Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2020. július 22. 06:45 Közélet

Kevesen izgulhatnak idén az egyetemi ponthatárok miatt, és ez nagy baj

Idén döbbenetesen kevesen, mindössze 91 ezren jelentkeztek a magyar felsőoktatásba az általános felvételi eljárás során. Ez nem csak a tavalyi 112 ezer felvételizőhöz képest alacsony szám: 2010-11-ben 140 ezer, 2002 és 2004 pedig 160 ezernél is több jelentkező volt. Ez a visszaesés jóval nagyobb a korcsoport létszámának csökkenésénél.

A változást nehéz nemzetközi összevetésben értékelni, mert a felvételi rendszerek még az Európai Unión belül is meglehetősen különbözők. Mindenesetre a brit és a svéd központi jelentkezési statisztikákkal kapcsolatos tapasztalatok talán megmagyarázzák az itthoni folyamatok egy részét is.

 

 

Svédországban 2015-ben esett vissza jelentősen a felvételi jelentkezések száma, míg az Egyesült Királyságban 2017-ben történt hasonló. Az illetékes svéd hivatal elemzése szerint talán meglepő módon

a visszaesés hátterében a kedvező munkaerőpiaci helyzet állt,

és a brit egyetemi felvételit szervező UCAS szakértői is hasonlóképp vélekedtek az ottani változások okairól. Az élénkülő toborzás és a javuló bérszínvonal miatt egyre több potenciális felvételiző választotta a munkát a tanulás helyett, ami leginkább az idősebb korcsoportokban volt jellemző. A feszített munkaerőpiaci keresletnek tulajdonított csökkenés azonban a svéd és a brit felsőoktatásban is átmeneti volt, mindössze 2-3 évig tartott. A jelenség a magyar jelentkezések váratlan csökkenésében is szerepet játszat (bár itthon a demográfiai, illetve az oktatás- és szociálpolitikai tényezők is fontos szerepet  játszanak).

Magyarországon kulcskérdés a jelentkezők számának alakulása, a 20-24 évesek felsőoktatásban való részvétele ugyanis elmarad az uniós átlagtól: a magyar fiatalok körében ez az arány 26 százalék volt 2018-ban, miközben az EU-tagállamok átlaga 35 százalék volt. A tendencia ráadásul e statisztikát tekintve is csökkenést mutat, pedig a diploma számos előnnyel jár a munkaerőpiacon és ezáltal persze az életminőséget tekintve is.

 

 

Varga Júlia tavalyi tanulmánya szerint az alapszakos diplomások átlagosan 130-140 százalékos körüli kereseti hozamot értek el a 36 évnél fiatalabb korosztályban a legfeljebb általános iskolai végzettségű dolgozókhoz képest, míg a mesterszakot befejezők 200-220 százalékos bérelőnyre tettek szert 2003 és 2016 között. Igaz, a diplomások jelentős része túlképzett volt az állásához képest*2016-ban a 36 évesnél fiatalabb BA végzettségűek 42 százaléka volt túlképzett az aktuális foglalkozásában, míg az MA diplomát szerzettek között ez az arány 54 százalék volt. , de a felsőfokú végzettség bérprémiuma még azokban a munkakörökben is jelentős, amelyek betöltéséhez nem feltétlenül szükséges a diploma megléte. A túlképzettség pedig sokszor csak átmeneti állapot lehet.

Ezt a feltételezést a szakmatartalmak változása is megerősíti. A munkaerő képzettségével kapcsolatos követelmények növekedése a 2010-es évek elején általánosabb volt a gazdaságban, mint a végzettségre vonatkozó elvárások mérséklődése a Közgazdaságtudományi Intézet kutatóinak felmérése szerint. Sőt, a növekvő elvárások már a kilencvenes években is jellemzők voltak: Kertesi Gábor és Köllő János eredményei szerint az ekkoriban zajló felsőoktatási expanziót követően több diplomás jelent meg a munkaerőpiacon, mint az új felsőfokú állások száma, az iskolázottsággal kapcsolatos elvárások növekedése miatt mégsem alakult ki diplomás munkanélküliség. (Érdemes megjegyezni, hogy az újonnan keletkezett teljes munkaidős állások csaknem 50 százalékában elvárás volt a diploma.)

