Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2020. július 22. 06:45 Közélet

Kevesen izgulhatnak idén az egyetemi ponthatárok miatt, és ez nagy baj

Idén döbbenetesen kevesen, mindössze 91 ezren jelentkeztek a magyar felsőoktatásba az általános felvételi eljárás során. Ez nem csak a tavalyi 112 ezer felvételizőhöz képest alacsony szám: 2010-11-ben 140 ezer, 2002 és 2004 pedig 160 ezernél is több jelentkező volt. Ez a visszaesés jóval nagyobb a korcsoport létszámának csökkenésénél.

A változást nehéz nemzetközi összevetésben értékelni, mert a felvételi rendszerek még az Európai Unión belül is meglehetősen különbözők. Mindenesetre a brit és a svéd központi jelentkezési statisztikákkal kapcsolatos tapasztalatok talán megmagyarázzák az itthoni folyamatok egy részét is.

 

 

Svédországban 2015-ben esett vissza jelentősen a felvételi jelentkezések száma, míg az Egyesült Királyságban 2017-ben történt hasonló. Az illetékes svéd hivatal elemzése szerint talán meglepő módon

a visszaesés hátterében a kedvező munkaerőpiaci helyzet állt,

és a brit egyetemi felvételit szervező UCAS szakértői is hasonlóképp vélekedtek az ottani változások okairól. Az élénkülő toborzás és a javuló bérszínvonal miatt egyre több potenciális felvételiző választotta a munkát a tanulás helyett, ami leginkább az idősebb korcsoportokban volt jellemző. A feszített munkaerőpiaci keresletnek tulajdonított csökkenés azonban a svéd és a brit felsőoktatásban is átmeneti volt, mindössze 2-3 évig tartott. A jelenség a magyar jelentkezések váratlan csökkenésében is szerepet játszat (bár itthon a demográfiai, illetve az oktatás- és szociálpolitikai tényezők is fontos szerepet  játszanak).

Magyarországon kulcskérdés a jelentkezők számának alakulása, a 20-24 évesek felsőoktatásban való részvétele ugyanis elmarad az uniós átlagtól: a magyar fiatalok körében ez az arány 26 százalék volt 2018-ban, miközben az EU-tagállamok átlaga 35 százalék volt. A tendencia ráadásul e statisztikát tekintve is csökkenést mutat, pedig a diploma számos előnnyel jár a munkaerőpiacon és ezáltal persze az életminőséget tekintve is.

 

 

Varga Júlia tavalyi tanulmánya szerint az alapszakos diplomások átlagosan 130-140 százalékos körüli kereseti hozamot értek el a 36 évnél fiatalabb korosztályban a legfeljebb általános iskolai végzettségű dolgozókhoz képest, míg a mesterszakot befejezők 200-220 százalékos bérelőnyre tettek szert 2003 és 2016 között. Igaz, a diplomások jelentős része túlképzett volt az állásához képest*2016-ban a 36 évesnél fiatalabb BA végzettségűek 42 százaléka volt túlképzett az aktuális foglalkozásában, míg az MA diplomát szerzettek között ez az arány 54 százalék volt. , de a felsőfokú végzettség bérprémiuma még azokban a munkakörökben is jelentős, amelyek betöltéséhez nem feltétlenül szükséges a diploma megléte. A túlképzettség pedig sokszor csak átmeneti állapot lehet.

Ezt a feltételezést a szakmatartalmak változása is megerősíti. A munkaerő képzettségével kapcsolatos követelmények növekedése a 2010-es évek elején általánosabb volt a gazdaságban, mint a végzettségre vonatkozó elvárások mérséklődése a Közgazdaságtudományi Intézet kutatóinak felmérése szerint. Sőt, a növekvő elvárások már a kilencvenes években is jellemzők voltak: Kertesi Gábor és Köllő János eredményei szerint az ekkoriban zajló felsőoktatási expanziót követően több diplomás jelent meg a munkaerőpiacon, mint az új felsőfokú állások száma, az iskolázottsággal kapcsolatos elvárások növekedése miatt mégsem alakult ki diplomás munkanélküliség. (Érdemes megjegyezni, hogy az újonnan keletkezett teljes munkaidős állások csaknem 50 százalékában elvárás volt a diploma.)

