Egyedülálló az EU történelmében a csomag, amelyről ma alkudozni kezdenek
Hosszú egyeztetéseket és vizsgalatokat követően lehetne elképzelhető, hogy a jogállamisági mechanizmus keretein belül uniós források kifizetését felfüggesszék, de ebben az esetben is csak a kormányzati kedvezményezettek részére érkező összegeket érintené a felfüggesztés, végleges elvonás pedig csak ezt követően merülhetne fel.
Én úgy gondolom – ismerve az Európai Unió szokásos mechanizmusait -, hogy arra még Magyarország és Lengyelország esetében is alacsony az esély, hogy eljussunk egy olyan pontig, hogy a pénzeket véglegesen visszavonják – mondta Darvas Zsolt, akivel a G7 Podcast mai adásában az uniós költségvetésről és a helyreállítási alapról, a potenciális lengyel-magyar vétóról, valamint az ezekről szóló, csütörtökön kezdődő Európai Tanács csúcsértekezlet lehetséges kimeneteleiről beszélgettünk.
(A podcastot hétfőn vettük fel, a lengyel-magyar vétóról szóló részeket így ennek ismeretében érdemes hallgatni. Szerdán a Bloomberg arról írt, hogy Magyarország, Lengyelország és Németország kompromisszumot kötött, az alku részleteiről azonban hivatalosan megerősített információk egyelőre nem ismertek).
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Darvas Zsolt, az egyik vezető brüsszeli elemzőintézet, a Bruegel Intézet közgazdásza és a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos főmunkatársa szerint a költségvetéshez kapcsolódó helyreállítási csomaghoz hasonlóra még nem volt példa az EU történetében. A következő hétéves költségvetéshez kapcsolódó csomagban az is újdonság, hogy a tagállamok saját maguk terjeszthetnek fel olyan reformokat, beruházásokat, amikhez uniós forrásokat akarnak felhasználni.
Darvas számításai szerint 2018-as árakon nézve Magyarország várhatóan 7,5 milliárd eurót kapna a helyreállítási csomagból. Ennek a forrása uniós hitelfelvétel, ami egyrészt azért előnyös, mert olcsóbb finanszírozást biztosít a magyar államnak, mint amihez a piacon hozzáférne. A másik jelentős előnye, hogy mivel a források elosztása az egy főre eső jövedelemtől függ, ezért Magyarország az alapból arányaiban jóval több forráshoz jutna, mint más tagállamok. Nagyjából a GDP hat százalékát tenné ki a támogatási összeg, és ennek csak kisebb részét kell visszafizetni, mert a visszafizetést már a bruttó nemzeti össztermék alapján számítják.
Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-on, Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon, és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink:
Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége.
Egyetemi vizsgára készülve, elitgimnáziumban, de tanodákban is tanulnak már itthon az amerikai nonprofit platform oktatási anyagaiból. A 28. óra adásának vendége Lovas Eszter, a Khan Academy hazai képviselője volt.
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.