Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2022. május 4. 04:34 Közélet

Pont a hátrányos helyzetű iskolákba kellenének a legjobb tanárok

Három oktatással foglalkozó szakember, egy soltvadkerti tanár, egy orvosi egyetemre készülő diák és egy nagy cég felzárkóztatási programjának felelőse beszélgettek a szegényebb kistelepülések iskoláiról és a lányok természettudományos érdeklődésének fenntartásáról. Pontosabban beszélgettek volna, ugyanis a másfél órás szakmai fórum végére inkább a magyar közoktatás általános helyzetéről rajzolt fel plasztikus képet Németh Szilvia oktatáskutató, a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ ügyvezetője, Szalay Luca egyetemi adjunktus, kémia szakmódszertan oktató, Dudásné Kovács Erika általános iskolai tanár, Németh Liza Szófia, a debreceni Tóth Árpád Gimnázium tanulója és Simon Péter, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, a HBLF Romaster program mentora. A fórumot a természettudományos oktatás megújításán és a tanári hivatás általános megbecsülésének növelésén dolgozó Szabó Szabolcs Alapítvány szervezte meg.

Kistelepülési pótlék, finn mintára

A magyar iskolák innovativitásának kérdése rögtön, pontosan az első percben vezetett el a pedagógushiány témájához. A T-Tudok Zrt. saját reprezentatív kutatása alapján a természettudományos és matematika szaktanárokból van a legnagyobb hiány országosan, de aggasztó a helyzet más pozíciókban is.

Ez azt eredményezi, hogy vagy nem szaktanár, vagy olyan óraadó tanítja ezeket a tantárgyakat, aki még három másik iskolába is jár.

A természettudomány oktatása viszont akkor lehet igazán eredményes, ha élményalapú, amit éppen az innováció, tanári kreativitás, a rokon tantárgyakat tanító tanárok közötti együttműködés tenne lehetővé. Erre viszont nem marad lehetősége a tanárnak ilyen viszonyok között, mert már az alapvető funkciókat is csak kiegészítő megoldásokkal lehet biztosítani.

A Szabó Szabolcs Alapítvány mobil kémialabor programja pont ezt az élményalapú oktatást igyekszik elvinni kistelepülési iskolákba. A soltvadkerti iskolában tanító, de a kémialabor-programban is részt vevő Dudásné Kovács Erika a környező kistelepüléseken azt tapasztalta, hogy a tanárok kevesen vannak és idősek. Volt olyan is, hogy egy idegen nyelv szakos tanárnak kellett magára vállalnia a kémiatanítást, és bár szívét-lelkét beleadta, az mégsem ugyanaz. Egy szaktanár képes kompenzálni az iskola szegényes felszerelésbeli ellátottságát, viszont ha meg is van a felszerelés, de nem szakos tanár tanítja a kémiát, az nehéz helyzetet eredményez.

Holott éppen a hátrányos helyzetű iskolákba kellenének a legjobb tanárok,

világított rá a rendszer egyik ellentmondására Simon Péter. Az oktatáskutatók szerint pontosan ezért kellenének plusz ösztönzők a rendszerbe, például finn mintára: ha egy kezdő tanár Lappföldre megy tanítani, többszörös bért kap érte.

Németh Judit szerint azért léteznek a magyar rendszerben is hasonló extra ösztönzők, főként EU-s forrásokból, de azok csak időszakosak, nem lehet rájuk építeni hosszú távon. További probléma, hogy az EU-s forrásokból finanszírozott továbbképzések nem mindig tudnak helyi szinten hatékony eszközöket adni a tanárok kezébe, és a tanárok sem tudják lefordítani a tanultakat a gyakorlatba. 

A T-Tudok Zrt. Európai Bizottság megbízásából készített kutatásából az is egyértelműen kiderült nemrég, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók a kistelepülési iskolákban felülreprezentáltak.

Sok munka, kevés pénz

Szalay Luca, az ELTE TTK Kémia Intézetének adjunktusa szerint a 2013-as osztatlan tanárképzés bevezetésétől kezdve elindult egy negatív trend, és mostanra a töredékére esett vissza a kémiatanár-utánpótlás. Szalay szerint mintegy 80 frissen végzett kémiatanárra lenne szükség évente, ennek felét adná az ELTE, ehhez képest az elmúlt években 10-20 közötti volt az elsőévesek száma, és ez a csökkenés lényegesen nagyobb, mint a diákok számának természetes, vagyis a népességfogyásból következő csökkenése.

