Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2020. november 7. 07:03 Podcast

A politikában itthon és az USA-ban sem azt figyeljük már, hogy mit mondanak, hanem hogy ki mondja

Magyarország a társadalomkutatók felmérései alapján Európa egyik legmegosztottabb országa: ebben nagyon hasonlít az Egyesült Államokra, amely – bár erre vonatkozóan nincsenek akkurátusan összevethető statisztikák – még Magyarországnál is megosztottabb.

A politikai viselkedés kutatói körében arról is konszenzus van, hogy világszerte erősödik a politikai polarizáció. Alapvetően az értelmiség és az elitek gerjesztik a törzsi háborút, de nekik a teljes közvéleményt befolyásoló hatásuk van, miközben a választó sokkal racionálisabban áll a politikához. Mindennek az a fura helyzet a következménye, hogy az embereknek ugyanarról a kérdésről több véleményük is van egyszerre: az hogy melyiket osztják meg, attól függ, hogy az adott kérdésben aktuálpolitikai kontextusban, vagy anélkül kérdezik őket – mondja Janky Béla a G7 podcast mai adásában.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Janky Bélával, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének docensével többek között az új Társadalmi Riportban nemrég megjelent tanulmányáról beszélgettünk, amiben a 2015 és 2018 közötti politikai kampányok hatását vizsgálták ellenzéki és kormánypárti szavazók körében.

“Létezik Kovács Lajosnak egy magánvéleménye, amikor elfeledkezik arról, hogy ő kormánypárti vagy ellenzéki szavazó, és létezik egy olyan véleménye, ami ahhoz tartozik, hogy kormánypárti vagy ellenzéki szavazó” – mondta Janky a kutatás eredményeit összefoglalva.

Janky szerint nem önmagában a buborékosodás okozza a polarizációt, mert az is látszik, hogy a magyar választópolgárok találkoznak nekik nem tetsző véleményekkel és érvekkel is. Ennek ellenére az intenzív kormányzati kommunikáció hatására egy idő után mindkét oldal immunissá válik az ellenoldali érvekre.

A nyugati országok polarizációjában és a populista pártok felemelkedésében jelentős szerepe lehet annak is, hogy az utóbbi évtizedekben jelentősen nőtt az egyenlőtlenség, nem függetlenül attól, hogy a képzettség egyre értékesebbé vált a munkaerőpiacon. A volt ipari munkásság helyzete romlott, az értelmiségiek helyzete javult, mert jobban fizető állásokban dolgoznak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHárom éve a feje tetejére állt világpolitika. De valójában miért?Hirtelen szexista és rasszista lett a fehér munkásosztály, vagy rájöttek, hogy cserben hagyták őket a munkaerőpiacon? Nem csak a következő választásokat, hanem a globalizáció sorsát is eldöntheti a válasz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKét nagy politikai gépezet harca, ami a végletekig polarizálta a véleményeket: mi az amerikai választás tétje?Akár hetekig is eltarthat, mire kiderül a keddi amerikai elnökválasztás eredménye. Nem voltak jó évei az amerikai demokráciának, kérdés, hogy innen vissza lehet-e jönni. G7-podcast!

Emiatt a gazdasági és az identitáskérdések összefonódásának érdekes elegye határozza meg a politikai folyamatokat. A magasan képzett, magas gazdasági státuszú csoportok viselkedési normáikban is elkülönülnek a lemaradó csoportoktól. Például megmutatják, hogy tanult emberként nem félnek a társadalom egyre szembetűnőbbé váló sokféleségétől, ezért aztán nem rasszisták, vagy például elfogadják a szexuális kisebbségeket. A politikai viselkedés kutatói szerint ez a romló gazdasági és társadalmi státuszuk miatt frusztrált, alacsonyabban képzett rétegek részéről kulturális visszavágást vált ki: a társadalmi rend maradék őrzőinek szerepében hangsúlyozzák az emancipációs folyamatok erkölcsi veszélyeit.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-onItunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon, és feliratkoztál a hírlevelünkre.)

Korábbi vendégeink:

(A podcast gyártásában segített: Bagyinszki Dániel.)

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast janky béla Magyarország migráció polarizáció politika populizmus usa választás Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Stubnya Bence
2024. október 5. 05:00 Podcast

Nagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatása

Miért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át.

Bucsky Péter
2024. szeptember 22. 05:09 Podcast

Hamarosan kiderülhet, kik tettek ezermilliárdokat a NER vagyonlerakóiba

Az EU szerint a hatóságokon túl civilek és újságírók számára is megismerhetővé kell tenni a magántőkealapokban lévő vagyon tényleges tulajdonosait.

László Pál
2024. augusztus 24. 14:21 Podcast, Támogatói tartalom

Az ár- és divatérzékeny magyar vásárlók imádják a használt ruhát és az ultra fast fashiont is

Az ultra fast fashion az elmúlt években ötszörösen vagy még nagyobb mértékben nőtte túl a divatipar többi részét.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. október 7. 04:34 Pénz, Vállalat

Valódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvénye

Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.

Török Zoltán
2024. október 6. 05:39 Világ

Van már akkora bajban Európa, hogy Egyesült Államok legyen belőle?

A Draghi-jelentés jó látleletet nyújt az EU gazdasági kihívásairól, de erősen kérdéses, hogy érdemes és lehetséges-e a központosítás felé elmozdulni.

Stubnya Bence
2024. október 5. 14:59 Közélet, Pénz

A Pénzügyminisztérium szerint kacsa a Nők 43+ról szóló hír, marad a Nők 40

Megjelent a hír, hogy 2025-től Nők 43+ lesz a Nők 40 helyett, és az OECD is javasolt a szigorítást, de a kormány nem tervez ilyesmit.