Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2023. július 30. 16:54 Adat, Közélet

Ahova születsz, ott is maradsz – a magyar közoktatási rendszer egyik nagy kudarca

A szélsőségesen konzerváló-szegregáló magyar közoktatás közel 10 év alatt szinte semmit sem javult a rossz családi hátterű, de tehetséges gyerekek megtalálásában és fejlesztésében – e tekintetben csúnyán elmentek mellettünk az európai oktatási rendszerek.

Nemrég a magyar felsőoktatásra való bejutás folyamatában rejlő, és meglepő módon egyre növekvő társadalmi egyenletlőlenségeket körüljárva írtunk arról, hogy bár a magyar diplomások aránya kiugróan alacsony az EU-ban, a magyar felsőoktatási hozzáférés kiterjesztése nem járt a hátrányos helyzetűek bejutási esélyeinek növekedésével. Sőt, ami azt illeti azok csökkentek, a jó módú régiókban viszont nőttek, a lejtő tehát meredekebb lett.

Ezúttal a magyar közoktatás adatait vizsgáljuk meg hasonló szempontból, Varga Júlia, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézet kutatójának segítségével, aki egyébként ezeket a számításokat, számos más állítás mellett, a Momentum oktatási konferenciáján is ismertette.

Mindenesetre a státusztörvény elfogadása, számos tanársztrájk, engedetlenségi megmozdulások és felmondási hullám után a magyar közoktatással kapcsolatban leginkább a tanárok nagy munkaterhei és méltatlan bérviszonyai kerültek a közbeszéd homlokterébe – érthető módon, de éppen ezért érdemes felhívnunk külön a figyelmet más strukturális problémákra. 

Ahova születsz

Több oktatáskutatótól hallottuk már, hogy a balkáni szint felé csúszó magyar közoktatás egyik legnagyobb problémája, hogy nem képes kiegyenlítő hatást gyakorolni a társadalmi-gazdasági különbségekre, sőt az oktatásirányítás közvetett következményeként a rendszer csak felerősíti ezeket a különbségeket. A szakértők erre számos különböző adatból következtetnek, azonban az alábbi két ábrán könnyen érthetően és látványosan rajzolódik ki a jelenség – és az is, hogy a magyar oktatás lemaradása milyen mértékű ezen a területen.

Induljunk ki a PISA-felmérések adataiból – a 15 éves magyar diákok teljesítménye, és a teljesítmény beesése 2012-2014-ben régiós összehasonlításban is gyenge, de nem kiugrú, ahogy az alábbi ábrán is látszik. 

Viszont az átlagolt értékek elrejtik, hogy 

  • a tesztpontszámok családi háttér szerinti különbsége Magyarországon – holtversenyben – a legnagyobb Európában, és 
  • a teljesítmények varianciájának családi háttérrel magyarázott hányada szintén a legnagyobb Európában.

A legjobban teljesítők és a leggyengébben teljesítők közötti pontszámkülönbség Magyarországon a legnagyobb – durván 3-4 tanévnyi különbség van a legjobban teljesítő és a legrosszabbul teljesítő 15 évesek között. Ez egyébként hasonlóan magas Németországban is, de ott legalább némileg kisebb a teljesítmények családi háttérrel magyarázott hányada. Ez utóbbi ugyanis Magyarországon közel 20 százalék. A családi háttér iskolai teljesítményre gyakorolt hatását statisztikai módszerekkel számolják ki, egy minden tanulóhoz hozzárendelt családi hátteret leíró mutató, és az egyéni teljesítményadatok felhasználásával végzett regressziós becslések segítségével.

Az alábbi ábrán látható, hogy a fenti – természetesen össze is függő – két mutató sehol sem kedvezőtlenebb Európában, mint nálunk. 

Ott is maradsz

Miért jó egy országnak, ha a fenti ábrának nem a Magyarországhoz közel eső végén helyezkedik el? Például azért, mert az oktatás segítségével “megtalált” hátrányos helyzetű tehetségek teljesítményéből, munkájából aztán az egész ország profitál. Az esélyegyelőségnek ezt a dimenzióját fogja meg a jól teljesítő, vagyis a legjobb negyedbe tartozó, de rossz családi hátterű, vagyis a családi háttérindex szerint a legrosszabb negyedbe tartozó tanulók százalékos aránya a különböző országok oktatási rendszereiben.

Magyarországon 2018-ben ez az arány a második legkisebb (7,7) volt Európában – jól teljesítő, rossz családi hátterű tanuló arányosan csak Bulgáriában volt kevesebb (6,5).

Még szomorúbbá válik a törénet, ha a 2009-es arányra is vetünk egy pillantást európai összehasonlításban. Az akkori magyar 6,4 százalékkal még megelőztük Bulgária mellett Romániát, Csehországot, Szlovákiát, Ausztriát, Németországot, Litvániát, Szlovéniát, Dániát, az az Egyesült Királyságot. 

Következésképp ezek az országok 2009 és 2018 között Bulgária kivételével mind jelentősen növelték az esélyegyenlőséget az oktatási rendszerükben: Románia a jól teljesítő, rossz családi hátterű tanulók arányát 2,5 százalékról 8,8 százalékra, Ausztria 4,8 százalékról 10 százalékra, Szlovákia 5,3 százalékról 9,1 százalékra, Németország 5,7 százalékról 10,4 százalékra.

Tehát egyetlen olyan ország van, Bulgária, ahol nemzetközi összehasonlításban 2009-ben és 2018-ban is rosszabbul teljesített a magyarénál az oktatás a rossz családi hátterű, de jól teljesítő tanulók megtalálásában/fejlesztésében.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Nem azt mondom, hogy nem jön rám a sírás" – gyűlnek a tanárok történetei, több ezren mondhatnak felA kormány nem tud szokatlan mozgásról, a szakszervezet több ezer pályaelhagyóról beszél. Az utóbbiak közül egyre többen osztják meg döntésük okait.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEltűnő tanárok, szétcsúszó esélyek - néhány ábra az oktatás válságárólÉrzékletesen vázolják fel a magyar közoktatás legmeghatározóbb problémáit A közoktatás indikátorrendszere 2021 című, nemrég megjelent kötet szerzői.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA balkáni szint felé csúszik a magyar iskolák teljesítményeEgy közoktatási kasztrendszer alakult ki Magyarországon, ami hosszú távon bebetonozza a társadalmi egyenlőtlenségeket, mert nincs felfelé irányuló társadalmi mobilitás, csak lefelé tartó.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet felzárkózás közoktatás oktatási egyenlőtlenség Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Debreczeni Anna
2024. április 3. 10:22 Adat, Élet

Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan

Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.

Bucsky Péter
2024. április 3. 04:33 Adat, Közélet

Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit

Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.

Bucsky Péter
2024. március 30. 04:34 Adat, Élet

Elsőre megbukott, másodikra hasít a Bubi Budapesten

Nyolcszor többen használják a megújított rendszerben a kerékpármegosztást, mint korábban.

Fontos

Hartvig Áron
2024. április 10. 04:34 Közélet

Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár

A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.

Pletser Tamás
2024. április 9. 04:34 Közélet

Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok

Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.

Hajdu Miklós
2024. április 8. 04:34 Vállalat, Világ

Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak

A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.