Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. február 17. 12:10 Közélet

Nagy árat fizetünk az erőltetett hatéves kori beiskolázásért

Mivel mostantól sokkal nehezebben maradhatnak az óvodában, hatévesek tömegei veszik majd az irányt az iskolapadok felé, ha hatályba lép a kormány által a parlamenten keresztülerőltetett törvény. A jogszabály átalakította az iskolaérettség eldöntésének rendszerét, ami különösen nagy és kétségbeesett tiltakozást váltott ki. Jogosan, hiszen a kormány nem adott szakmai indokokat a változtatásra, nem állt elő időben a konkrét szabályozással, és szinte semmilyen tájékoztatást nem adott. Hogy erre valójában milyen okai lehettek, itt próbáltuk feltárni.

1987 óta kötelezően törvény írja elő az előzetes hatásvizsgálatot a jogalkotás folyamatában.*A jogalkotási törvény (5-9) részletesen rendelkezik ennek lépéseiről, sőt az utólagos hatásvizsgálatról is.
A kormányzat 2010-14 közötti gyakorlatát elemezve Gajduschek György arra jut, hogy a valóságban szinte sosem készül ilyen. Úgy fogalmaz: „A jogalkotás kapkodó, nagyrészt tervezetlen, és a jogszabályok megalkotására emiatt nagyon rövid idő áll csak rendelkezésre. Emellett hiányzik a magasan képzett szakemberállomány (kapacitás) is.” Ez állhat annak a hátterében, hogy szinte egyetlen felmerülő kérdésre sincs érdemi válasz.

Amit például nem tudunk – és valószínűleg a kormány sem: Rendelkezésre áll-e megfelelő óvodai és iskolai férőhely (természetesen a területi igényeknek megfelelően)? Van-e elegendő óvodapedagógus és tanító, figyelembe véve a gyerekek várhatóan növekvő létszámát? Milyen arányban kerülnek át 6 éves gyerekek az iskolába, és ez hogyan aránylik az óvodába lépő 3 évesek számához? Rendelkezésre áll-e elegendő, az iskolaérettségi vizsgálatokat elvégezni jogosult szakember, akiknek szoros határidőkkel és nagy intenzitással kell hónapokig ezen dolgozniuk? Mennyiben fogja ez akadályozni az egyéb szükséges szakértői vizsgálatok folyamatos elvégzését?

És ezek csupán a megvalósításhoz szükséges feltételekre vonatkozó kérdések. Arról végképp nincsen szó, hogy a gyerekekre nézve milyen következményei lehetnek az intézkedésnek. Gyerekekkel foglalkozó szakértőket eddig csupán utólag hallhattunk kézzel-lábbal tiltakozni. A kormány erről nem egyeztetett; a döntéshez erre a szempontra láthatóan nem volt szüksége.

Ez árt a gyermekeknek

A hazai iskolai tanítás egyáltalán nem tud mit kezdeni a gyerekek 21. századi környezet miatt változatossá vált fejlődésével. A vizsgálatok azt jelzik, hogy a hatéves gyerekek között négy év képességbeli különbség is lehet. Van, aki bizonyos területeken előrébb tart, mások hátrább, de sokan kiegyenlítetlen képességszerkezetük miatt be sem sorolhatók sem a lemaradók, sem a gyorsan fejlődők közé. Illetve bárhova besorolhatók. Vajon hova akarja sorolni a hatéveskori beiskolázási rendszer azokat az atipikus fejlődésű gyerekeket, akik negyedikeseknek megfelelő tudással bírnak például matematikából, de az írás vagy olvasás elsajátításához még hiányoznak a megfelelően érett idegrendszeri folyamataik?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak a gyerek nem számít, amikor eldől, hogy iskolás lesz-eA kormány évekkel korábban nem gondolt végig egy nagy átalakítást, és ezért most nem iskolaérett gyerekeknek muszáj iskolába menniük.

Nem csak hazai jelenség, hogy általánosan megkésik a gyerekek idegrendszeri érettsége, amely szükséges a beszéd, írás, olvasás, számolás zökkenőmentes elsajátításához. Hazai vizsgálati eredmények szerint két-három év lemaradás van például a kisgyerekek beszédhang kialakulása terén. Ez azt jelenti, hogy úgy kellene írniuk és olvasniuk, hogy számukra még nincsenek meg a beszédhangok, amelyekre ezek a készségek épülnek. Az egyre szaporodó tanulási zavarokat a gyerekek fejlődéséhez nem igazodó iskolai oktatás hozza létre. Ahelyett, hogy az érést támogató mozgás, művészet, játék, szabad tanulás által a gyerekek idegrendszere fejlődhetne, a túl korai tanítás megzavarja az érési folyamatot, és életre szóló zavarokat okoz.

