Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2023. október 13. 11:28 Élet

A magyar iskolák 8 százalékában még tornaszoba sincs

A Belügyminisztériumtól kapott adatok szerint jelenleg Magyarországon 224 állami fenntartású iskolában nincs tornaterem vagy tornaszoba. Mivel összesen 2772 állami iskola és középfokú iskolai feladatot ellátó köznevelési intézmény működik, ez azt jelenti, hogy az iskolák 8,1 százalékában nincs tornaterem vagy tornaszoba, más néven féltornaterem. 

Sok vagy kevés

Összesen 4 évből vannak adataink a tornaterem nélküli iskolák számáról. Így kiderült, hogy 2019-től mostanáig csökkent a tornaterem nélküli iskolák száma és aránya is. Ahogy arról nemrég részletesen írtunk, az elhúzódó és sokáig akadozó Nemzeti Oktatási Infrastruktúra Fejlesztési Program (NOIFP) 9 éve alatt a kormány több mint 20 milliárd forintból mintegy 40 iskolai tornatermet épített, és a program érdemben csökkentette a tornaterem nélküli iskolák számát – de az arányuk még utána is 8 százalék felett jár. 

Az ország egyik legszegényebb településének, Arlónak például hiába ígérte meg évekkel ezelőtt a kormány a tornatermet, a beruházást a költségvetés nehéz helyzete miatt idén bizonytalan időre befagyasztották. 

Természetesen elképzelhető, hogy egyes tornaterem nélküli iskolák diákjai önkormányzati vagy egyéb fenntartású, közelben lévő tornaszobát, tornatermet, edzőtermet is használhatnak, nem beszélve az épületfolyosók, lépcsők, tantermek kreatív használatáról.

Ugyanakkor az is tény, hogy a fenti adatok csak a bármilyen tornaterem nélküli iskolák számát adják meg – számos iskolában van egy-két tornaszoba vagy tornaterem, de a diákok számához képest az nem elegendő. 

További fejlesztésre lenne szükség

Egy 2021-es tanulmány és reprezentatív felmérés a testnevelésórák és az iskolák infrastrukturális ellátottságának kapcsolatát vizsgálta. Konklúziója szerint a megkérdezett iskolaigazgatók döntően azt jelezték vissza, hogy intézményükben nincs megfelelő számú tornaterem. “Ez alapján indokolt lenne további  létesítményfejlesztés, akár intézményi, akár települési szinten, hogy a  testnevelés órákhoz szükséges infrastruktúra rendelkezésre álljon.”

Az igazgatóknak csupán 30 százaléka mondta azt, hogy nincs teremhiány és zavartalanul folynak a testnevelésórák. 

A kormány több mint 10 éve, a 2012/13-as tanévben vezette be a kötelező mindennapos testnevelést. Azóta más stratégiai kormánycélnak része a mozgás és sport népszerűsítése, főleg a fiatalok körében, ugyanis nemzetközi összevetésben kifejezetten rossz a magyarok egészségügyi állapota, amiben jó eséllyel az is szerepet játszik, hogy nagyon keveset mozgunk. A legutóbbi, tavaly szeptemberben végzett uniós felmérés szerint a magyarok 59 százaléka soha nem sportol, ami az egyik legrosszabb arány a közösségben. Ráadásul ez a mutató öt év alatt jó tizedével nőtt, ennél pedig csak a lengyelek aktivitása romlott többet 2017 óta. 

2016 és 2020 között a sporthoz és szabadidős tevékenységhez, szolgáltatásokhoz köthető költségvetési kiadások évente átlagosan 300 milliárd forintot tettek ki. Az NIOFP tornaterem-építési része évente átlagosan nem érte el a 3 milliárd forintot. Összevetésképp: az atlétikai stadion felépítése önmagában 250 milliárdba került.

Arról nem tudunk, hogy további tornaterem-építési programot tervezne a kormány, de arról itt írtunk, hogy a kormányzatban jelen van a szándék a szabadidős sport állami támogatásának növelésére. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkReménykedni a reményben - az Ózd melletti Arlón jezsuiták viszik az állami felzárkóztató programotA borsodi Arló az ország legszegényebb településeinek egyike. A jezsuiták próbálják meg ott a lehetetlent: felzárkóztatni az ott élőket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍgy leszünk sportoló nemzet: 9 év alatt több mint 40 iskolai tornaterem épült 21 milliárdból, a legszegényebbek pont kimaradtakMiközben pörögnek a sportra az állami százmilliárdok, végül csak felépült több tucat tornaterem is, és ugyan az arlói iskolások mégsem kapják meg a megígért tornatermet, így már "csak" mintegy 200 tornaterem nélküli iskola lehet az országban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet köznevelés oktatás oktatási egyenlőtlenség sport Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Váczi István
2024. február 22. 12:15 Élet

A gáz után a víz drágulása fenyegeti a panelek árát felsrófoló távhős rezsicsökkentést

Bajba sodorta a távhőszolgáltatókat a vízdíjak megemelése, a problémára vagy a szabályok módosítása, vagy további állami támogatás lehet megoldás.

Hajdu Miklós
2024. február 18. 18:03 Élet, Vállalat

Az egykor legnépszerűbb autómárka lassan háttérbe szorul a magyar piacon

Elvesztette az Opel a kivételes népszerűségét a magyarországi újautó-piacon.

Debreczeni Anna
2024. február 18. 13:13 Adat, Élet

Tarolnak a társkereső alkalmazások, egyre többen hajlandóak fizetni is értük

Csaknem 5 milliárd dollárosra (1800 milliárd forint) nőtt az online társkereső alkalmazások piaca 2022-ben, amit toronymagasan vezet a Tinder.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. február 25. 15:58 Közélet

A bevándorlás már a 2000-es években is terítéken volt a magyar politikában

A kétezres években is jellemző volt a munkaerőhiány a magyar gazdaságban, a mostanihoz hasonló reakciókat kiváltva az akkori Orbán-kormányból.

Debreczeni Anna
2024. február 25. 04:34 Vállalat

Hogyan lehet egy ruhamárkának 8000 új terméke naponta?

A kínai Shein a világ egyik legnagyobb fast fashion ruhamárkája, amit annak köszönhet, hogy olcsó és nem akar kreatív lenni.

Nagy Zsolt
2024. február 24. 16:19 Világ

Erősíteni kellene Európát katonailag, de ez nem olyan egyszerű

Európának szembe kell néznie azzal a lehetőséggel, hogy legnagyobb katonai szövetségese, az Egyesült Államok nem lesz mindig a segítségére.