaktusok gyakoriságát.

Az egyébként nem teljesen igaz, hogy csak idősek halnak meg az új koronavírusban. A rendelkezésre álló minták szerint a fiatal felnőttek között is sok a súlyos beteg, az idősek felülreprezentáltsága csak viszonylagos.

A koronavírus eléggé halálos ahhoz, hogy aggódjunk miatta, de ahhoz nem eléggé, hogy az igazán szigorú, a gazdaságot megbénító intézkedéseket indokolttá tegye

– mondta Marton. Szerinte az egyik lehetséges rossz forgatókönyv, ha például Kínában elkezdik feloldani a szigorú járványellenes rendelkezéseket, és később kiderülne, hogy valójában nagyobb a járvány kiterjedése. Ez súlyosan rombolná a közbizalmat, és kiszámíthatatlan gazdasági következményekkel járna.

A járványcsillapítás a 2009-es H1N1 vírus idején lett uralkodó hozzáállás. Ez az adatgyűjtésre, nyomon követésre, tesztelésre, az intézményszintű védelmi tervekre és a kockázatoknak kitett rétegekre fordított fokozott figyelemre épül.

Marton szerint járvány idején nem tartható, hogy az egyénre terheljék a költségeket, hiszen a betegség megállítása közérdek. Ezért például az amerikai vagy a bizonyos szempontból még inkább darwinista kínai rendszer hátrányban van. Kínában a háztartások gyakran az egészségügyi kiadások miatt adósodtak el, és ez különösen gyakori a vándormunkások körében. Ez hathatósan hozzájárulhatott a járvány szétterjedéséhez a korai időszakban.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-onItunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon, és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink:

(A podcast gyártásában segített: Bagyinszki Dániel.)

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast járvány koronavírus vírus Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Bucsky Péter
2024. február 10. 04:38 Podcast

Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai

A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.

László Pál
2024. február 6. 15:35 Podcast, Támogatói tartalom

Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás

Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.

László Pál
2024. február 5. 12:01 Közélet, Podcast, Támogatói tartalom

Sokkal többe kerülhet majd a klímaváltozás kezelése, mint amennyi pénz a 1,5 fokos cél eléréséhez kellene

Karakas Ádám, a Boston Consulting Group (BCG) partnere volt a G7 podcast vendége.

Fontos

Váczi István
2024. március 1. 04:34 Világ

Csak egyféleképpen tud győzni az orosz hadsereg Ukrajnában

Három súlyos hiányossággal is küzdenek most az ukránok, és ha nem tudják megoldani őket, célt érhet az orosz felmorzsolás.

Torontáli Zoltán
2024. február 28. 14:08 Adat, Pénz

Minden jel szerint készülhetünk a 400-410 forint feletti euróra is

Ha a papírforma forgatókönyv teljesül, akkor a forint lassú ütemben, de folyamatosan gyengülni fog a következő időszakban.

Pálos Máté
2024. február 28. 04:34 Közélet

Emberi jogok és eutanázia: hol húzódnak az egyéni önrendelkezés és az állami életvédelem határai?

Akár évtizedekig meghatározhatja a hazai életvégi döntésekről szóló közbeszédet, de az európai jogfejldődésben is mérföldkő lehet a Karsai vs. Magyarország ügyben az strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) a közeljövőben várható ítélet.