Az oktatáskutatók eredményei tehát nem támasztják alá, hogy gondot jelentene a felsőoktatásban résztvevők körének szélesítése. Ennek ellenére az elmúlt tíz év kormányzati intézkedései nem éppen a főiskolai és egyetemi képzések népszerűsítéséről szóltak, hanem épp ellenkezőleg, jelentősen megnehezítették a felsőoktatásba való bejutást, és az intézmények működését is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJavítani nem sikerült a magyar oktatási rendszeren a 2010-es években, csak felforgatniAz elmúlt tíz év magyar kormányai bátran nyúltak a sok sebből vérző magyar oktatási rendszerhez, de nem lett jobb a helyzet, sőt.


Mindezt részben

a romkocsmák félhomályában merengő, állástalan diplomások

toposzára és más hasonló hiedelmekre alapozva tette a kormány (a diplomásokkal kapcsolatos kollektív tévhitekről érdemes elolvasni Nyírő Zsanna és Tóth István János írását a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet kutatási füzetében). Pedig a munkanélküliségi ráta hosszú évek óta lényegesen alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek körében, mint bármelyik más alacsonyabb iskolázottságú csoportban.

 

 

A magasan képzett munkaerő visszaszorulása hosszú távon erősen korlátozza a gazdasági kilátásokat. Bár a kormány a nyilatkozatok alapján újabban már szeretné, ha a magyar gazdaságban az összeszerelés helyett inkább a fejlesztésen lenne a hangsúly, ettől egyelőre még nagyon messze van az ország. Ahhoz, hogy az alacsony hozzáadott értékű munkahelyeket termelékenyebb állásokkal lehessen felváltani, többek között elengedhetetlen a dolgozókat a magasabb színvonalú munkára felkészítő jó minőségű, elérhető és nem utolsó sorban vonzó (felső)oktatási rendszer.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába hajtogatják az ellenkezőjét, még mindig összeszerelő üzem a magyar gazdaságAz uniós lista végén kullogunk az exportunk hazai hozzáadott értékének tekintetében, pedig ennek javítása nélkül hosszabb távon meg vagyunk lőve.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet diploma felsőoktatás felvételi oktatás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hajdu Miklós
2024. február 25. 15:58 Közélet

A bevándorlás már a 2000-es években is terítéken volt a magyar politikában

A kétezres években is jellemző volt a munkaerőhiány a magyar gazdaságban, a mostanihoz hasonló reakciókat kiváltva az akkori Orbán-kormányból.

Holtzer Péter
2024. február 24. 04:34 Közélet

Más szakmából átképzett tanárok – megoldás vagy álmegoldás a tanárhiányra?

Sokéves vegyipari múlttal vált kezdő tanárrá Fridez Dóra, aki most két határmenti kistelepülés iskolájában tanít.

Hajdu Miklós
2024. február 23. 15:42 Közélet

Az akkugyárak után erőmű is érkezik a Távol-Keletről

Kínai befektetők által telepített naperőművekkel oldódna meg az akkumulátorgyárak energiaellátása.

Fontos

Váczi István
2024. február 26. 14:31 Világ

Minden eddiginél többet tudunk az orosz és az ukrán hadsereg veszteségeiről

Új veszteségadatok jelentek meg az Ukrajnában szemben álló hadseregekről az utóbbi napokban.

Váczi István
2024. február 26. 09:34 Adat

Váratlanul sokkal rosszabbul érzik magukat a magyar vásárlók, hogy lesz ebből növekedés?

Jelentősen romlottak a lakossági fogyasztói kilátások, pedig a kormány a fogyasztás felpörgésétől reméli a gazdasági növekedés újraindulását.

Mészáros R. Tamás
2024. február 26. 04:32 Világ

Amerika egyre kevésbé képes úrrá lenni a világ válságain

Joe Biden elnök számára egyre nehezebb az ukrajnai, izraeli és közel-keleti helyzet kézben tartása.