Miközben a magyar oktatási rendszer a diákok romló teljesítményével, tanárhiánnyal, és esélyegyenlőségi gondokkal küzd, a feszes magyar munkaerőpiac nemcsak könnyen felszívja a fiatal diplomásokat, de a tanulással elérhető bérprémium is magas Magyarországon, derül ki egy friss oktatási jelentésből. A magyar szabályozás mégis kiengedi az iskolákból érettségi előtt a diákokat, aminek következtében nálunk nőtt a legnagyobbat az iskolaelhagyók aránya az elmúlt 15 évben.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, vagyis az Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) évente összehasonlítja a 38 tagállam és más együttműködő országok oktatási rendszereinek alapadatait és teljesítményét Education at a Glance címmel. Ez az egyik legfontosabb jelentés a fejlett világ oktatási rendszereinek helyzetéről és az országok közötti különbségekről.
A jelentés így nemzetközi kontextusban mutatja meg a magyar oktatási rendszer teljesítményét, és évről-évre számos információval szolgál a magyar oktatási rendszer helyzetéről – azon belül a tanárhiányról, a pedagógusok alulfizetettségéről, az állami és magán szektor egyensúly(talanság)áról, vagy éppen a továbbtanulók munkaerőpiaci helyzetéről.
A nemrég publikált idei jelentésből ezúttal azokat a megállapításokat és adatsorokat járjuk körbe, amelyek az általános iskola alsó tagozata fölötti szinteken az iskolában maradás és a továbbtanulás esélyeit, a munkaerőpiacon érvényesíthető hasznát mutatják meg Magyarországon.
Több lett az iskolaelhagyó, pedig sok volt
Magyarországon nőtt az összes OECD ország közül a legnagyobbat a korai iskolaelhagyók aránya 2005 és 2021 között: az enyhén magas arány mostanra nagyon magas lett mind EU-s, mind OECD-, mind V4-es kontextusban.
2005-ben a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon 8,3 százalék volt, akkor ennél nagyobb volt az arány Portugáliában, Spanyolországban, Dániában, és alacsonyabb például Lettországban, Lengyelországban.
2021-re viszont felment az arány 13,4 százalékra, ami körülbelül másfélszerese a 6,9 százalékos OECD-átlagnak. Csak Mexikóban, Izlandon, és Kolumbiában nagyobb ez a szám – Svájcban is, de ott a rendszer lehetőséget ad a korai végzésre, ezért azokat is ideveszi a statisztika, akik valójában idő előtt érettségiztek.
Az OECD-országok többsége ráadásul 15 év alatt csökkentést ért el, tehát sikeresen tudták egyre nagyobb arányban az iskolarendszerben tartani a diákokat érettségéig. Jelentős csökkenést ért el például Dánia, Lettország, Spanyolország, Ausztrália, Franciaország többek között. Szignifikáns növekedés csak Szlovákiában és Magyarországon látható az adatsoron, előbbi országban 1 százalékpontos, Magyarországon több mint 5. Ez egyedülálló jelenség az OECD-országok között.
Az ok elsősorban a tankötelezettség 2012-ben történt leszállítása 16 évre – akkor a kormány azzal indokolta a döntést, hogy így lehetőséget adtak olyan 16-18 év közötti fiataloknak a munkakezdésre, akik nem tudták volna elvégezni a középiskolát. Több adatsor mutat arra, hogy belőlük közmunkások lettek, lesznek.
Az iskolai lemorzsolódás egy jelentős társadalmi probléma, mivel a korai iskolaelhagyók az iskolát végigjáróknál nagyobb eséllyel válnak munkanélkülivé, szegénnyé és nagyobb arányban betegszenek meg.
Nem véletlen, hogy az EU-s oktatási stratégiának is része az adat csökkentése – jelenleg Magyarország még a 2020-as, 8 százalékos EU-céltól is nagyon messze van.
Kifizetődik a továbbtanulás
Mindeközben az iskolában maradókat, tehát az érettségizetteket, a szakképzésben, illetve az alapszakos vagy főiskolai szinten továbbtanulókat az adatok szerint könnyen felszívja a magyar munkaerőpiac.
A 25-34 év közöttieket nézve rendkívül alacsony az érettségizettek vagy szakképzést végzettek körében a munkanélküliségi ráta: mindössze 3,1 százalék, míg az EU- és az OECD-átlag mintegy 6,5 százalék. A főiskolai, alapszakos végzettségűeknek pedig csak 1,7 százaléka munkanélküli Magyarországon, ennél csak Csehországban találunk alacsonyabb arányt.
Ezzel függ össze az is, hogy Magyarországon a továbbtanulás kifizetődik a munkaerőpiacon: a csak 8 általános végzettek átlagkeresetéhez képest az érettségizettek vagy szakképesített munkások 30 százalékkal keresnek jobban, a főiskolai diplomások már 80 százalékkal.
Ezek a továbbtanulással járó „bérprémiumok” nagyobbak Magyarországon, mint az EU- és OECD-átlag, a magyar munkaerőpiacnak tehát nagy szüksége van mindenféle képzett munkaerőre, főleg a diplomásokra.
Mégsem tudja a kormány érdemben növelni a diplomások arányát
Hiába mutatja minden adat, hogy még több képzett munkavállalót is fel tudna szívni a magyar munkaerőpiac, a diplomások aránya Magyarországon mégis viszonylag alacsony. Míg az EU-ban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25-34 éves népességben 42 százalék, addig Magyarországon ez csupán 31,9 százalék, ami a régióban csak a román adatnál magasabb.
A mutató Romániában, Olaszországban és Magyarországon a legrosszabb 25, 29, illetve 32 százalékkal. Ráadásul a magyar adat 2016 óta először csökkent az előző évhez képest. A fenti összefüggést mutatja az is, hogy Magyarországon mennyire keresettek a frissdiplomások: amíg az EU átlagában a diplomájukat kézhez vevő diákok 87,1 százaléka talál munkát, addig Magyarországon 92,2 százalék ez az arány. Csak Máltán és Hollandiában magasabb ez az érték az EU-ban.
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
