oktatási egyenlőtlenség
A magyar iskolákban a fordítottja történik annak, mint ami az ország javát szolgálná
Minél hosszabb ideje tanul egy diák a közoktatásban, annál erősebben befolyásolja a családi háttér a képességeit. Az ideális ennek pont a fordítottja lenne.
Ahova születsz, ott is maradsz – a magyar közoktatási rendszer egyik nagy kudarca
A balkáni szint felé csúszó magyar közoktatás egyik legnagyobb problémája, hogy nem képes kiegyenlítő hatást gyakorolni a társadalmi-gazdasági különbségekre.
A kompetenciamérés siralmas eredményének okai összetettebbek annál, mint amivel a kormány ezt magyarázza
Éles területi egyenlőtlenségek mutatkoznak a magyar nyolcadikosok szövegértési kompetenciáiban, hiába a közoktatás egyik fontos funkciója az integráció.
Szinte biztos anyagi nélkülözésre ítél egy gyereket Magyarországon a szülei alacsony iskolai végzettsége
Az arány csak két EU-s országban magasabb, Romániában és Bulgáriában.
Budapesten kiemelkedően jó a magasan képzett fiatalok aránya, de a keleti országrész brutálisan le van szakadva
Hiába az erős kereslet a diplomások iránt a munkaerőpiacon, az ország keleti részein alig van belőlük.
Pont a hátrányos helyzetű iskolákba kellenének a legjobb tanárok
Ha egy kezdő finn tanár Lappföldre megy tanítani, többszörös bért kap; idehaza viszont már annak is örülni kell, ha a végzettek nem egyből a közoktatáson kívül keresik a boldogulást.
Ha elhiszik a szülők, hogy hatással vannak a gyerekek fejlődésére, az már fél siker
A szülők jelentős része nem tudja, hogy milyen korán kell elkezdeni a gyerekek fejlesztését, ezért sokuk már az iskolába kerülés előtt lemarad a társaitól.
Egy tanév kezdetére
A magyar közoktatás mindenkit úgy kezd tanítani, hogy akadémikus vagy legalábbis olimpiai bajnok legyen. Aki meg nem lesz az, azt lemorzsolódottnak tekinti.
Olyan lemaradást okoz az iskolákban a távoktatás, amit hosszú évek alatt lehet csak ledolgozni
Minél szegényebb és fiatalabb egy diák, annál komolyabb lemaradást okozhat neki a távoktatás.
