Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2020. november 7. 07:03 Podcast

A politikában itthon és az USA-ban sem azt figyeljük már, hogy mit mondanak, hanem hogy ki mondja

Magyarország a társadalomkutatók felmérései alapján Európa egyik legmegosztottabb országa: ebben nagyon hasonlít az Egyesült Államokra, amely – bár erre vonatkozóan nincsenek akkurátusan összevethető statisztikák – még Magyarországnál is megosztottabb.

A politikai viselkedés kutatói körében arról is konszenzus van, hogy világszerte erősödik a politikai polarizáció. Alapvetően az értelmiség és az elitek gerjesztik a törzsi háborút, de nekik a teljes közvéleményt befolyásoló hatásuk van, miközben a választó sokkal racionálisabban áll a politikához. Mindennek az a fura helyzet a következménye, hogy az embereknek ugyanarról a kérdésről több véleményük is van egyszerre: az hogy melyiket osztják meg, attól függ, hogy az adott kérdésben aktuálpolitikai kontextusban, vagy anélkül kérdezik őket – mondja Janky Béla a G7 podcast mai adásában.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Janky Bélával, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének docensével többek között az új Társadalmi Riportban nemrég megjelent tanulmányáról beszélgettünk, amiben a 2015 és 2018 közötti politikai kampányok hatását vizsgálták ellenzéki és kormánypárti szavazók körében.

“Létezik Kovács Lajosnak egy magánvéleménye, amikor elfeledkezik arról, hogy ő kormánypárti vagy ellenzéki szavazó, és létezik egy olyan véleménye, ami ahhoz tartozik, hogy kormánypárti vagy ellenzéki szavazó” – mondta Janky a kutatás eredményeit összefoglalva.

Janky szerint nem önmagában a buborékosodás okozza a polarizációt, mert az is látszik, hogy a magyar választópolgárok találkoznak nekik nem tetsző véleményekkel és érvekkel is. Ennek ellenére az intenzív kormányzati kommunikáció hatására egy idő után mindkét oldal immunissá válik az ellenoldali érvekre.

A nyugati országok polarizációjában és a populista pártok felemelkedésében jelentős szerepe lehet annak is, hogy az utóbbi évtizedekben jelentősen nőtt az egyenlőtlenség, nem függetlenül attól, hogy a képzettség egyre értékesebbé vált a munkaerőpiacon. A volt ipari munkásság helyzete romlott, az értelmiségiek helyzete javult, mert jobban fizető állásokban dolgoznak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHárom éve a feje tetejére állt világpolitika. De valójában miért?Hirtelen szexista és rasszista lett a fehér munkásosztály, vagy rájöttek, hogy cserben hagyták őket a munkaerőpiacon? Nem csak a következő választásokat, hanem a globalizáció sorsát is eldöntheti a válasz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKét nagy politikai gépezet harca, ami a végletekig polarizálta a véleményeket: mi az amerikai választás tétje?Akár hetekig is eltarthat, mire kiderül a keddi amerikai elnökválasztás eredménye. Nem voltak jó évei az amerikai demokráciának, kérdés, hogy innen vissza lehet-e jönni. G7-podcast!

Emiatt a gazdasági és az identitáskérdések összefonódásának érdekes elegye határozza meg a politikai folyamatokat. A magasan képzett, magas gazdasági státuszú csoportok viselkedési normáikban is elkülönülnek a lemaradó csoportoktól. Például megmutatják, hogy tanult emberként nem félnek a társadalom egyre szembetűnőbbé váló sokféleségétől, ezért aztán nem rasszisták, vagy például elfogadják a szexuális kisebbségeket. A politikai viselkedés kutatói szerint ez a romló gazdasági és társadalmi státuszuk miatt frusztrált, alacsonyabban képzett rétegek részéről kulturális visszavágást vált ki: a társadalmi rend maradék őrzőinek szerepében hangsúlyozzák az emancipációs folyamatok erkölcsi veszélyeit.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-onItunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon, és feliratkoztál a hírlevelünkre.)

Korábbi vendégeink:

(A podcast gyártásában segített: Bagyinszki Dániel.)

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast janky béla Magyarország migráció polarizáció politika populizmus usa választás Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Bucsky Péter
2025. május 24. 06:05 Podcast

A fejlődésük függ tőlük, ezért versengenek a diplomásokért a magyar települések

Miben jók, és miben fejlődhetnének az egyes magyar városok és falvak? A G7 Podcastban az Egyensúly Intézet új Településindexe kapcsán beszélgettünk erről.

Bucsky Péter
2025. április 26. 06:06 Podcast

Kimarad a nagy európai hadiipari fejlesztésekből Magyarország, és ennek jó oka van

Európában rég nem látott hadiipari fejlesztések zajlanak, de Magyarországon nincsenek olyan cégek, amelyek ebből igazán profitálni tudnának.

Holtzer Péter
2025. április 19. 06:50 Podcast

Egyszerre aggasztó és biztató a klímahelyzet – mi az oktatás szerepe?

Ha majd a fenntarthatóság tantárgyból tett érettségi is beszámítható lesz a felsőoktatási felvételibe, szélesebb körben fogják oktatni.

Fontos

Regős Gábor
2025. június 18. 13:40 Pénz

Ezt a kört megúsztuk, de mi lesz ősszel a magyar államadósság besorolásával?

Sikerült lehozni egy kilátásrontással az idei első kört, de a belső és külső kihívások miatt egyáltalán nem lehetünk nyugodtak az őszi felülvizsgálatok előtt.

Vámosi Ágoston
2025. június 17. 13:57 Világ

A benzint, a gázolajat és a gázfűtést is drágítaná 2027-től az EU klímavédelmi lépése

Sokan ellenzik a lépést, az Európai Bizottság szociális klímaalappal enyhítené a fűtés és az üzemanyagok árának várható emelkedését.

Jandó Zoltán
2025. június 17. 11:22 Adat, Közélet

Az egyik legnagyobb hazai nemzetiség szenvedheti meg a kormány kampányát

A 2022-es népszámláláskor állampolgárság alapján a magyarok után már az ukránok voltak a legtöbben az országban, és azóta ez a szám csak nőtt.