Olaszországban évek óta csökken az oktatásra fordított közkiadások aránya a nemzeti össztermékhez képest, ami csökkenti a tanári kezdőfizetéseket. A tanári fizetések és az állami kiadások között az összefüggés jellemzően erős, mivel a kiadások nagy részét teszik ki a tanári bérek. Emiatt kevesebb fiatal választja a pályát, a tanárállomány elöregedése pedig egy új kutatás szerint negatív hatással van a diákok teljesítményére.
Irene Martelli, Lorenzo Corsini és Alex Bryson a 2017/2018-as tanév év végi eredményeit vizsgálta meg toszkán középiskolák esetében, arra fókuszálva, hogy a tanári kar öregedése milyen hatással van az érettségizők átlagos eredményeire. Bár az eredményekre pozitív hatással volt, ha egy adott tanár régebb óta tanított egy iskolában – tehát az adott közegben több tapasztalata volt -, de összességében az iskolák, diákok és tanárok egyéb tulajdonságainak kiszűrésével is egyértelmű volt, hogy a tanárok átlagéletkorának növekedése negatív hatással volt az átlagos érettségi eredményekre*A tanárok átlagéletkorának hatéves növekedése egy szórással csökkenti az átlagos érettségi átlagot. A tanulmány szerint az átlag 76 volt, a szórás pedig 3,6..
A kutatók szerint bár kevés az átfogó kutatás az olasz oktatási rendszerben a tanárok motivációjára vonatkozóan, de vannak olyan tanulmányok, amikből kiderül, hogy a motiváció sokat számít. Egy kutatás szerint például összefüggés van a tanárok pozitív karrierértékelése és a negyedikes diákok olvasási képességei között. Egy másik tanulmány szerint a PISA-felméréseken elért gyenge olasz eredmények oka leginkább az olasz tanárok alacsony motivációjával magyarázható.
A kutatók szerint több tényező is magyarázhatja az összefüggést. Az egyik az lehet, hogy az idősebb tanárok kevésbé motiváltak, mint a fiatalabbak. De az is elképzelhető, hogy a fiatalok képzettebbek. Ehhez Martelli és társai azt a magyarázatot fűzik, hogy régebben ritka volt, hogy a tanárok Phd-fokozattal rendelkezzenek, de manapság ez már egyre gyakoribb Olaszországban. De például az is elképzelhető, hogy az újabb technológiák alkalmazásában jobbak az idősebb kollégáiknál.
A tanulmány következtetései a magyar oktatási rendszerre vonatkozóan is relevánsak lehetnek, ugyanis sok hasonló folyamat jellemzi az olasz oktatási rendszert, mint a magyart. Például csökkennek az oktatási kiadások, és nő a tanárok átlagéletkora. Olaszországban 2000 és 2017 között 4,4-ről 3,8 százalékra csökkentek az oktatási kiadások a GDP százalékában. Magyarországon 2004 és 2018 ugyanez az arány 5,23 százalékról 4,28 százalékra esett.
Olaszországban a középiskolai tanárok átlagéletkora az OECD adatai alapján 46-ról 53 évre nőtt 1998 és 2015 között. Magyarországon 2018-ban a (nem csak a középiskolában tanító) tanárok átlagéletkora 48 év volt, ami négy évvel magasabb az OECD-átlagnál, és a tanárok 48 százaléka volt 50 évnél idősebb (az OECD-átlag 34 százalék).
Magyarországon a tanárképzések 2007 és 2016 között egyre kedveltebbé váltak: a 2012-es évet leszámítva szinte folyamatosan nőtt a pedagógiai szakokra jelentkezők aránya az összes felvételi jelentkezésen belül. Kilencévnyi majdnem folyamatos, összesen kilenc százalékpontos emelkedés után azonban 2017-ben megtört a trend. (Ráadásul közel sem lép mindenki, illetve marad tartósan a tanári pályán azok közül, akik ilyen diplomát szereznek.) A Közoktatás indikátorrendszere 2019 című jelentés alapján 2003 óta folyamatosan nő az idős tanárok aránya a magyar oktatási rendszerben.
Adat
Kelet-Európa elfogyóban van, és egyelőre sehol sem találják a folyamat ellenszerét
Szinte minden ország ugyanazokkal a problémákkal küzd, Horvátországban már minisztériumot is létrehoztak a népesedési válság kezelésére.
Többen jelentkeztek tanárnak, de hányan kezdenek majd el tanítani?
Első ránézésre kedvezőek az adatok, sokkal kevésbé népszerű azonban a pedagógus pálya a középiskola után, nappali képzésre felvételizők körében.
A világ harmadik legnagyobb autógyártójává válhat Magyarország lakosságarányosan
Legalábbis akkor, ha a tervezett kapacitással indulnak be az új üzemek, és más országok kapacitásában sem lesz túl nagy változás.
Fontos
Bucsky Péter, a G7 újságírója kapta a Tarnói Gizella-díjat
A G7 külső munkatársa, Bucsky Péter nyerte el a Tarnói Gizella emlékére alapított, a gazdasági újságírás kiemelkedő teljesítményeiért járó jutalmat.
Mi lenne, ha minden élelmiszer árrését befagyasztaná a kormány?
A termelőktől kezdve az importőrökig és a forgalmazókig minden piaci szereplőnek újra kellene gombolni a kabátot, nem csak a nagy boltoknak.
Sok magyar tulajdonú boltot dönthet be az árrésstop egymilliárdos határa
Bár a kisebb boltok többségére nem vonatkozik majd az árrésstop, 120-150 magyar vállalkozás nem ússza meg. Ők még nem tudják, hogyan élik túl.
