Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. január 16. 07:01 Podcast

Önként égetjük ki magunkat a munkahelyünkön

A mentális betegségek elterjedését, a kiégést, a depressziót, a figyelemzavart Byung-Chul Han a munkahely, a munkaidő, a munka jellegének az elmúlt évtizedekben tapasztalt megváltozására vezeti vissza – mondta K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, az ELTE BTK adjunktusa az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Az elmúlt évek egyik legfelkapottabb szerzője a dél-koreai-német Byung-Chul Han, akinek két könyve is megjelent az elmúlt években. A filozófus ezekben arra a kérdésre próbál meg válaszolni, hogy mi mozgatja a modern kapitalizmusban az egyént, tehát mi az, ami ebben a rendszerben az embereket a munka elvégzésére ösztönzi. K. Horváth Zsolt Han A kiégés társadalma című könyvéről az Új Egyenlőségre írt recenzióját ide kattintva lehet elolvasni.

A reklámokban és a marketingben is nagyon fontosak azok a mozzanatok, amikor elmondják, hogy a legújabb VW-terepjáró kulcsának megszerzéséhez tulajdonképpen csak ki kell nyújtanod a kezedet. Persze mindenki tudja, hogy ez nem így van, de az ingerek folyamatos bombázása kialakítja azt az illúziót, hogy valóban nagyon sok mindenre képesek vagyunk. Ezt részben valóban megalapozza az a technológiai fejlődés, ami az elmúlt évtizedeket jellemezte, Han ugyanakkor arra figyelmeztet minket, hogy az emberi teljesítőképesség testi, lelki, és intellektuális értelemben sem végtelen

– mondta.

K. Horváth szerint Byung-Chul Han a könyveiben a kapitalizmus 1970-es évek közepétől – végétől jellemző variánsának, a neoliberalizmusnak egy érdekes diagnózisát mutatja be. Kiindulási pontja az, hogy ebben a rendszerben sokkal nagyobb felelősség hárul az egyénre. Már nem az az alapelv, hogy az állam feladata lenne az egészségügynek, az oktatásnak és a lakhatásnak a szavatolása, hanem a rendszer megpróbálja a versenyszellemen keresztül az egyénre tolni a felelősséget.

Han könyveiben Michel Foucault hetvenes években folytatott kutatásaira épít, ami azt írja le, hogy a modern kapitalista társadalom hogyan befolyásolja, hogyan bírja engedelmességre az egyént. Amíg Foucault-nál a fegyelmezés elsősorban korlátozást jelent, addig Han szerint a kortárs társadalomban ilyen jellegű határok nem nagyon vannak. Ehelyett túlteng a pozitivitás.

A munka világában egyre több elvárás van, és kifinomult módszerekkel próbálnak még több munkára ösztönözni. A hatalom nem azt mondja, hogy “ezt nem engedem meg számodra”, hanem azt, hogy “szerintem te képes vagy arra, hogy ezt megtedd”. A munkaidő és a szabadidő összefolyik, a munkaidő fogalma képlékennyé válik, amit a járvány miatt elterjedő távmunka újabban csak felerősített.

Bizonyos értelemben ezek a dolgok úgy függenek össze – és ez a pszichopolitika -, hogy ezek az intézkedések, ha nem is közvetlen ok-okozati kapcsolatban, de befolyásolják azt, hogy hogyan érezzük magunkat az adott társadalmi környezetben. Az, amiről most már magyar online portálokon is egyre többet olvashatunk, a kiégés, a folyamatos elfoglaltság, vagy az, hogy mennyire teszi ki a munka az életünket, a fiatalabb korosztályokban elsősorban a kiszolgáltatottság érzését eredményezi, és a felelősséget az egyénre hárítja, hogy menjen el terápiára, és vásárolja meg magának a gyógymódot.

Ezek a lelki rendellenességek hosszú távon viszont alááshatják az ember egészségét, és akkor lesz belőlük orvostudományi probléma, amikor szomatikussá válnak.

Elsőre nagyon logikusnak tűnik azt gondolni, hogy az államhatalom minősége semmilyen befolyással nincs az emberi élet minőségére, de Han nagyon meggyőzően írja le, hogy ha nem is követlenül, de van egy látens hatás, ami nem egyéni szinten nyilvánul meg, hanem egy strukturális rosszullétet hoz létre. Szerintem ennek a rosszullétnek a legérdekesebb szerzője most Han

– mondta K. Horváth.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi vendégeink:

(A podcast gyártásában segített: Bagyinszki Dániel.)

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast byun-chul han filozófia mentális egészség munka Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Bucsky Péter
2024. március 26. 13:11 Pénz, Podcast

A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k

A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.

Bucsky Péter
2024. február 10. 04:38 Podcast

Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai

A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.

László Pál
2024. február 6. 15:35 Podcast, Támogatói tartalom

Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás

Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. május 24. 13:41 Adat, Világ

Kolozsváron metrót építenek annyi pénzből, amennyiért a Déli Körvasutat fejlesztik Budapesten

Sőt, ha figyelembe vesszük, hogy a budapesti vasútfelújítás nem is érinti a vonal teljes hosszát, akkor olcsóbbra jön ki a kolozsvári metróépítés kilométerenkénti költsége.

Stubnya Bence
2024. május 24. 10:23 Adat, Élet

A fiatalok több mint fele legszívesebben elköltözne Magyarországról

Csak a ciprusi fiatalok között vannak vannak többen a magyaroknál a külföldre költözést tervezők az Európai Unió tagországainak mezőnyében.

Stubnya Bence
2024. május 24. 05:10 Adat, Élet

Gyorsabban jövünk ki a megélhetési válságból a várakozásokhoz képest

Egyre több jel utal arra, hogy a tavalyi sokk után bátrabban fogyasztunk az év elején, mint ami várható volt. Kár, hogy az ipar közben mélyrepülésben van.