Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2020. november 7. 07:03 Podcast

A politikában itthon és az USA-ban sem azt figyeljük már, hogy mit mondanak, hanem hogy ki mondja

Magyarország a társadalomkutatók felmérései alapján Európa egyik legmegosztottabb országa: ebben nagyon hasonlít az Egyesült Államokra, amely – bár erre vonatkozóan nincsenek akkurátusan összevethető statisztikák – még Magyarországnál is megosztottabb.

A politikai viselkedés kutatói körében arról is konszenzus van, hogy világszerte erősödik a politikai polarizáció. Alapvetően az értelmiség és az elitek gerjesztik a törzsi háborút, de nekik a teljes közvéleményt befolyásoló hatásuk van, miközben a választó sokkal racionálisabban áll a politikához. Mindennek az a fura helyzet a következménye, hogy az embereknek ugyanarról a kérdésről több véleményük is van egyszerre: az hogy melyiket osztják meg, attól függ, hogy az adott kérdésben aktuálpolitikai kontextusban, vagy anélkül kérdezik őket – mondja Janky Béla a G7 podcast mai adásában.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Janky Bélával, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének docensével többek között az új Társadalmi Riportban nemrég megjelent tanulmányáról beszélgettünk, amiben a 2015 és 2018 közötti politikai kampányok hatását vizsgálták ellenzéki és kormánypárti szavazók körében.

“Létezik Kovács Lajosnak egy magánvéleménye, amikor elfeledkezik arról, hogy ő kormánypárti vagy ellenzéki szavazó, és létezik egy olyan véleménye, ami ahhoz tartozik, hogy kormánypárti vagy ellenzéki szavazó” – mondta Janky a kutatás eredményeit összefoglalva.

Janky szerint nem önmagában a buborékosodás okozza a polarizációt, mert az is látszik, hogy a magyar választópolgárok találkoznak nekik nem tetsző véleményekkel és érvekkel is. Ennek ellenére az intenzív kormányzati kommunikáció hatására egy idő után mindkét oldal immunissá válik az ellenoldali érvekre.

A nyugati országok polarizációjában és a populista pártok felemelkedésében jelentős szerepe lehet annak is, hogy az utóbbi évtizedekben jelentősen nőtt az egyenlőtlenség, nem függetlenül attól, hogy a képzettség egyre értékesebbé vált a munkaerőpiacon. A volt ipari munkásság helyzete romlott, az értelmiségiek helyzete javult, mert jobban fizető állásokban dolgoznak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHárom éve a feje tetejére állt világpolitika. De valójában miért?Hirtelen szexista és rasszista lett a fehér munkásosztály, vagy rájöttek, hogy cserben hagyták őket a munkaerőpiacon? Nem csak a következő választásokat, hanem a globalizáció sorsát is eldöntheti a válasz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKét nagy politikai gépezet harca, ami a végletekig polarizálta a véleményeket: mi az amerikai választás tétje?Akár hetekig is eltarthat, mire kiderül a keddi amerikai elnökválasztás eredménye. Nem voltak jó évei az amerikai demokráciának, kérdés, hogy innen vissza lehet-e jönni. G7-podcast!

Emiatt a gazdasági és az identitáskérdések összefonódásának érdekes elegye határozza meg a politikai folyamatokat. A magasan képzett, magas gazdasági státuszú csoportok viselkedési normáikban is elkülönülnek a lemaradó csoportoktól. Például megmutatják, hogy tanult emberként nem félnek a társadalom egyre szembetűnőbbé váló sokféleségétől, ezért aztán nem rasszisták, vagy például elfogadják a szexuális kisebbségeket. A politikai viselkedés kutatói szerint ez a romló gazdasági és társadalmi státuszuk miatt frusztrált, alacsonyabban képzett rétegek részéről kulturális visszavágást vált ki: a társadalmi rend maradék őrzőinek szerepében hangsúlyozzák az emancipációs folyamatok erkölcsi veszélyeit.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-onItunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon, és feliratkoztál a hírlevelünkre.)

Korábbi vendégeink:

(A podcast gyártásában segített: Bagyinszki Dániel.)

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast janky béla Magyarország migráció polarizáció politika populizmus usa választás Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Bucsky Péter
2024. február 10. 04:38 Podcast

Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai

A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.

László Pál
2024. február 6. 15:35 Podcast, Támogatói tartalom

Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás

Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.

László Pál
2024. február 5. 12:01 Közélet, Podcast, Támogatói tartalom

Sokkal többe kerülhet majd a klímaváltozás kezelése, mint amennyi pénz a 1,5 fokos cél eléréséhez kellene

Karakas Ádám, a Boston Consulting Group (BCG) partnere volt a G7 podcast vendége.

Fontos

Pálos Máté
2024. február 21. 17:08 Közélet

Egyre több ember dönt a haláláról, Hollandiában már a halálozások 5 százaléka eutanázia

Európában és a világon egyre több embernek terjed ki az önrendelkezési joga a halálára – és egyre többen élnek is vele.

Stubnya Bence
2024. február 21. 10:01 Közélet

Európai rekorder lenne Magyarország, ha sikerülne a kormány terve

85 százalékra emelkedhet a kormány tervei szerint a foglalkoztatottsági ráta. Tartalék azonban csak a 25 év alattiakban és az 55 év felettiekben van.

Mészáros R. Tamás
2024. február 21. 04:34 Világ

Külföldi tudással, hajóflottával és jüanelszámolással terjeszkedne a kínai autóipar

A kínai állam tervei között szerepel a külföldi kutatás-fejlesztés, az értékesítési- és szervízhálózatok, valamint a jüanalapú pénzügyi infrastuktúra kiépítése az autóexport ösztönzése érdekében.