Azonban az igazi probléma a lemorzsolódás: a végzettek hiába felkészült pedagógusok, ha a felük már el sem akarja kezdeni a tanítást közoktatási intézményben, és inkább megy a vegyiparba vagy kutyaiskolába tanítani. Az utóbbi is egy konkrét példa: bár az illető – Szalay Luca egyik diákja – mindig is tanár szeretett volna lenni, de most azt látja, hogy ezekből a bérekből sehogy sem fog megélni. További probléma a tapasztaltabb pedagógus mentorok hiánya, ők ugyanis átsegíthetnék az első akadályokon a fiatal tanárokat.

Németh Liza Szófia, a megyében jó hírű iskola tanulója a tananyag egyenlőtlen eloszlását és a fiatal tanárok hiányát emelte ki. Németh Szilvia oktatáskutató szerint a legtöbb tantárgynál hatalmas probléma, hogy a tantervi elvárások sokkal magasabbak, mint amit a hozzájuk rendelt óraszám indokolna.

A T-Tudok Zrt. kutatása szerint a kémiatanár-utánpótlásban tapasztalható lemorzsolódás nagyjából általánosan is igaz a pedagógusképzésre: a frissen végzett fiataloknak mintegy a fele marad csak a pályán, rengetegen el sem kezdenek tanítani. Németh három pontban foglalta össze a problémát: 

  • Túl sokat vár el a rendszer a pedagógusoktól, akik túlterheltek.
  • Nincs meg az anyagi elismerés, minimum 100 ezer forinttal szeretnének többet keresni már a kezdő pedagógusok is nettóban. 
  • A pálya szakmai autonómiája alacsony, nem tűnik egy független értelmiségi pályának.

A szakembereknek megoszlott a véleménye arról, hogy speciálisan a természettudomány területén belül a problémáknak legalább egy részét megoldaná-e az úgynevezett integratív tudományoktatás, vagyis a természettudományos tantárgyak beolvasztása egy nagy tantárgyba. Ez jó hatással lehet a gyerekek csökkenő érdeklődésére, ugyanakkor Szalay Luca szerint Magyarországon a koncepció a strukturális problémák, legfőképp a szaktanárhiány elfedését eredményezné.

Műszakis fiúk, olvasó lányok

Dudásné Kovács Erika azt tapasztalja egyébként a soltvadkerti iskolában, ahol tanít, hogy az általános iskolások imádnak kísérletezni – az érdeklődés később, a gimnáziumban apad el, ugyanis a kovalens kötést tényleg nehéz közel hozni a gyerekekhez, és az azonnal mumussá válik.

Ha valamelyik diákja mégis orvosi pályára készül, akkor arra a felvételire külön felkészíti szakkörökön és különórákon, miközben sokaknak már a heti egy-két óra is sok ugyanabból a tantárgyból.

Szalay Luca szerint a magyar kémiaoktatást az orvosi egyetemek felvételi követelményrendszere tartja lélegeztetőgépen, holott a természettudományos tantárgyak oktatásának csak az egyik célja a szakemberképzés, a másik az, hogy egyfajta általános kompetenciaként hozzájáruljon ahhoz, hogy felnőttként az emberek intelligens döntéseket hozzanak, illetve hozzá tudjanak szólni alapvető, a környezetünket, életünket is érintő fontos kérdésekhez.

Németh Szilvia a Közgazdaságtudományi Intézet friss kutatására hivatkozva elmondta: a lányok és fiúk énképe eltérő paraméterekre épül, így más pedagógiai módszerekkel kellene őket motiválni. A fiúk szívesebben vállalnak kockázatot, és nagyobb bennük a versengés iránti igény. Németh szerint mindez elsősorban a pedagógusok és a pedagógia számára támaszt kihívásokat: az a felelősségünk, hogy a természettudományok iránt érdeklődő lányokban ezt fenntartsuk, a fiúkat pedig segítsük a szövegértési kompetenciák fejlesztésében. A szakemberek ugyanakkor egyetértettek abban, hogy nem a nemi alapú kompetenciakülönbségek jelentik a magyar oktatás legnagyobb problémáját.

A társadalmi mobilitás hiánya

A magyar iskolarendszerben lévő, nemzetközi szinten is kiemelkedően erős társadalmi szelekció – vagyis a társadalmi egyenlőtlenség újratermelése, sőt felerősítése – a fiúkat és lányokat ugyanis egyformán sújtja. A szakemberek ezért elsősorban a szabad iskolaválasztást tették felelőssé: azok a családok, akik megtehetik, megkeresik a legjobb iskolát a közelben, ami onnantól a gyereket csak még jobban felemeli. Aki viszont nem teheti ezt meg meg, az kiszorul a jó oktatásból és elveszik. Számos más európai országban, például Finnországban ezért nincs szabad iskolaválasztás. A problémára megoldás lehet a szabad iskolaválasztás és a körzetesítés 20 éves időtartamokban történő váltogatása, vagy az, ha az elitiskoláknak kötelező kvóta alapján fel kellene venniük hátrányos helyzetű gyereket. Ezek a próbálkozások Szalay Luca szerint valahogy mindig elhalnak, mert mesterségesek, és nem a rendszeren belülről jövő megoldások. 

