Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2020. október 17. 07:10 Podcast

Van, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-e

A Társadalmi Riport 1990 óta jelenik meg kétévente, így idén van a tanulmánykötet 30. születésnapja. A jövő héten jelenik meg a kiadvány 2020-as száma, amivel kiemelten fogunk foglalkozni a G7-en. A tanulmánykötet egyes fejezeteit összesen hat cikkben dolgozzuk majd fel, ezek a jövő héttől kezdve fognak megjelenni. A legérdekesebb részleteket Tóth István Györggyel, a Tárki vezérigazgatójával és a kötet egyik szerkesztőjével beszéltük át.

Hiába tematizálja a közéletet egyre inkább a klímaváltozás, a magyar lakosság kevesebb mint 10 százaléka gondolja azt, hogy ez az egyik legfontosabb társadalmi probléma ma Magyarországon. A magyar társadalom különböző csoportjai nagyon eltérően viszonyulnak a környezetvédelemhez, viszont Tóth István György szerint a környezettel kapcsolatos érzékenység egy tanulási folyamat, amiben Magyarország is halad előre. Érdekes módon a kötet egyik tanulmánya alapján a fenntarthatósági intézményrendszerünk az EU élmezőnyében van, ezért is szomorú, hogy az elmúlt évtizedet a környezetet kizsákmányoló gazdasági növekedés jellemezte.

A kötetből az is kiderül, hogy a magyarok hasonlóan osztják fel a különféle életszakaszokat, mint a nyugat-európaiak, tehát például nálunk is kitolódott a fiatal felnőtt kor, és a házassághoz való hozzáállásuk is a nyugati attitűdhöz közeledett. Az egyik tanulmány szerint a magyar munkaerő képzettsége és kompetenciája sok szempontból felülmúlja az OECD-átlagot – például, hogy a középkorosztály és az idősebb nők matematikai tudása a tagállamok átlaga fölött alakul Magyarországon.

Tóth István szerint az eredmények hallatán akár hátra is dőlhetnénk, csakhogy „nagyon nagyok a belső különbségek Magyarországon belül, bizonyos csoportoknak lényegesen átlag felett, másoké pedig lényegesen átlag alatt vannak a képességei”, a családi háttér nagyon sokat számít, és az aktív kori képzések intézményrendszere sincs jó állapotban Magyarországon egy olyan korszakban, amikor folyamatos tanulás szükséges a munkaerőpiacon.

Az egyenlőtlenségekre a magyar családszerkezet is egyre nagyobb hatással van: főleg az, hogy a magyarok európai átlag feletti arányban házasodnak össze velük hasonló társadalmi helyzetűekkel. A hajléktalanság előfordulása, a hajléktalan emberek száma nagyságrendelileg nem változott Magyarországon a rendszerváltás óta, viszont azokban a tényezőkben nagy változások voltak, amik a hajléktalansághoz vezethetnek.

A kötet egy fejezete a Társadalmi Riport hagyományaihoz képest rendhagyó módon nem egy hosszabb távú társadalmi trenddel, hanem egy aktualitással, a járvánnyal foglalkozik. Ebből kiderül, hogy tavasszal a magyar lakosság úgy vélte, hogy a korlátozó intézkedésekből származó gazdasági károk nagyobbak, mint az előnyök. Ennek egy generációs vetülete is van, ugyanis a járvány egészségügyileg az idősebbeket, gazdaságilag viszont a fiatalabbakat érinti jobban. A 2000-es évek közepén iskolából kikerülő generáció már a második válságot éli át a munkaerőpiacon, ami Tóth István György szerint az ő helyzetüket, életesélyeiket hosszú távon is meghatározza majd.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar elit kezdi körbefalazni magát, és ezt a közpolitika is segítiA mai G7 podcastban a ma megjelenő Társadalmi Riport 2018-ról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet társszerkesztőjével egyebek mellett a magyar társadalom egyik furcsaságáról.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-onItunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon, és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink:

(A podcast gyártásában segített: Bagyinszki Dániel.)

Podcast életkor felzárkózás fenntarthatóság hajléktalanság házasság járvány társadalmi riport tóth istván györgy Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

László Pál
2021. április 15. 12:28 Podcast, Támogatói tartalom

A megvásárolt termékek harmada ma még a kukában végzi

Éves szinten 560 kilogramm szemetet hagyunk magunk mögött fejenként, aminek csökkentése nem kis feladat. Az elmúlt években azonban látok egy szemléletváltást, már nemcsak a cégek tűzik zászlajukra az újrahasznosítást, hanem az utca embere is jobban meggondolja, hova helyezi a háztartásából kikerülő hulladékot - mondja Simon Anita, az ALTEO hulladékgazdálkodási üzletágának, az Ecofirstnek az ügyvezetője a G7 podcastban.

Stubnya Bence
2021. április 10. 06:58 Podcast

A legjobb iskolai teljesítmény sem hoz annyi vagyont, mint az öröklés

G7 Podcast! A magas jövedelem mellett a szülők vagyona is komoly előnyt ad az életben a fiataloknak. Hogy mekkorát, arról Darvas Zsolttal beszélgettünk az új kutatása alapján.

Stubnya Bence
2021. április 3. 07:51 Podcast

A keleti multik ugyanarra használnak minket, mint a nyugatiak

Összeszerelést igen, kutatás-fejlesztést nem, vagy csak elenyésző mértékben hoznak ide a régióban befektető feltörekvő piaci cégek. A G7 Podcast vendége Szunomár Ágnes.

Fontos

Bucsky Péter
2021. április 16. 06:49 Közélet

Pénzeső hullhat Budapestre, de nem Karácsonyék fogják elkölteni

Budapestnek és vonzáskörzetének 3000 milliárd forint juthat az európai újjáépítési pénzekből, a főváros 600 milliárdot kér, de valószínűleg csak a hetedét kapja meg.

Fabók Bálint
2021. április 15. 14:41 Adat, Közélet

A fideszes szavazók 89 százaléka, az ellenzékiek 58 százaléka nincs tisztában a valós járványhelyzettel

Magyarország helyzete rendkívüli a járványban: halálozásban és átoltottságban is a top 10-ben vagyunk. A lakosság többsége azonban csak az egyikkel van tisztában.

Jandó Zoltán Torontáli Zoltán
2021. április 15. 06:48 Pénz

Jól hangzik az 50 százalékos állami támogatás napelemre, csak nem biztos, hogy megéri igénybe venni

Roham indult a napelemes ingyenpénzért, de ha elkezd valaki alaposan számolni, akkor hamar rájön, hogy hosszú távon a konstrukcióval nem feltétlenül jár jól.