Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2020. február 28. 06:57 Közélet

Egyre idősebb tanárok küzdenek egyre problémásabb gyerekekkel az iskolákban

Egyre fokozódik a kormányon a nyomás, hogy rendezze a tanári életpálya körüli problémákat. Az ágazatért felelős miniszter, Kásler Miklós hétfőn jelentett be tíz százalékos béremelést, amit technikailag egy ágazati szakmai pótlék formájában kapna meg minden pedagógus munkakörben dolgozó idén júliustól.

Nyomorúságos, béremelésnek álcázott pótlékkal próbálják kiszúrni az egyre dühösebb ágazati dolgozók szemét

– a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) így fogadta a bejelentést. Az érdekképviselet szerint a kormány az intézkedéssel csak megosztani igyekszik az elégedetlen tanárokat. Hozzátették, a pótlék helyett a helyzeten egy egyszeri, legalább 60 százalékos fizetésemeléssel lehetne érdemben javítani, illetve a béreket a mindenkori, és nem a 2014-es minimálbérhez kellene igazítani. A szakszervezet kiemelte, hogy a pótlék bármikor elvehető, és nem is egészen világos, hogy mihez képest jár majd a tíz százalék többlet.

Ez a konfliktus még inkább aktuálissá teszi a tanárok hiányát és a pedagógusok elöregedését mutató adatokat, amelyek a Közoktatás indikátorrendszerében láttak napvilágot. A megfelelő képesítés nélkül oktató pedagógusok aránya ugrásszerűen megnőtt 2016 és 2018 között, miközben egyre ritkábban találkozni az iskolákban 40 éves kor alatti tanárokkal – igaz, ez utóbbi probléma korántsem új keletű, a tendencia 2003 óta folyamatosan tart.

 


A pedagóguspálya népszerűségén esett csorbát nem csak a fenti adatok jelzik. Az alacsony fizetések és a kemény munka ellenére a tanárképzések 2007 és 2016 között egyre kedveltebbé váltak: a 2012-es évet leszámítva (amikor jókora változásokon ment keresztül az oktatási rendszer) szinte folyamatosan nőtt a pedagógiai szakokra jelentkezők aránya az összes felvételi jelentkezésen belül. Kilencévnyi majdnem folyamatos, összesen kilenc százalékpontos emelkedés után azonban 2017-ben megtört a trend.

 


Az évtized közepéig tehát lehetett még némi alapja a tanári hivatás presztízsnövekedéséről szóló kormányzati kommunikációnak, a friss (igaz, még most is csak 2017-re vonatkozó) adatokat nézve viszont

kevéssé bízhatunk abban, hogy a hiányzó pedagógusokat pótolni tudják a tanító- és tanárképző intézmények.

Ráadásul a felvételizőknek csak egy része lép majd a későbbiekben ténylegesen a tanári pályára, és az is súlyosbítja a helyzetet, hogy a 2010-es években jócskán csökkent az egyetemekre és a főiskolákra jelentkezők száma, így a fenti arányok egy fokozatosan szűkülő csoportban jellemzők.

A tanári pálya fiatalok körében megingó népszerűségének egyik oka valószínűleg az, amire a PDSZ már idézett közleménye is kitér, miszerint

a pályakezdő, gyakornok tanárok bére azért emelkedett január 1-től 8 százalékkal, mert enélkül nem érte volna el a garantált bérminimumot, vagy ahogy gyakran nevezik, a szakmunkás minimálbért.

A megélhetés kérdése mellett szakmai szempontból is többször élesen konfrontálódott a kormány a pedagógusokkal. Utoljára a január végén közreadott Nemzeti alaptanterv ellen szólaltak fel egymás után tanárok és iskolai tantestületek.

Mindeközben a pedagógusok vállán folyamatosan nő a teher: több cikk kiemelte már a Közgazdaságtudományi Intézet kötetében megjelent adatokra hivatkozva, hogy megnőtt a különböző okok miatt fokozott figyelmet igénylő diákok aránya a közoktatásban. És van még egy rendkívüli rendkívül kedvezőtlen tendencia, amit fontos lenne mielőbb megállítani:

mindinkább lemaradnak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók a jobb körülmények között élő társaiktól a kompetenciaméréseken.

Vagyis az iskolarendszer az egyik legfontosabb feladatát, nevezetesen a diákok közötti egyenlőtlenségek csökkentését egyre kevésbé látja el.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak a gyerek nem számít, amikor eldől, hogy iskolás lesz-eA kormány évekkel korábban nem gondolt végig egy nagy átalakítást, és ezért most nem iskolaérett gyerekeknek muszáj iskolába menniük.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagy árat fizetünk az erőltetett hatéves kori beiskolázásértLehet-e rosszabb egy óvodás kisgyermek számára annál a zűrzavarnál, mint amit a felnőttek bizonytalansága, a rendszer működtetését szabályozó rendeletek hiánya jelent?

Közélet közoktatás oktatás oktatáspolitika tanár Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Stubnya Bence
2020. július 3. 12:38 Közélet, Világ

Elkezdték felvásárolni a választásokat az amerikai milliárdosok

37-szer annyit költöttek 2018-ban politikai adományokra, mint tíz évvel azelőtt. Eleinte a republikánusok jártak jobban, de 2018-ban már a demokraták kaptak többet.

Hajdu Miklós
2020. július 2. 17:09 Közélet

A minimálbér-emelés gyakran épp a legszegényebb dolgozókat hozza nehezebb helyzetbe

Recesszió idején felerősödhetnek az egyébként többnyire pozitívan fogadott minimálbér-emelések kedvezőtlen hatásai.

Bucsky Péter
2020. július 2. 06:49 Közélet

Elképesztően drága veszteséggyár lesz, a kormány mégis megépítteti

Külföldi példák alapján nem sok üzleti potenciál lesz a 65 milliárdos hajdúnánási motorversenypályában. A finnek egy hasonló létesítményt nem egész 9 milliárdból hoztak ki.

Fontos

Bucsky Péter
2020. július 3. 17:26 Adat

A követhető állami reklámpénzek 84 százaléka NER-cégekhez kerül

Minden harmadik reklámforintot az állam tolja bele a magyar médiába. A Miniszterelnökség közel 14 milliárdot költött a járvánnyal kapcsolatos kommunikációra.

Torontáli Zoltán
2020. június 30. 11:58 Élet

A járvány számai azt mutatják, hogy nem kell annyit orvoshoz járni, amennyit szoktunk

Visszaesett mindenfajta orvos-beteg találkozás, de a telemedicina még kezdetleges formában is jobban működik, mint amennyire eddig használta a magyar egészségügy.

Bucsky Péter
2020. június 30. 06:51 Közélet

A fideszes településeknek is fájhat az önkormányzati megszorítás

Főleg a települések adottságaitól függ, hogy mennyire sújtják a kormányzati elvonások, amelyek várható mértékét az összes város és falu esetében térképre vittük.