Hogyan érinti a státusztörvény a nem állami szférában dolgozó tanárokat? Szakszervezeteket, egyházi és alapítványi iskolákban tanító tanárokat kérdeztünk.
Az elmúlt 100 évben a magyar politikai elitek számára az oktatás mindig komoly dilemmát jelentett Orbán Krisztián közgazdász szerint.
Tanároknak, szülőknek, politikusoknak – az egész társadalomnak szemléletváltásra van szüksége, ha 21. századi iskolában gondolkodnak.
A közoktatás romjaiból érdemes nem a már elavult régit újraépíteni, hanem valami olyat, ami képes Magyarországot átvinni a 21. századba.
Egy közoktatási kasztrendszer alakult ki Magyarországon, ami hosszú távon bebetonozza a társadalmi egyenlőtlenségeket, mert nincs felfelé irányuló társadalmi mobilitás, csak lefelé tartó.
A magyar oktatásirányításnak fogalma sincs arról, mi történik, és mi mindennel lenne feladata foglalkozni.
Nem csoda, ha elégedetlenek a hazai pedagógusok, a fejlett országok körében ők keresik a legkevesebbet a diplomás átlagbérhez képest.
A magyar közoktatás mindenkit úgy kezd tanítani, hogy akadémikus vagy legalábbis olimpiai bajnok legyen. Aki meg nem lesz az, azt lemorzsolódottnak tekinti.
Az OECD új kutatásai szerint az iskolai és egyetemi autonómia, a szakképzés késleltetése és a felsőoktatás anyagi terheinek könnyítése jelenti a fejlődés kulcsát.
Ahol felkészültek a 21. századra, ott később még előnyt is hozhat majd a jelen helyzet, ahol nem, ott biztosan katasztrofális következményekre számíthatunk. A magyar oktatás nem készült fel.