 

A szülők, pedagógusok és egyéb szakemberek bölcsen igyekeztek a gyerekeket érettebb idegrendszerrel küldeni az egyéni fejlődési sajátosságokat figyelembe venni képtelen magyar oktatásba, és így könnyíteni meg mind a pedagógusok, mind a gyerekek helyzetét, valamint szakmailag korrektebb eljárást elérni. Ennek vet véget most a hatéveskori beiskolázás, vagyis azoknak a gyerekeknek a nagy része is bekerül a tanításba, akiknek az idegrendszere még annyira sem alkalmas erre, mint az eddigieké, akik szintén sokat szenvedtek, és akik közül egyre többen begyűjtötték a BTMN és SNI diagnózisokat.

Ha kapnának a gyerekek egy-két év haladékot, akkor nagyobb eséllyel tudnának megfelelni az iskolai elvárásoknak, de az óvodában tartás is csak a kisebbik rossz, és nem megoldás. Az oktatásirányításnak reagálnia kell a 21. század kihívásaira, és ez nem a digitális eszközök használata vagy nem használata, hanem a sokféle fejlődésű kisgyerek korrekt ellátása.

Ha az új NAT valóban bevezeti a kiváló Meixner módszernek megfelelő olvasástanítást, akkor sem lesz sikeres, mert számos gyerek már folyékonyan olvas háromévesen, és sok nagyon értelmes gyerek jó, ha nyolc-tízéves korára megtanulja ezt. A kiváló tanítási módszer az oktatás szemléleti és szerkezeti változtatása nélkül csak festék lesz az oktatás falain. Igazi megoldás, amit már évek óta meg kellett volna tenni:

  1. vegyes életkorú osztályok tanítására felkészíteni a tanítókat,
  2. egyénre szabható tananyagokat közreadni,
  3. az óvodásoknak intenzív beszéd- és nyelvfejlesztést biztosítani.

Majdnem mindegy, mikor kerül be egy rossz oktatásba a gyerek, mindenképpen ártani fog neki. A hatéveskori beiskolázással ennek csupán a mértékét sikerül növelni a káosszal együtt.

Káosz és jogfosztás

A kormány nem csupán a szakértőkkel nem tárgyalt, de még az érintett szülőknek sem próbálta hihetően elmagyarázni az intézkedés célját. Maga a rendelkezés is tükrözi, hogy a szülőknek a továbbiakban nem szán jelentős szerepet a gyermek életéről szóló döntésekben.

Lehet-e rosszabb egy óvodás kisgyermek számára annál a zűrzavarnál, mint amit a felnőttek bizonytalansága, a rendszer működtetését szabályozó rendeletek hiánya jelent? Az eredmény: az óvodák nem tudták eldönteni, hogy a középső csoportos gyereket áttegyék-e nagycsoportba, ha jövőre tanköteles korú lesz. A szülők pedig elözönlötték a pedagógiai szakszolgálatokat, hogy szerezzenek papírt a plusz egy év óvodához, kihasználva a kiskaput, amit a január 1. előtti régi szabályozás megadott nekik. Már ahol lehetett, mert a szakszolgálatok a szabályozás hiányában hol fogadták a szülőket, hol nem.

A felnőtt társadalmunk az iskolaérettség megítélésében lecserélte a bizalomra épülő szülő-óvodapedagógus párbeszédet a bizalmatlanság elvére alapozó hatósági eljárásra. A szülőnek és gyermekének szakértői, orvosi papírok utáni rohangálásokkal teltek napjai, mintha az egyéni, néhol gyorsabb, néhol lassabb fejlődés valamiféle kóros dolog lenne, amiről igazolást kell kiállítani. Nem volt könnyű a papírok beszerzése, hiszen ennek egységességét nem biztosították: míg például egyes óvodák a szülők kérésére adtak írásos véleményt a gyermek iskolaérettségéről, másutt ezt a szülői kérést az óvodapedagógus felsőbb utasításra nem teljesíthette. De sokszor hiába voltak a papírok is: az eljárás során nemhogy a szülőnek nem hisznek, hanem még a szakértőnek sem, és az Oktatási Hivatal sok esetben a sokszorosan dokumentált eseteket is újabb szakszolgálati felülvizsgálatra küldte.

