Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. január 16. 07:01 Podcast

Önként égetjük ki magunkat a munkahelyünkön

A mentális betegségek elterjedését, a kiégést, a depressziót, a figyelemzavart Byung-Chul Han a munkahely, a munkaidő, a munka jellegének az elmúlt évtizedekben tapasztalt megváltozására vezeti vissza – mondta K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, az ELTE BTK adjunktusa az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Az elmúlt évek egyik legfelkapottabb szerzője a dél-koreai-német Byung-Chul Han, akinek két könyve is megjelent az elmúlt években. A filozófus ezekben arra a kérdésre próbál meg válaszolni, hogy mi mozgatja a modern kapitalizmusban az egyént, tehát mi az, ami ebben a rendszerben az embereket a munka elvégzésére ösztönzi. K. Horváth Zsolt Han A kiégés társadalma című könyvéről az Új Egyenlőségre írt recenzióját ide kattintva lehet elolvasni.

A reklámokban és a marketingben is nagyon fontosak azok a mozzanatok, amikor elmondják, hogy a legújabb VW-terepjáró kulcsának megszerzéséhez tulajdonképpen csak ki kell nyújtanod a kezedet. Persze mindenki tudja, hogy ez nem így van, de az ingerek folyamatos bombázása kialakítja azt az illúziót, hogy valóban nagyon sok mindenre képesek vagyunk. Ezt részben valóban megalapozza az a technológiai fejlődés, ami az elmúlt évtizedeket jellemezte, Han ugyanakkor arra figyelmeztet minket, hogy az emberi teljesítőképesség testi, lelki, és intellektuális értelemben sem végtelen

– mondta.

K. Horváth szerint Byung-Chul Han a könyveiben a kapitalizmus 1970-es évek közepétől – végétől jellemző variánsának, a neoliberalizmusnak egy érdekes diagnózisát mutatja be. Kiindulási pontja az, hogy ebben a rendszerben sokkal nagyobb felelősség hárul az egyénre. Már nem az az alapelv, hogy az állam feladata lenne az egészségügynek, az oktatásnak és a lakhatásnak a szavatolása, hanem a rendszer megpróbálja a versenyszellemen keresztül az egyénre tolni a felelősséget.

Han könyveiben Michel Foucault hetvenes években folytatott kutatásaira épít, ami azt írja le, hogy a modern kapitalista társadalom hogyan befolyásolja, hogyan bírja engedelmességre az egyént. Amíg Foucault-nál a fegyelmezés elsősorban korlátozást jelent, addig Han szerint a kortárs társadalomban ilyen jellegű határok nem nagyon vannak. Ehelyett túlteng a pozitivitás.

A munka világában egyre több elvárás van, és kifinomult módszerekkel próbálnak még több munkára ösztönözni. A hatalom nem azt mondja, hogy “ezt nem engedem meg számodra”, hanem azt, hogy “szerintem te képes vagy arra, hogy ezt megtedd”. A munkaidő és a szabadidő összefolyik, a munkaidő fogalma képlékennyé válik, amit a járvány miatt elterjedő távmunka újabban csak felerősített.

Bizonyos értelemben ezek a dolgok úgy függenek össze – és ez a pszichopolitika -, hogy ezek az intézkedések, ha nem is közvetlen ok-okozati kapcsolatban, de befolyásolják azt, hogy hogyan érezzük magunkat az adott társadalmi környezetben. Az, amiről most már magyar online portálokon is egyre többet olvashatunk, a kiégés, a folyamatos elfoglaltság, vagy az, hogy mennyire teszi ki a munka az életünket, a fiatalabb korosztályokban elsősorban a kiszolgáltatottság érzését eredményezi, és a felelősséget az egyénre hárítja, hogy menjen el terápiára, és vásárolja meg magának a gyógymódot.

Ezek a lelki rendellenességek hosszú távon viszont alááshatják az ember egészségét, és akkor lesz belőlük orvostudományi probléma, amikor szomatikussá válnak.

Elsőre nagyon logikusnak tűnik azt gondolni, hogy az államhatalom minősége semmilyen befolyással nincs az emberi élet minőségére, de Han nagyon meggyőzően írja le, hogy ha nem is követlenül, de van egy látens hatás, ami nem egyéni szinten nyilvánul meg, hanem egy strukturális rosszullétet hoz létre. Szerintem ennek a rosszullétnek a legérdekesebb szerzője most Han

– mondta K. Horváth.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi vendégeink:

(A podcast gyártásában segített: Bagyinszki Dániel.)

Podcast byun-chul han filozófia mentális egészség munka Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Bucsky Péter
2021. május 15. 06:58 Podcast

Egyre hatékonyabb technológiával éljük fel egyre jobban a természeti erőforrásokat

G7 Podcast! Az ember által okozott egyik negatív környezeti hatás csökkentése együtt jár a másik hatás növelésével, ezért Dombi Mihály szerint újra kéne gondolnunk az alapvető infrastruktúrákhoz való viszonyulásunkat.

Stubnya Bence
2021. május 8. 07:34 Podcast

Miért fogadták el csendben az ápolók, hogy az orvosok helyzete javult, miközben az övék még romlott is?

Hosszú távon a magyar betegek érdeke is az, hogy az egészségügyi reformból kihagyott ápolók összefogjanak a helyzetük javításáért - Szabó Imrével és Fabók Bálinttal erről beszélgettünk az e heti G7 Podcastban.

Stubnya Bence
2021. május 1. 07:44 Podcast

A felhasználók nyomasztása nem éri meg a cégeknek – akkor miért próbálkoznak vele mégis?

Valójában a cégeknek sem éri meg, ha különféle trükkökkel próbálnak minket döntésekbe manipulálni az online térben. Akkor miért teszik? A Frontira munkatársaival veséztük ezt ki az e heti G7 Podcastban.

Fontos

Kasnyik Márton
2021. május 16. 07:34 Pénz

A kriptovilág megérkezett a teljes nihilizmushoz, és ez meggyorsíthatja a bukását

Elon Musk esete a dogecoinnal és a bitcoinnal jól bemutatja, hogyan uralja a nyers manipuláció a kriptopiacot. De ha megérkezik az állam, mindennek gyorsan vége szakadhat.

Debreczeni Anna
2021. május 15. 16:20 Élet

Az alulról, hálózatosan szerveződő művészeti társulások ideje jöhet el

Globálisan is van egy kiábrándultság a művészeti finanszírozás klasszikus intézményrendszeréből - mondja a most zajló harmadik budapesti OFF Biennálé képzőművészeti eseménysorozat társkurátora és vezetője.

Tóth István János
2021. május 14. 18:08 Adat, Közélet

A kiszámíthatatlan és korrupt állam a sikeres járványkezelést is akadályozza

Minél magasabb volt a korrupció szintje egy EU-tagországban, annál többen haltak meg lakosságarányosan a járvány következtében.