Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2022. november 14. 17:14 Közélet

Budapesten kiemelkedően jó a magasan képzett fiatalok aránya, de a keleti országrész brutálisan le van szakadva

Magyarország térségei között sok szempontból éles kontraszt mutatkozik, ezek közül az egyik legfontosabb a felsőfokú végzettségűek aránya. A magasan képzett 25-34 évesek aránya Budapesten az Eurostat elemzése szerint is kiemelkedő volt 2021-ben, miközben az ország keleti régióit a kontinens legalacsonyabb értékei jellemezték – a fővárosi 61,1 százalékos arány az európai régiók*NUTS2-szintű közigazgatási egységek a között a 12. legmagasabb, megosztva a Észak-Hollandiával,*Noord-Holland miközben az Észak-Magyarországon mért 19,2 százalék a rangsor végéről indulva a hetedik helyen található, amelyen a két magyar közigazgatási egység közé 237 európai térség ékelődik.

Mindezt jól szemlélteti az európai statisztikai hivatal térképe is, ahol narancssárgával jelölt régiókban 25 százalék alatti, míg a sötétkék színűekben legalább 55 százalékos a felsőfokú képesítést szerző fiatalok aránya. Ez utóbbi kategóriába egyes fővárosok mellett zömmel olyan térségek esnek, ahol jellemző a kutatás és fejlesztés, illetve erős a high-tech iparágak súlya, mint például bizonyos belga, holland, ír és spanyol régiók.

A 22 narancssárgával jelölt régió többnyire a keleti tagországokban és Olaszország déli részén található, és a falusias településszerkezet, illetve a mezőgazdaság jelentős súlya jellemző rájuk. Előfordulnak azonban olyan térségek is ebben a körben, ahol a specializáltabb, szakképzést igénylő munkakörök a gyakoribbak – általában ezeken a területeken a tanulószerződéses gyakorlati képzések útján lépnek a pályakezdők a munkaerőpiacra.

Az országon belüli területi különbségeket nézve mindenesetre kiemelkedő a magyar régiók közötti szórás – ez a mutató lényegében a regionális adatok és az országos átlag közötti átlagos eltérést mutatja. A mindösszesen két régióból álló Litvániát követően ugyanis Magyarországon szóródik a legnagyobb mértékben a diplomások és felsőfokú szakképzettségek térségenkénti aránya, vagyis a fentebb bemutatott különbségek uniós összehasonlításban is markánsak.

A jelenség munkaerőpiaci szempontból azért különösen problémás, mert vélhetően a jelenleginél még több fiatal diplomás tudna elhelyezkedni Magyarországon, amint azt nemrégiben egy OECD-jelentés ismertetése során kifejtettük: a foglalkoztatottság aránya a fiatal magyar diplomások között viszonylag magas, és a Magyarországon elérhető bérprémium is tekintélyes mértékű nemzetközi összehasonlításban. Ezen általános munkaerőpiaci igény kielégítésében főleg a keleti országrészek csak korlátozott mértékben vesznek tehát részt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNincs elég diplomásunk, pedig a munkaerőpiac simán fel tudná szívni őketA foglalkoztatottság aránya a diplomások közt az egyik legmagasabb Magyarországon. Ez azzal is összefügg, hogy nincs elég diplomás, éppen ezért az elérhető relatív kereseti nyereség is magasabb, a munkerőpiac jóval több diplomást fel tudna szívni valószínűleg.

Ez egyrészt a diplomás munkaerőt igénylő vállalatok központi régióba történő koncentrálódása okozhatja, másrészt az oktatási rendszer hiányosságai is közrejátszhatnak a szélsőséges területi különbségek kialakulásában. Szakértői vélemények szerint ugyanis épp a hátrányosabb, elmaradottabb térségekben van szükség a legjobb tanárokra, akik elindíthatják a helybeli diákokat a társadalmi mobilitás útján. A pedagógusok bérezése és munkakörülményei azonban egyre kevésbé teszik vonzóvá a tanári pályát – a helyzet rendezését követelő megmozdulások a héten is folytatódnak, november 18-ára országos sztrájk és tüntetések várhatók, sőt, számos intézményben egy hetes munkabeszüntetés mellett döntöttek a tanárok–, amivel végső soron a leginkább legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő gyerekek és fiatalok számára válik egyre nehezebben elérhetővé a kedvező foglalkoztatási lehetőségekkel kecsegtető felsőfokú képzési rendszer.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPont a hátrányos helyzetű iskolákba kellenének a legjobb tanárokHa egy kezdő finn tanár Lappföldre megy tanítani, többszörös bért kap; idehaza viszont már annak is örülni kell, ha a végzettek nem egyből a közoktatáson kívül keresik a boldogulást.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet felsőoktatás közoktatás oktatás oktatási egyenlőtlenség Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

G7.hu
2024. március 26. 19:00 Közélet

Új tulajdonoshoz kerül a G7

A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7 gazdasági portál.

Ercse Kriszta
2024. március 24. 04:34 Közélet

A kormányzat házalói: oktatási porszívóügynökök, szakértő szendvicsember

Porszívóügynökként el akarják adni nekünk a kormányzat költségkímélő megoldásainak álszent és gyermekkárosító magyarázatait.

Stubnya Bence
2024. március 23. 08:10 Közélet

A sebeit nyalogató Sparnak küldött hadüzenetet Lázár János

2022-ben sok kiskermulti volt veszteséges, de a Spar adózás utáni eredményének mínusza kiemelkedő volt.

Fontos

Elek Péter
2024. március 27. 04:34 Pénz

Tényleg olyan fantasztikus a világ első számú sztárrészvénye?

Eddig nagyon jó és meggyőző sztori volt az Nvidia, de merész dolog azt feltételezni, hogy növekedése a következő években is töretlen marad.

Pálos Máté
2024. március 26. 16:40 Adat, Élet

Sokkal többe kerültek az adófizetőknek a Most vagy soha! első heti nézői, mint a Kincsemé

Nézőszámban az első héten nagyjából sikerült elérni a Kincsem szintjét, az állami támogatáshoz viszonyítva azonban más a helyzet.

Stubnya Bence
2024. március 26. 09:13 Adat

200-250 ezer főre becsli a jegybank a munkaerőpiac hazai tartalékait

Az alacsonyan és közepesen képzett fiatalok, valamint az 55-74 éves nők körében vannak leginkább olyanok, akik enyhíteni tudnák a munkaerőhiányt.