Az oktatáskutatók eredményei tehát nem támasztják alá, hogy gondot jelentene a felsőoktatásban résztvevők körének szélesítése. Ennek ellenére az elmúlt tíz év kormányzati intézkedései nem éppen a főiskolai és egyetemi képzések népszerűsítéséről szóltak, hanem épp ellenkezőleg, jelentősen megnehezítették a felsőoktatásba való bejutást, és az intézmények működését is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJavítani nem sikerült a magyar oktatási rendszeren a 2010-es években, csak felforgatniAz elmúlt tíz év magyar kormányai bátran nyúltak a sok sebből vérző magyar oktatási rendszerhez, de nem lett jobb a helyzet, sőt.


Mindezt részben

a romkocsmák félhomályában merengő, állástalan diplomások

toposzára és más hasonló hiedelmekre alapozva tette a kormány (a diplomásokkal kapcsolatos kollektív tévhitekről érdemes elolvasni Nyírő Zsanna és Tóth István János írását a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet kutatási füzetében). Pedig a munkanélküliségi ráta hosszú évek óta lényegesen alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek körében, mint bármelyik más alacsonyabb iskolázottságú csoportban.

 

 

A magasan képzett munkaerő visszaszorulása hosszú távon erősen korlátozza a gazdasági kilátásokat. Bár a kormány a nyilatkozatok alapján újabban már szeretné, ha a magyar gazdaságban az összeszerelés helyett inkább a fejlesztésen lenne a hangsúly, ettől egyelőre még nagyon messze van az ország. Ahhoz, hogy az alacsony hozzáadott értékű munkahelyeket termelékenyebb állásokkal lehessen felváltani, többek között elengedhetetlen a dolgozókat a magasabb színvonalú munkára felkészítő jó minőségű, elérhető és nem utolsó sorban vonzó (felső)oktatási rendszer.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába hajtogatják az ellenkezőjét, még mindig összeszerelő üzem a magyar gazdaságAz uniós lista végén kullogunk az exportunk hazai hozzáadott értékének tekintetében, pedig ennek javítása nélkül hosszabb távon meg vagyunk lőve.

Közélet diploma felsőoktatás felvételi oktatás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2020. szeptember 17. 06:49 Adat, Közélet

Hiába javasolták saját szakértői, az állam nem pörgette fel igazán a tesztelést

Jelentős részben a saját zsebből fizetett, nem pedig az állami tesztek dobták meg a mintavételek számát, és nem is érnek el annyi embert, mint amennyit az adatok sugallnak.

Stubnya Bence
2020. szeptember 16. 17:13 Közélet, Támogatói tartalom

A jövő év már elúszott, 2022-re érheti magát utol a magyar gazdaság

Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója szerint Nike-pipa alakú lesz a válság, a világban pedig nagyszabású gazdaságpolitikai kísérlet indult el.

Torontáli Zoltán
2020. szeptember 16. 15:02 Élet, Közélet

Nem érdekli az embereket az idegesítő magyar víruskövető mobilalkalmazás

Gyakorlatilag senki sem használja Magyarországon a VírusRadart, és ennek megvan az oka. A szoftver sokaknak idegesítően rossz, nincs mögötte erős kommunikáció, Apple-gépekre pedig elérhetetlen.

Fontos

Avatar
2020. szeptember 16. 06:47 Világ

Kinyomtattak 37 magyar gazdaságnyi pénzt, mégsem lettek gazdagabbak

Japánban példátlan gazdasági kísérletbe kezdtek, eszméletlen mennyiségű pénzt nyomtattak a növekedés beindítása végett. Az eredmények felemásak, a fejlett világ mégis követi a példát.

Bucsky Péter
2020. szeptember 15. 06:51 Közélet, Vállalat

A magyar cégek fizetik a multik adókedvezményeit

Megfelezte az elmúlt öt év alatt a társaságiadó-kedvezményeket a kormány, de ezek továbbra is a külföldi tulajdonú cégeket segítik jobban.

Fabók Bálint
2020. szeptember 14. 17:18 Adat, Közélet

Éveken át visszaéltek beteg gyerekeknek gyűjtött pénzzel, mégis áramlanak hozzájuk a százmilliók

Egy állami szerv hét éve állította, hogy luxuslakásokat bérelnek, ismerősöket támogatnak és túláraznak, de továbbra is százmilliókat kapnak az egy százalékokból.