Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. január 9. 06:12 Podcast

Van egy olyan törésvonal a magyar politikában, amiben jobban hasonlítunk az USA-hoz, mint Lengyelországhoz

Annak ellenére, hogy azt gondoltuk, hogy ez a három ország nagyon hasonlóan fog viselkedni, azt kellett leszűrnünk, hogy azért elég sokféle különbözőség van. Úgy tűnik, hogy Csehország teljesen más pályát futott be politikai törésvonalak tekintetében, mint Lengyelország és Magyarország. És azt is látjuk, hogy míg Lengyelország és Magyarország viszonylag hasonlóan indult, a 2000-es évek közepétől kialakult egy jelentős különbség a két ország között – mondta Lindner Attila az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A University College London kutatójával arról a tanulmányáról beszélgettünk, amelyet a cseh Filip Novokmettel, a lengyel Tomasz Zawiszával és a francia Thomas Pikettyvel közösen készített. Ebben azt elemzik, hogyan változtak Magyarország, Csehország és Lengyelország politikai törésvonalai, pártstruktúrája a rendszerváltástól kezdve a közelmúltig (a tanulmányt ide kattintva lehet elérni).

Csehországban a rendszerváltás után nagyon hamar hagyományos baloldali-jobboldali törésvonalak alakultak ki a pártok között. A baloldali pártnak – amely ott nem a kommunista párt utódpártja volt -, a szegényebb, képzetlenebb rétegek voltak a támogatói, a jobboldalinak pedig a képzettebb, gazdagabb rétegek. Mindez a 2010-es években az Ano megjelenésével roppant össze. Most azt látjuk, hogy nincsenek jövedelmi vagy képzettségi háttér tekintetében törésvonalak a cseh politikában. Lindner szerint viszont kicsi az esélye, hogy ez hosszú távon is így maradjon.

Ezzel szemben Magyarországon és Lengyelországban nem láttunk különbségeket a rendszerváltás után a baloldali és jobboldali pártok között abban a tekintetben, hogy a gazdasági vagy az értelmiségi elit, illetve a képzetlenebbek és szegények mennyire támogatták őket, mert a posztkommunista pártok is jobboldali, piacosító gazdaságpolitikát folytattak.

Ez a kétezres évek közepéig volt így Lengyelországban, amikor a baloldali párt összeomlott, és két jobboldali párt versengése kezdte el meghatározni a politikai versenyt. A két jobboldali párt versenyéből alakult ki, hogy megjelentek a törésvonalak a választóik között: a Polgári Platform a gazdasági és az értelmiségi elit pártja kezdett lenni, a Jog és Igazságosság pedig a szegényebb, alacsonyabb végzettségű szavazók pártja lett.

A baloldal Magyarországon kicsit később, 2010-ben omlott össze, és megjelent egy jobboldali párt, a Jobbik, amely a Jog és Igazságossághoz hasonlóan a szegényebb rétegeket tudta megszólítani, és újraelosztó vonalat képviselt a gazdaságpolitikában. A 2010-es Fideszről nem lehetett tudni, hogy milyen politikát fog követni, de egy liberális múlttal rendelkező, jobboldali párt képe rajzolódott ki, amely maga mögött tudhatta a gazdasági elitet is.

A verseny ugyanakkor nem úgy alakult, mint Lengyelországban. Nem az történt, hogy a Fidesz – ahogy a Polgári Platform – eltolódott volna a gazdasági és értelmiségi elit irányába, a Jobbik pedig – mint a Jog és Igazságosság – a szegényebb és képzetlenebb rétegek irányába, hanem a Fidesz kiszorította a Jobbikot, miközben a baloldal is túlélt, és ezért a törésvonalak is máshogy alakultak.

A legjobban kereső 10% és az alsó 90% aránya a pártok támogatói között. Ha az arányszám pozitív, akkor a felső 10%, ha negatív, az alsó 90% felülreprezentált a támogatók között

A 2018-as választásokon már azt lehetett emiatt látni, hogy – ahogy az egyébként az Egyesült Államokban és Nyugat-Európa sok országában is megfigyelhető – a gazdasági elit a jobboldal, tehát a Fidesz, az értelmiségi elit pedig a baloldal vagy a Jobbik oldalán állt. A 2022-es választás Lindner szerint a kétosztatúsága miatt is nagyon érdekes lesz.

Abban szinte biztos vagyok, hogy az értelmiségi elit az egyesült ellenzékre fog szavazni, viszont az, hogy a Fidesz megőrzi-e a gazdasági elit támogatottságát, az egy érdekes kérdés. Nekem az a hipotézisem, hogy meg fogja őrizni

– mondta.

Kövesd a G7 podcastot Spotify-on, Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon, és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink:

(A podcast gyártásában segített: Bagyinszki Dániel.)

Podcast Csehország egyenlőtlenség jövedelem Lengyelország párt politikai törésvonalak V4 Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Bucsky Péter
2023. március 18. 04:34 Podcast

A közlekedési szakma kudarca a vármegyebérlet bevezetése

Veszélybe kerül a közösségi közlekedés működése az árazás átalakítása, az elmaradó fejlesztések és a karbantartás szinte teljes hiánya miatt.

Bucsky Péter
2023. március 11. 04:34 Podcast

Néhány innovátor mozgatja a tudásmegosztás nemzetközi hálózatát

Osztrák polgármester már felfigyelt a magyar hálózatkutatók eredményeire, de magyar vállalatok is keresték már meg őket. A gazdasági és társadalmi folyamatok térbeli leírásával olyan új összefüggéseket tudnak ugyanis megmutatni, amit hagyományos módszerekkel nehezebben lehetne észrevenni.

Stubnya Bence
2023. március 4. 04:34 Podcast, Tech, Vállalat

Magyarország az akkumulátorgyártásban is az olcsó munkaerőre és erőforrásokra épít

Hogy futott fel itthon az akkugyártás? Milyen hatása van ennek az ország világgazdasági pozíciójára és a munkaerőpiacára? A G7 Podcast vendége Czirfusz Márton.

Fontos

Jandó Zoltán
2023. március 20. 10:06 Vállalat

Megindult a licit a bukott magyar ásványvízkirály egymilliárdos jachtjáért

Két jelentkező biztos van a 34 méteres luxushajóra, ennyi licit ugyanis már érkezett. A vevőjelölteknek 30 milliós előleget kellett letennie.

Bod Péter Ákos
2023. március 19. 18:03 Pénz

Lehet-e új pénzügyi válság a bankcsődökből?

Az amerikai gondok és a Credit Suisse ügyének egybeesése véletlen, de az egymás sarkára lépő rossz hírek miatti aggodalom megsokszorozódhat.

Mészáros R. Tamás
2023. március 19. 04:34 Világ

Sötétben tapogatózva nehéz elkerülni az új háborúkat

Az ellenfél szándékának azonosítása a külpolitika alapvető eleme, mégis erősen vitatott és homályos alapokon nyugszik, ami az ukrajnai orosz inváziótól a kínai-amerikai feszültségekig komoly félreértéseket okoz.