A bizonytalanság, a kiszolgáltatottság érzete garantált, hiszen a hivatal által használt döntési kritériumok nem nyilvánosak. Ha mindez még nem volt elég, a hivatal a stresszhelyzet fenntartásáról a továbbiakban is gondoskodik: a legtöbbeknek kiküldött úgynevezett „függő hatályú végzés”-ről szóló határozat a szülők számára érthetetlen hivatalos nyelven íródott, így ember legyen a talpán, aki kibogozza, hogy valójában szakszolgálati felülvizsgálatot jelent akkor is, ha ez a szó nem is szerepel benne. A szakszolgálatok a vizsgálat eredményét nem adták át írásban a szülőnek, azt viszont szóban közölték, hogy a törvény szerint nem a szakszolgálat, hanem az Oktatási Hivatal hozza meg a döntést.

Nem megnyugtató, hogy idén csak kevés elutasító határozatot hoztak, és az esetek többségében szakértői vizsgálat után, kisebb részében pedig anélkül zömében elfogadó döntések születtek. A szülők és óvodák jogfosztását nem helyettesítheti az hatalmi önkény, ami jól tetten érhető az Oktatási Hivatal döntéseinek következetlenségében. Például aki január végén adta be a kérelmet, az sokkal enyhébb hivatali döntésben részesült, mint aki január elején adta be, lásd az alábbi ábrán. Az egységesítés ürügyével hozott rendelkezésnél tehát még csak meg sem próbálták biztosítani a beígért egységességet.

A törvény még a nagy számú elfogadó döntés mellett is kifejti romboló hatását részben a bizonytalanságból fakadó stressz által, részben pedig azért, mert nagyon sok szülő – köztük sok hátrányos helyzetű – elmulasztotta a kérvényezést az információhiány, a törvény által támasztott adminisztratív akadályok és az iskolaérettség pedagógiai vonatkozásait elhallgató kormányzati kommunikációnak köszönhetően. A hivatal nyilvános döntési kritériumrendszerének hiányában pedig az új rendszer kiválóan alkalmas arra, hogy döntéshozatalt évről évre bármikor szigorítsa, az épp aktuális óvodapedagógushiány és tanárhiány függvényében.

 

Közélet oktatás oktatáspolitika Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2020. október 30. 06:57 Közélet

A vizes vb-ért felelős miniszter köréhez is folyt a közpénz a szervező cégtől

Seszták Miklós lánya épp annál az ügyvédi irodánál gyakornokoskodott 2017-ben, amely a miniszer által felügyelt vizes vb szervezőcégének közbeszerzéseit szervezte, jóval a piaci ár fölött.

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2020. október 29. 06:40 Közélet

Ismerőseinek és saját érdekeltségeinek játszott át közpénzt az úszó vb-s cég körözött vezetője

A Bp2017 kiperelt szerződéslistája betekintést enged abba, hogy az adófizetői pénzek hogyan gazdagítanak egy állami vezetőt és környezetét.

Avatar
2020. október 23. 16:31 Adat, Közélet

Kik valójában a legnagyobb ázsiai befektetők Magyarországon?

A keleti nyitás sikerét sokféleképpen meg lehet ítélni. A legizgalmasabb kérdés természetesen a magyar kivitel alakulása, de vajon nőnek-e és honnan érkeznek az ázsiaiak magyarországi beruházásai?

Fontos

Kasnyik Márton
2020. október 29. 17:38 Világ

Trump új főbírója mögött egy ultrakonzervatív mozgalom több évtizedes munkájának végső diadala van

Elérte hosszú ideje forralt célját egy nyilvánosságot kerülő konzervatív érdekcsoport. De olyan eszközökkel, amelyek az egész intézményt bedönthetik.

Bucsky Péter
2020. október 28. 06:45 Adat

Az autózás lett a koronavírus nyertese Magyarországon

Míg a közösségi közlekedésben az utasok harmada eltűnt, a közúti járműforgalom már a járvány előtti szinten van - sose közlekedtünk még olyan szennyezően, mint most.

Jandó Zoltán
2020. október 27. 12:11 Adat

Olyan megyékben terjed leggyorsabban a járvány, ahol tavasszal fertőzöttet sem láttak

Úgy tűnik, hogy jelenleg Nógrád és Vas megyékben a legrosszabb a helyzet, de biztosak nem lehetünk benne, mert továbbra is sok adatot visszatartanak.