A magyar iskolákban a fordítottja történik annak, mint ami az ország javát szolgálná
A friss kompetenciamérési adatok a nyolcadikosok gyengülő szövegértési képességein túl a felzárkózással és az integrációval kapcsolatos, a magyar közoktatási rendszernek régóta felróható hiányosságokkal kapcsolatban is kedvezőtlen fejleményekről árulkodnak. Pedig tavaly a 2021-es adatokat elemezve még arra reményteli következtetésre jutott a Belügyminisztérium, hogy
javult az iskolák hátránykompenzáló képessége.
Az otthoni könyvek számától kezdve a szülők iskolai végzettségén keresztül a számítógéppel való ellátottságig számos szocioökonómiai tényezőt együttesen kifejező családiháttér (CSH)-index és a kompetenciapontszámok közötti összefüggés ugyanis jellemzően erősebbé vált tavaly – kivételt e tekintetben épp a nyolcadikosok jelentenek, akik szövegértési tudása sosem látott szintre esett egy éve.
A CSH-index egy egységnyi növekedésével együtt járó átlagos kompetenciapontszám-változás egyaránt 117 pont volt a tizedikesek körében, a matematika és a szövegértés területén is. Másként fogalmazva: ha összehasonlítunk két tizedikest, akik CSH-indexei között éppen egy egységnyi a különbség, a jobban szituált fiatal számolási és olvasási eredményei várhatóan 117 ponttal lesznek jobbak a szerényebb hátterű társához képest.
Ekkora különbségre a mérés történetében nem volt még példa, és látványos a legfelsőbb, már középiskolai évfolyam elszakadása is e tekintetben a hatodikosoktól és a nyolcadikosoktól, a tizedikeseknél tehát kiváltképpen számít a tanulók teljesítményében a családi hátterük.
A hatodikosok legfrissebb eredményei is arra mutatnak rá, hogy az iskolák tavaly kevésbé tudták ellensúlyozni a családi háttér okozta különbségeket az egy évvel korábbi szinthez képest. A legfiatalabb vizsgált évfolyamon adódó különbségek azonban még 2022-ben is jellemzően elmaradtak a 2010-es években mért szintektől, tehát az elmúlt 12 évben a hatodikosok körében csökkent a jobb és rosszabb hátterű gyerekek képességei közötti különbség.
A nyolcadikosokra nézve a teljes vizsgált időtávon inkább a stagnálás jellemző. A matematika területén már többször regisztrált a tavalyihoz hasonló különbségeket az Oktatási Hivatal az elmúlt évtizedben, ám a szövegértést tekintve az egységnyi CSH-index növekedéshez köthető pontszámváltozás 2022-ben az utoljára 2010-ben látott szintre süllyedt, míg a köztes években mindvégig élesebb eltérések mutatkoztak a különböző hátterű nyolcadikosok szövegértésében.
A fenti ábra fontos tanulsága továbbá, hogy
épp a legidősebb, vagyis a közoktatásban legtöbb évet eltöltő csoportban befolyásolja a legerősebben a családi háttér a képességeket
– sikeresen integráló iskolarendszerben épp e jelenség fordítottját várhatjuk, a felzárkóztatás jóvoltából az évek múltán az otthoni körülmények háttérbe szorulnának. Ez a jelenség nem új keletű, nagyjából tíz éve alakult ki, amikor már hatályos volt az erősen központosító, a tanulók helyett inkább az iskolák közötti különbségek mérséklését célzó köznevelési törvény.
Miért baj ez? Ahogy előző témába vágó cikkünkben írtuk, ha egy ország az oktatás segítségével meg tudja találni a hátrányos helyzetű családi környezetből származó tehetségeket, és ők ki tudnak bontakozni, akkor a munkájukból, eredményeikből később az egész ország profitál. És persze nem csak a kiemelkedő tehetségekről van szó, hanem arról, hogy minél kevesebben kerüljenek ki az általános iskolákból funkcionális analfabétaként, rájuk ugyanis legfeljebb segédmunka-alapú társadalmat lehet építeni.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