Az egyébként orvosi pályára készülő Németh Liza Szófia szerint nem kellene nagy dolgokra gondolni a diákok érdeklődésével kapcsolatban: ha a tanár lelkesen, friss, a gyerekekhez közel álló szemlélettel jön tanítani, az már nagyon sokat jelent. Ezt a pluszt pedig sokszor pont a fiatal pedagógusok tudnák bevinni a rendszerbe: Szalay Lucát egy bükkaljai kistelepülésen éppen egy ilyen lelkes pedagógus „fogott kézen”, és máris jött a szakkör, a kémia verseny, a kémia tagozat, majd a fővárosi egyetem. Ma már minimális az esély egy ilyen útra, és ez nagy baj, mert az, aki ettől most elesik, boldog ember lehetett volna, mondja. Hiszen tehetségek nemcsak a városok közepére születnek.

A beszélgetésen röviden szóba került az is, hogy bár a versenyszférából egyre többen lobbiznak a politikai döntéshozóknál az oktatás fejlesztéséért, ennek egyelőre kevés a hatása. Vannak figyelemre méltó kezdeményezések, de a magyar oktatás problémáját nem a cégeknek kellene megoldani, a politika viszont nincs erre rákényszerítve: a kutatókat kitermelik az elitiskolák, és inkább őket próbálják itt tartani vagy hazahozni, ahelyett, hogy felhoznák az alacsonyabb szinten teljesítő, főleg kis- és közepes települési iskolahálózatot.  

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„A szívem szakad meg, de erre kényszerít a rendszer” – felemészti a tanárokat az elértéktelenedő fizetésA kormány kizárta a tanárokat a magyar gazdaság és bérek fejlődéséből, jövőre emelés nélkül a magyar közoktatásban dolgozók közel ötöde kereshet a szakmunkás minimálbérnek megfelelő összeget. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz elmúlt évek adatsorai egyértelműen a magyar oktatás lassú összeomlását jelzikAz oktatási rendszer komoly problémája a tanárhiány, ráadásul egyre nagyobb a különbség a pályakezdők és nyugdíjba vonulók száma között.

Közélet közoktatás oktatás oktatási egyenlőtlenség tanár bérek tanárhiány tanárképzés Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2022. május 25. 04:00 Közélet, Vállalat

Annyi pénzt öntött az állam a magyar startup ökoszisztémára, hogy az megfulladt

160 milliárdot költött a kockázati tőkepiacra a magyar állam, amivel sikeresen szorította ki a külföldi befektetőket. Ezzel sikerült elérnie, hogy Magyarország a régió startup-sereghajtója legyen.

Pálos Máté
2022. május 24. 14:08 Közélet, Világ

Egyre valószínűtlenebbnek tűnik a teljes EU-s olajembargó, Orbánra mutogat a nemzetközi sajtó

Az embargó meghiúsulása nemcsak jelentősen gyengítené az EU stratégiai súlyát a világpolitikában, de a Kremlnek is további időt ad a hadigépezet működtetésére.

Avatar
2022. május 23. 14:12 Közélet

Becsukja a szemét az Európai Bizottság, tovább lehet növelni az államháztartási hiányt

A Bizottság javaslata után az Európai Tanácsnak kell majd döntenie a pénzügyi lazaság 2023-as meghosszabbításáról.

Fontos

Török Zoltán
2022. május 26. 15:39 Adat

Önámítás-e az energia tekintetében önellátó Magyarország képe?

Az önellátás gondolata ugyanis tökéletesen szembe megy a klasszikus közgazdaságtan alaptételeivel, melyek a kereskedelem előnyeiről szólnak.

Torontáli Zoltán
2022. május 26. 11:57 Pénz, Világ

Holnaptól már önrész nélkül is lakáshitelhez juthatnak a lengyelek

Elindult a fél éve összerakott nagy állami program, de a kritikusai szerint ez az idő pont elég volt ahhoz, hogy el is avuljon.

Avatar
2022. május 25. 15:25 Pénz

Valójában nincs plafon az idei államháztartási hiánynál

Mire számíthat Magyarország, ha mégis maradnak a maastrichti kritériumok?