A kompetenciamérés siralmas eredményének okai összetettebbek annál, mint amivel a kormány ezt magyarázza
Durva lenyomatot hagyott a járvány alatti távoktatás a diákok szövegértési képességein a legfrissebb kompetenciamérési adatok szerint. A tavalyi pontszámok a legalacsonyabbak közé tartoznak a 2008 óta évről évre frissülő idősoron, sőt, a nyolcadikosok körében sosem mért szintre süllyedt a statisztika.
- A szövegértési képesség alapvetően befolyásolja diákok kilátásait a későbbi tanulmányaik során és a munkaerőpiacon.
- Éles területi különbségek társulnak a romló tendenciához.
Számokban: a nyolcadikosok szövegértési kompetenciapontszám-átlaga a 2019-ben mért 1608 pontos csúcsról 1535 pontra süllyedt tavaly. A skála 1500 pontos értéke jelzi a hatodikosok körében a vizsgálat kezdetekor, 2008-ban felmért szintet.
- Az 1400 pontos átlagot sem érték el a Cigándi, az Edelényi, a Putnoki, a Kunhegyesi, a Kemecsei, a Nyíradonyi, a Hevesi, a Hajdúhadházi, a Tiszavasvári és az Ibrányi járásokban tanulók. Zömmel az ország észak-keleti és dél-nyugati részein találhatók a legrosszabb pontszámokkal jellemezhető járások.
- A legjobb eredményeket többnyire a jelentősebb városok közelében érték el a nyolcadikosok, kiemelkedő a Pannonhalmi járásban mért 1613 pontos átlag.
- A fővárosi eredmények tovább árnyalják a területi különbségeket, tíz kerületben is 1600 feletti átlagpontszám adódott, a csúcstartó az V. kerület, 1703 pontos átlaggal, míg a legkisebb érték a X. kerületi 1517 átlagpontszám.
Mit mondanak ők? „Ott, ahol a cigány gyermekek száma nagyon magas, ezek a problémák sokkal erősebben jelentkeznek.” – mondta Gulyás Gergely miniszter, integrációs nehézségeket emlegetve az eredmények okaként, miközben Radó Péter oktatáskutató szerint a gyermekek teljesítményét a szociális háttér befolyásolhatja.
- „A roma diákok nagyrészt olyan kistelepüléseken élnek, ahol eleve nem tudnak hozzáférni a minőségi oktatáshoz.” – fogalmaz 14 civil szervezet egy közös, Gulyás Gergelynek címzett nyílt levélben.
Miért fontos ez? Az integráció egyre fontosabb követelmény az oktatási rendszerekkel kapcsolatban. Egyrészt a sokszínű társas környezet segíti hatékony tanulást, másrészt az egyenlősítő törekvések egyik legfontosabb eszköze a mindenki számára elérhető színvonalas oktatás.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
