Magyarország térségei között sok szempontból éles kontraszt mutatkozik, ezek közül az egyik legfontosabb a felsőfokú végzettségűek aránya. A magasan képzett 25-34 évesek aránya Budapesten az Eurostat elemzése szerint is kiemelkedő volt 2021-ben, miközben az ország keleti régióit a kontinens legalacsonyabb értékei jellemezték – a fővárosi 61,1 százalékos arány az európai régiók*NUTS2-szintű közigazgatási egységek a között a 12. legmagasabb, megosztva a Észak-Hollandiával,*Noord-Holland miközben az Észak-Magyarországon mért 19,2 százalék a rangsor végéről indulva a hetedik helyen található, amelyen a két magyar közigazgatási egység közé 237 európai térség ékelődik.
Mindezt jól szemlélteti az európai statisztikai hivatal térképe is, ahol narancssárgával jelölt régiókban 25 százalék alatti, míg a sötétkék színűekben legalább 55 százalékos a felsőfokú képesítést szerző fiatalok aránya. Ez utóbbi kategóriába egyes fővárosok mellett zömmel olyan térségek esnek, ahol jellemző a kutatás és fejlesztés, illetve erős a high-tech iparágak súlya, mint például bizonyos belga, holland, ír és spanyol régiók.
A 22 narancssárgával jelölt régió többnyire a keleti tagországokban és Olaszország déli részén található, és a falusias településszerkezet, illetve a mezőgazdaság jelentős súlya jellemző rájuk. Előfordulnak azonban olyan térségek is ebben a körben, ahol a specializáltabb, szakképzést igénylő munkakörök a gyakoribbak – általában ezeken a területeken a tanulószerződéses gyakorlati képzések útján lépnek a pályakezdők a munkaerőpiacra.
Az országon belüli területi különbségeket nézve mindenesetre kiemelkedő a magyar régiók közötti szórás – ez a mutató lényegében a regionális adatok és az országos átlag közötti átlagos eltérést mutatja. A mindösszesen két régióból álló Litvániát követően ugyanis Magyarországon szóródik a legnagyobb mértékben a diplomások és felsőfokú szakképzettségek térségenkénti aránya, vagyis a fentebb bemutatott különbségek uniós összehasonlításban is markánsak.
A jelenség munkaerőpiaci szempontból azért különösen problémás, mert vélhetően a jelenleginél még több fiatal diplomás tudna elhelyezkedni Magyarországon, amint azt nemrégiben egy OECD-jelentés ismertetése során kifejtettük: a foglalkoztatottság aránya a fiatal magyar diplomások között viszonylag magas, és a Magyarországon elérhető bérprémium is tekintélyes mértékű nemzetközi összehasonlításban. Ezen általános munkaerőpiaci igény kielégítésében főleg a keleti országrészek csak korlátozott mértékben vesznek tehát részt.
Ez egyrészt a diplomás munkaerőt igénylő vállalatok központi régióba történő koncentrálódása okozhatja, másrészt az oktatási rendszer hiányosságai is közrejátszhatnak a szélsőséges területi különbségek kialakulásában. Szakértői vélemények szerint ugyanis épp a hátrányosabb, elmaradottabb térségekben van szükség a legjobb tanárokra, akik elindíthatják a helybeli diákokat a társadalmi mobilitás útján. A pedagógusok bérezése és munkakörülményei azonban egyre kevésbé teszik vonzóvá a tanári pályát – a helyzet rendezését követelő megmozdulások a héten is folytatódnak, november 18-ára országos sztrájk és tüntetések várhatók, sőt, számos intézményben egy hetes munkabeszüntetés mellett döntöttek a tanárok–, amivel végső soron a leginkább legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő gyerekek és fiatalok számára válik egyre nehezebben elérhetővé a kedvező foglalkoztatási lehetőségekkel kecsegtető felsőfokú képzési rendszer.
Közélet
Csak árrésstoppos csirkeszárnyra futja, kiterjedhet a szerdai sztrájk a közszférában
Az önkormányzati köztisztviselők után kormányablakban dolgozók is sztrájkolhatnak, és máshol is ingerültek az alacsony fizetések miatt.
Uniós forrásokat bukhat Magyarország az arcfelismerő rendszer miatt
Ha sikerül a kormánynak kiépíteni olyan rendszert, amely megfelel az uniós AI-szabályozásnak, akkor is sértheti az Alapjogi Chartát.
Kevesebb pénzt adna a kormány a Demján Sándor Program nyertes cégeinek
Az 1+1-nevű részt az utolsó pillanatban 1,25+0,75-re módosíthatják, így a nyertes pályázóknak nem adnának annyi támogatást, amennyit ígértek.
Fontos
Kimarad a nagy európai hadiipari fejlesztésekből Magyarország, és ennek jó oka van
Európában rég nem látott hadiipari fejlesztések zajlanak, de Magyarországon nincsenek olyan cégek, amelyek ebből igazán profitálni tudnának.
A magyar kormány kivár, a lengyelek tovább fegyverkeznek az uniós pénzügyi engedéllyel
Már eddig is ők költötték a legtöbbet a hadseregre a NATO-tagállamok közül gazdaságarányosan, de ezt kevésnek látják az orosz fenyegetés árnyékában.
Lehet logika Trump viselkedésében, de megéri?
Meglepő, túlzott és közgazdaságilag nehezen indokolható az elnök vámpolitikája, de az legalább már látszik, hogy a célkeresztben elsősorban Kína van.
