Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2023. október 13. 11:28 Élet

A magyar iskolák 8 százalékában még tornaszoba sincs

A Belügyminisztériumtól kapott adatok szerint jelenleg Magyarországon 224 állami fenntartású iskolában nincs tornaterem vagy tornaszoba. Mivel összesen 2772 állami iskola és középfokú iskolai feladatot ellátó köznevelési intézmény működik, ez azt jelenti, hogy az iskolák 8,1 százalékában nincs tornaterem vagy tornaszoba, más néven féltornaterem. 

Sok vagy kevés

Összesen 4 évből vannak adataink a tornaterem nélküli iskolák számáról. Így kiderült, hogy 2019-től mostanáig csökkent a tornaterem nélküli iskolák száma és aránya is. Ahogy arról nemrég részletesen írtunk, az elhúzódó és sokáig akadozó Nemzeti Oktatási Infrastruktúra Fejlesztési Program (NOIFP) 9 éve alatt a kormány több mint 20 milliárd forintból mintegy 40 iskolai tornatermet épített, és a program érdemben csökkentette a tornaterem nélküli iskolák számát – de az arányuk még utána is 8 százalék felett jár. 

Az ország egyik legszegényebb településének, Arlónak például hiába ígérte meg évekkel ezelőtt a kormány a tornatermet, a beruházást a költségvetés nehéz helyzete miatt idén bizonytalan időre befagyasztották. 

Természetesen elképzelhető, hogy egyes tornaterem nélküli iskolák diákjai önkormányzati vagy egyéb fenntartású, közelben lévő tornaszobát, tornatermet, edzőtermet is használhatnak, nem beszélve az épületfolyosók, lépcsők, tantermek kreatív használatáról.

Ugyanakkor az is tény, hogy a fenti adatok csak a bármilyen tornaterem nélküli iskolák számát adják meg – számos iskolában van egy-két tornaszoba vagy tornaterem, de a diákok számához képest az nem elegendő. 

További fejlesztésre lenne szükség

Egy 2021-es tanulmány és reprezentatív felmérés a testnevelésórák és az iskolák infrastrukturális ellátottságának kapcsolatát vizsgálta. Konklúziója szerint a megkérdezett iskolaigazgatók döntően azt jelezték vissza, hogy intézményükben nincs megfelelő számú tornaterem. “Ez alapján indokolt lenne további  létesítményfejlesztés, akár intézményi, akár települési szinten, hogy a  testnevelés órákhoz szükséges infrastruktúra rendelkezésre álljon.”

Az igazgatóknak csupán 30 százaléka mondta azt, hogy nincs teremhiány és zavartalanul folynak a testnevelésórák. 

A kormány több mint 10 éve, a 2012/13-as tanévben vezette be a kötelező mindennapos testnevelést. Azóta más stratégiai kormánycélnak része a mozgás és sport népszerűsítése, főleg a fiatalok körében, ugyanis nemzetközi összevetésben kifejezetten rossz a magyarok egészségügyi állapota, amiben jó eséllyel az is szerepet játszik, hogy nagyon keveset mozgunk. A legutóbbi, tavaly szeptemberben végzett uniós felmérés szerint a magyarok 59 százaléka soha nem sportol, ami az egyik legrosszabb arány a közösségben. Ráadásul ez a mutató öt év alatt jó tizedével nőtt, ennél pedig csak a lengyelek aktivitása romlott többet 2017 óta. 

2016 és 2020 között a sporthoz és szabadidős tevékenységhez, szolgáltatásokhoz köthető költségvetési kiadások évente átlagosan 300 milliárd forintot tettek ki. Az NIOFP tornaterem-építési része évente átlagosan nem érte el a 3 milliárd forintot. Összevetésképp: az atlétikai stadion felépítése önmagában 250 milliárdba került.

Arról nem tudunk, hogy további tornaterem-építési programot tervezne a kormány, de arról itt írtunk, hogy a kormányzatban jelen van a szándék a szabadidős sport állami támogatásának növelésére. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkReménykedni a reményben - az Ózd melletti Arlón jezsuiták viszik az állami felzárkóztató programotA borsodi Arló az ország legszegényebb településeinek egyike. A jezsuiták próbálják meg ott a lehetetlent: felzárkóztatni az ott élőket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍgy leszünk sportoló nemzet: 9 év alatt több mint 40 iskolai tornaterem épült 21 milliárdból, a legszegényebbek pont kimaradtakMiközben pörögnek a sportra az állami százmilliárdok, végül csak felépült több tucat tornaterem is, és ugyan az arlói iskolások mégsem kapják meg a megígért tornatermet, így már "csak" mintegy 200 tornaterem nélküli iskola lehet az országban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet köznevelés oktatás oktatási egyenlőtlenség sport Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. június 11. 17:01 Élet, Pénz

Az Adria és a Balaton közötti döntést is átbillentheti a 400 forint felé közelítő euróárfolyam

Ha nem fordul a trend, vagy nem lép közbe a jegybank, akkor a balatoni szállásadók és lángosozók dörzsölhetik a tenyerüket.

Torontáli Zoltán
2024. június 4. 13:04 Adat, Élet

Áruk helyett élményeket veszünk, és ez most jól jön a gazdaságnak

Az ipar gyengélkedését a szolgáltatószektor ellensúlyozza, vélhetően a kormány örömére.

Torontáli Zoltán
2024. június 3. 15:06 Adat, Élet

Nem a több munkaóra biztosítja a nagyobb gazdasági teljesítményt

Magasabb egy főre jutó GDP-hez jellemzően kevesebb munkaóra társul az unióban, de az összefüggés persze nem ok-okozati, hanem valószínűleg szerkezeti.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. június 15. 13:33 Adat

Egy százalék a magyar Európa-bajnoki cím esélye, és ez nagy előrelépés

Anglia a legesélyesebb az Európa-bajnokság megnyerésére, a magyar válogatottnak 1 százalék esélyt adnak a fogadóirodák.

Bucsky Péter
2024. június 15. 05:42 Adat, Közélet

A Mi Hazánk is jobban szerepelt magához képest a cigányság körében, mint a Tisza

Az nem meglepő, hogy a települési szintű adatok szerint a cigányság továbbra is a Fidesz erős bázisa, érdekes viszont Magyar Péter pártjának leszereplése.

Ercse Kriszta
2024. június 14. 19:15 Közélet

Közszolgálati gyártósor lesz az NKE új tanárképző kara?

A cél az lehet, hogy a közszolgálati egyetemről kikerülő tanárok fegyelmezetten töltsék a diákok fejébe a központilag meghatározott tartalmakat.