Miközben a magyar oktatási rendszer a diákok romló teljesítményével, tanárhiánnyal, és esélyegyenlőségi gondokkal küzd, a feszes magyar munkaerőpiac nemcsak könnyen felszívja a fiatal diplomásokat, de a tanulással elérhető bérprémium is magas Magyarországon, derül ki egy friss oktatási jelentésből. A magyar szabályozás mégis kiengedi az iskolákból érettségi előtt a diákokat, aminek következtében nálunk nőtt a legnagyobbat az iskolaelhagyók aránya az elmúlt 15 évben.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, vagyis az Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) évente összehasonlítja a 38 tagállam és más együttműködő országok oktatási rendszereinek alapadatait és teljesítményét Education at a Glance címmel. Ez az egyik legfontosabb jelentés a fejlett világ oktatási rendszereinek helyzetéről és az országok közötti különbségekről.
A jelentés így nemzetközi kontextusban mutatja meg a magyar oktatási rendszer teljesítményét, és évről-évre számos információval szolgál a magyar oktatási rendszer helyzetéről – azon belül a tanárhiányról, a pedagógusok alulfizetettségéről, az állami és magán szektor egyensúly(talanság)áról, vagy éppen a továbbtanulók munkaerőpiaci helyzetéről.
A nemrég publikált idei jelentésből ezúttal azokat a megállapításokat és adatsorokat járjuk körbe, amelyek az általános iskola alsó tagozata fölötti szinteken az iskolában maradás és a továbbtanulás esélyeit, a munkaerőpiacon érvényesíthető hasznát mutatják meg Magyarországon.
Több lett az iskolaelhagyó, pedig sok volt
Magyarországon nőtt az összes OECD ország közül a legnagyobbat a korai iskolaelhagyók aránya 2005 és 2021 között: az enyhén magas arány mostanra nagyon magas lett mind EU-s, mind OECD-, mind V4-es kontextusban.
2005-ben a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon 8,3 százalék volt, akkor ennél nagyobb volt az arány Portugáliában, Spanyolországban, Dániában, és alacsonyabb például Lettországban, Lengyelországban.
2021-re viszont felment az arány 13,4 százalékra, ami körülbelül másfélszerese a 6,9 százalékos OECD-átlagnak. Csak Mexikóban, Izlandon, és Kolumbiában nagyobb ez a szám – Svájcban is, de ott a rendszer lehetőséget ad a korai végzésre, ezért azokat is ideveszi a statisztika, akik valójában idő előtt érettségiztek.
Az OECD-országok többsége ráadásul 15 év alatt csökkentést ért el, tehát sikeresen tudták egyre nagyobb arányban az iskolarendszerben tartani a diákokat érettségéig. Jelentős csökkenést ért el például Dánia, Lettország, Spanyolország, Ausztrália, Franciaország többek között. Szignifikáns növekedés csak Szlovákiában és Magyarországon látható az adatsoron, előbbi országban 1 százalékpontos, Magyarországon több mint 5. Ez egyedülálló jelenség az OECD-országok között.
Az ok elsősorban a tankötelezettség 2012-ben történt leszállítása 16 évre – akkor a kormány azzal indokolta a döntést, hogy így lehetőséget adtak olyan 16-18 év közötti fiataloknak a munkakezdésre, akik nem tudták volna elvégezni a középiskolát. Több adatsor mutat arra, hogy belőlük közmunkások lettek, lesznek.
Az iskolai lemorzsolódás egy jelentős társadalmi probléma, mivel a korai iskolaelhagyók az iskolát végigjáróknál nagyobb eséllyel válnak munkanélkülivé, szegénnyé és nagyobb arányban betegszenek meg.
Nem véletlen, hogy az EU-s oktatási stratégiának is része az adat csökkentése – jelenleg Magyarország még a 2020-as, 8 százalékos EU-céltól is nagyon messze van.
