Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2020. augusztus 2. 18:44 Élet

Ha az oktatási egyenlőség a cél, számolni kell a magániskolákkal is

Az egyik legfontosabb eszköz a társadalmi egyenlőség eléréséhez a mindenki számára elérhető jó színvonalú oktatás, így az UNESCO is már 20 éve célul tűzte ki a nemzetközi fejlődést segítő programjában. Ennek hatására Indiában is bevezették 2009-ben a Right to Education törvényt, ami az állam feladatává tette, hogy biztosítsa a 6 és 14 éves kor közötti gyerekek alapszintű oktatását. Chirantan Chatterjee és szerzőtársai eredményei alapján azonban a rendelkezés nem teljesen úgy sült el, ahogy szerették volna.

A törvény előtt az indiai gyerekek mindössze 86 százaléka kezdte meg az általános iskolát és

az ötödik osztályig kevesebb mint a gyerekek fele jutott el.

A törvény hatására valóban minden gyerek oktatáshoz jutott, ráadásul a magániskolákban a férőhelyek negyedét hátrányos helyzetű gyerekekkel kellett feltölteni.

Arról azonban elfeledkeztek, hogy – miként minden országban – Indiában is létezik az árnyékoktatás. Azt nevezik így, amikor iskolán kívül sajátítják el a gyerekek a tananyagot, jellemzően fizetett különórák keretében. Mivel az indiai szülők korábban nem bíztak az állami oktatásban, ezért sokan akár a jövedelmük harmadát is arra költötték, hogy a gyereküket különórákra járassák.

Ezen nem változtatott a 2009-es új törvény sem. Bár minden gyerek hozzájutott a megfelelő állami oktatáshoz, drasztikusan megnőtt a különtanárhoz járók száma.

A versenyképes oktatás így nem az állami oktatás lett, hanem még erősebb hangsúly helyeződött a magánoktatásra.

Indiában külön oktatási központok szolgálnak arra, hogy aki meg tudja fizetni, oda járassa iskolán kívül a gyerekét, ezzel növelve a továbbtanulási esélyét. Míg a törvény beterjesztése és elfogadása előtt ezekből az intézetekből lényegében egy új sem nyílt 2001 óta, 2009 környékén évente 100 ilyen jött létre. Ugyanígy 2012-ben, amikor az összes állami kormányzat implementálta a törvényt, nyílt még majdnem 200 oktatóközpont. Ráadásul a lakosság körében is megnőtt azoknak a száma, akik szerint szükséges ide járatni a gyereküket ahhoz, hogy jó oktatást kapjanak.

Ezek a központok korábbi kutatások és a szerzők eredményei szerint is hatékonyan növelik az odajáró diákok teljesítményét és pontszámait. Viszont ezeket csak a jómódúak tudják megfizetni. Egy felmérés szerint, akiknek nem jár ide a gyereke, azoknak a többsége azt jelöli meg ennek fő vagy egyetlen okaként, hogy nem tudja kifizetni. Így a szakadék a magas és az alacsony társadalmi státuszú gyerekek között nem tudott olyan mértékben csökkenni, mint azt a törvényhozók szerették volna.

Ez azt mutatja, hogy a magán- és az árnyékoktatás jelenléte ellensúlyozni tudja a törvények előremutató szándékát, így ezeket a szektorokat sem lehet figyelmen kívül hagyni, ha az oktatási egyenlőség a cél.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKevesen izgulhatnak idén az egyetemi ponthatárok miatt, és ez nagy bajLehet, hogy a felvételizők számának idei csökkenése csak a rendkívül feszített munkaerőpiaci helyzet átmeneti mellékhatása. De hosszú távon akkor is nagyon aggasztó.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet egyenlőség felzárkózás india oktatás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Váczi István
2024. április 3. 15:52 Élet

Új korszak előtt a G7

Ahogy múlt héten beszámoltunk róla, új tulajdonoshoz kerül portálunk, ez a folyamat ma lezárult, így új kiadó működteti tovább a G7-et.

Debreczeni Anna
2024. április 3. 10:22 Adat, Élet

Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan

Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.

Fontos

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.