Nincs sok értelme arról beszélni, hogy hogyan lehet feltartóztatni az új koronavírust az országhatárokon. Inkább arra kellene koncentrálni, hogy lassítsák a járvány terjedését, és elkerüljék, hogy térben és időben koncentrálódjanak a megbetegedések, máskülönben túlterhelődnek az egészségügyi rendszerek – mondta Marton Péter a G7 Podcastban.
A Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok tanszékének biztonságpolitikai szakértőjével – aki több cikkel is jelentkezett a témában nálunk és máshol is -, a koronavírusról elérhető információkat és az egyes országok válaszintézkedéseit vesszük végig. A műsor elején Fabók Bálintot kérdeztem röviden az Aldi és Lidl magyarországi munkakörülményeiről írt cikkeiről. A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban. Most már Spotify-on is be lehet követni minket.
Honnan érdemes hisztériamentesen, tényalapon tájékozódni járványügyi kérdésekben? Marton a következő netes felületeket ajánlja:
- Nemzeti Népegészségügyi Központ
- CDC (amerikai járványügyi hivatal) és ECDC (ennek európai megfelelője)
- Egészségügyi Világszervet (WHO)
- Johns Hopkins Egyetem (térkép)
- Worldometers.info
- NATO egészségügyi központ
Ugyanakkor „a járványügyi adatok olyanok, mint a csillagfény”, tehát egy jóval korábbi állapotot tükröznek. Az, hogy az aktuális helyzet mennyire tér el ettől, mind a kórokozó viselkedésén, mind az azóta meghozott intézkedéseken múlik. De vannak problémák a teszteléssel is: az eddigi tesztek néha hibásan adtak negatív eredményt, és kifejezetten nehézkes a vírus kimutatása. Kínában például többször változtatták a diagnosztikai követelményeket, ezért egyik alkalommal jelentősen megugrott a megbetegedések száma.
Az új koronavírus a megszokott influenzánál lényegesen – a mostani becslések szerint hússzor – halálosabb, ugyanakkor a 2 százalékosra becsült halálozási aránya eltörpül például a szintén most dúló kongói ebolajárvány 66 százalékos mutatójához képest. A korábbi ismertebb koronavírusok, például a MERS és a SARS szintén halálosabbak voltak (különösen a MERS, amely a fertőzöttek közel harmadának halálához vezetett), ám a terjedésük kevésbé volt gyors. Az effektív terjedési mutató azonban nemcsak a vírustól függ, hanem éghajlati és társadalmi-kulturális tényezőktől is, amelyek befolyásolhatják az emberek közötti kontaktusok gyakoriságát.
Az egyébként nem teljesen igaz, hogy csak idősek halnak meg az új koronavírusban. A rendelkezésre álló minták szerint a fiatal felnőttek között is sok a súlyos beteg, az idősek felülreprezentáltsága csak viszonylagos.
A koronavírus eléggé halálos ahhoz, hogy aggódjunk miatta, de ahhoz nem eléggé, hogy az igazán szigorú, a gazdaságot megbénító intézkedéseket indokolttá tegye
– mondta Marton. Szerinte az egyik lehetséges rossz forgatókönyv, ha például Kínában elkezdik feloldani a szigorú járványellenes rendelkezéseket, és később kiderülne, hogy valójában nagyobb a járvány kiterjedése. Ez súlyosan rombolná a közbizalmat, és kiszámíthatatlan gazdasági következményekkel járna.
A járványcsillapítás a 2009-es H1N1 vírus idején lett uralkodó hozzáállás. Ez az adatgyűjtésre, nyomon követésre, tesztelésre, az intézményszintű védelmi tervekre és a kockázatoknak kitett rétegekre fordított fokozott figyelemre épül.
Marton szerint járvány idején nem tartható, hogy az egyénre terheljék a költségeket, hiszen a betegség megállítása közérdek. Ezért például az amerikai vagy a bizonyos szempontból még inkább darwinista kínai rendszer hátrányban van. Kínában a háztartások gyakran az egészségügyi kiadások miatt adósodtak el, és ez különösen gyakori a vándormunkások körében. Ez hathatósan hozzájárulhatott a járvány szétterjedéséhez a korai időszakban.
Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-on, Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon, és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink:
- Palócz Éva (2020. február 22.)
- Zsiday Viktor (G7 Podcast Live, 2020. február 8.)
- Feller Antal (2020. február 1.)
- G7 – Hajdu Miklós, Stubnya Bence, Váczi István (2020. január 25.)
- Marton Péter (2020. január 11.)
- Chikán Attila, Pete Péter (G7 Podcast Live, 2019. december 14.)
- G7 – Torontáli Zoltán és Stubnya Bence (2019. december 1.)
- Rényi Pál Dániel, Bódis András, Jandó Zoltán (2019. november 23.)
- Mátyás Eszter, Konkoly-Thege Júlia, Mikecz Dániel (2019. november 16.)
- Orbán Krisztián (G7 Podcast Live, 2019. november 7.)
- G7 – Jandó Zoltán és Bucsky Péter (2019. november 2.)
- Éber Márk (2019. október 26.)
- Dezső András (2019. május 11.)
- Szendrői Gábor (2019. május 4.)
- László Csaba (2019. április 27.)
- Tóth István János (2019. április 13.)
- Móricz Dániel (2019. március 23.)
- Csaba László (2019. március 16.)
- Muraközy Balázs (2019. február 23.)
- Pogátsa Zoltán (2019. február 9.)
- Pletser Tamás (2019. január 26.)
- Pethő András (2019. január 19.)
- Kovách Imre (2019. január 12.)
- Zsiday Viktor (2019. január 5.)
- Horn Dániel és Kiss Hubert János (2018. december 8.)
- G7 – Jandó Zoltán (2018. december 1.)
- Pléh Csaba (2018. november 24.)
- G7 – Bucsky Péter (2018. november 13.)
- Tóth István György (2018. november 6.)
- G7 – Fabók Bálint és Jandó Zoltán (2018. október 30.)
- Filippov Gábor (2018. október 27.)
- Scharle Ágota (2018. október 20.)
- Kovács Krisztián (2018. október 6.)
- Illyés Márton (2018. július 14.)
- Móró Tamás (2018. június 30.)
- Romhányi Balázs (2018. június 23.)
- Gregor Anikó (2018. június 17.)
- Juhász László (2018. június 9.)
- Lantos Gabriella (2018. május 19.
- Lakatos Péter (2018. május 12.)
- Krekó Péter (2018. május 5.)
- Mikecz Dániel (2018. április 21.)
- Oszkó Péter (2018. április 14.)
- Urbán László (2018. április 7.)
- Surányi György (2018. március 31.)
- Bod Péter Ákos (2018. március 24.)
(A podcast gyártásában segített: Bagyinszki Dániel.)