Kifizetődik a továbbtanulás
Mindeközben az iskolában maradókat, tehát az érettségizetteket, a szakképzésben, illetve az alapszakos vagy főiskolai szinten továbbtanulókat az adatok szerint könnyen felszívja a magyar munkaerőpiac.
A 25-34 év közöttieket nézve rendkívül alacsony az érettségizettek vagy szakképzést végzettek körében a munkanélküliségi ráta: mindössze 3,1 százalék, míg az EU- és az OECD-átlag mintegy 6,5 százalék. A főiskolai, alapszakos végzettségűeknek pedig csak 1,7 százaléka munkanélküli Magyarországon, ennél csak Csehországban találunk alacsonyabb arányt.
Ezzel függ össze az is, hogy Magyarországon a továbbtanulás kifizetődik a munkaerőpiacon: a csak 8 általános végzettek átlagkeresetéhez képest az érettségizettek vagy szakképesített munkások 30 százalékkal keresnek jobban, a főiskolai diplomások már 80 százalékkal.
Ezek a továbbtanulással járó „bérprémiumok” nagyobbak Magyarországon, mint az EU- és OECD-átlag, a magyar munkaerőpiacnak tehát nagy szüksége van mindenféle képzett munkaerőre, főleg a diplomásokra.
Mégsem tudja a kormány érdemben növelni a diplomások arányát
Hiába mutatja minden adat, hogy még több képzett munkavállalót is fel tudna szívni a magyar munkaerőpiac, a diplomások aránya Magyarországon mégis viszonylag alacsony. Míg az EU-ban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25-34 éves népességben 42 százalék, addig Magyarországon ez csupán 31,9 százalék, ami a régióban csak a román adatnál magasabb.
A mutató Romániában, Olaszországban és Magyarországon a legrosszabb 25, 29, illetve 32 százalékkal. Ráadásul a magyar adat 2016 óta először csökkent az előző évhez képest. A fenti összefüggést mutatja az is, hogy Magyarországon mennyire keresettek a frissdiplomások: amíg az EU átlagában a diplomájukat kézhez vevő diákok 87,1 százaléka talál munkát, addig Magyarországon 92,2 százalék ez az arány. Csak Máltán és Hollandiában magasabb ez az érték az EU-ban.
Közélet
Nagyon tolná a kisvállalkozásokat a kormány, de honnan lesz hozzá dolgozó?
Javítaná az inflációs időszakot nagyon megszenvedő magyar kkv-k hatékonyságát az erre szakosodott államtitkárság, de az egyik legnagyobb bajukra egyelőre nem hoztak új ötletet.
Egyre több lett a protest egy százalék, de Iványi Gáborék iskoláit ez sem mentette meg
Tavaly a MET kapta a negyedik legtöbb felajánlást, és nem ők az egyetlenek, ahol sokkal nagyobb a rendelkezők száma, mint a híveké.
Építünk ide egy nagy lakóparkot, az óvoda, az orvos és a közlekedés meg legyen a város baja
A beruházókat semmi sem kötelezi arra, hogy a közcélú igényeket figyelembe vegyék, így csak akkor építenek óvodát vagy rendelőt, ha nekik is megéri.
Fontos
Egyedül Szíjj László örülhet a mai építőipari adatnak
Miközben továbbra is szenved a hazai építőipar, nagyot ugrott a megrendelésállomány két állami óriásprojektnek köszönhetően, amelyeket a Duna Aszfalt nyert el.
Innen szép nyerni, de van-e még visszaút a Dunaferr számára?
Nem tudnak mit kezdeni a mélyben lévő acélárakkal, a Dunai Vasműben lényegében csak állagmegóvás történik, akárcsak a tulajdonos más közép-európai üzemeiben.
Alig lesz hozzáadott érték a BYD magyar gyárában, ha a kínai kormányon múlik
Állítólag arra kéri a kínai kormány az autógyártókat, hogy ne vigyék ki az országból a technológiájukat, külföldön szigorúan csak összeszerelést végezzenek.
