A kedden az OECD által közzétett PISA-adatok szerint a magyar diákok a 2022-ben felvett PISA-teszteken a mérés 2003-as elindítása óta matematikából még sosem teljesítettek ilyen rosszul átlagosan. A szövegértés-eredmény a második legrosszabb 2000 óta. A friss adatok is megerősítik, hogy a magyar oktatási rendszer a nemzetközi átlagnál lényegesen rosszabbul teljesít a társadalmi különbségek kiegyenlítésének területén. 

Fő állítás: A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) háromévente veszi fel a PISA-adatokat (Programme for International Student Assessment, vagyis Nemzetközi Tanulói Teljesítménymérés Program), de a világjárvány miatt a legutóbbi mérés óta 4 év telt el.

• 2018-hoz képest matematikából romlott, szövegértésből romlott, természettudományokból javult a magyar diákok átlagpontszáma.
• Maga az OECD-átlag romlott 2018-hoz képest. 

Számokban: A 2003 óta hétszer felvett matematika-teszteredményekben most teljesítettek a magyar diákok a leggyengébben, 473 ponttal.

• Szövegértésből a 2000 óta nyolcszor felvett teszteredményekből most teljesítettek a magyar diákok a második legrosszabbul, szintén 473 ponttal. 
• Természettudományokból a 2006 óta hatszor felvett teszadatok azt mutatják, hogy a mostani teljesítmény átlagos, és a tendencia 2015-ös mélypont óta emelkedő. 

Tágabb perspektíva: A felmérésben több mint 80 ország vett részt, Magyarország az átlagolt eredménnyel a 28. helyen van nemzetközi összehasonlításban, és nagyjából OECD-átlagot hoz.

• A teszteken Szingapúr, Tajvan, Japán, Dél-Korea szerepelt különösen jól, Európából kiemelkedik például Észtország, Írország, Hollandia és Finnország teljesítménye.

Alulnézet: A friss adatok azt is megerősítik, hogy a magyar oktatási rendszer továbbra is rosszul teljesít a társadalmi egyenlőtlenségek tompításában. Ebben már meg sem közelíti az OECD-átlagot. 

• Ez azt jelenti, hogy a jobb társadalmi-gazdasági hátterű gyerekek – felső negyed – sokkal jobb eredményt értek el, mint a hátrányos helyzetűek  – alsó negyed –, a két társadalmi szélső réget közötti különbség durván 30 százalékkal nagyobb Magyarországon, mint az OECD-átlag.
• Ezen kívül a matematikaeredményeket Magyarországon 25 százalékban határozza meg a társadalmi háttér, szemben a 15 százalékos OECD-átlaggal. A 25 százaléknál az összes ország közül csak Romániában és Szlovákiában magasabb az arány a magyarénál.

Tendencia: Ahogy korábban írtuk, a szélsőségesen konzerváló-szegregáló magyar közoktatás közel 10 év alatt szinte semmit sem javult a rossz családi hátterű, de tehetséges gyerekek megtalálásában és fejlesztésében – e tekintetben csúnyán elmentek mellettünk az európai oktatási rendszerek.

• Korábbi PISA-eredményekből látható volt, hogy a legjobban teljesítők és a leggyengébben teljesítők közötti pontszámkülönbség Magyarországon a legnagyobb – durván 3-4 tanévnyi a különbség. Ez egyébként hasonlóan magas Németországban is, de ott legalább némileg kisebb a teljesítmények családi háttérrel magyarázott hányada. A teljesítmények családi háttérrel magyarázott hányada Magyarországon közel 20 százalék.^*A családi háttér iskolai teljesítményre gyakorolt hatását statisztikai módszerekkel számolják ki, egy minden tanulóhoz hozzárendelt családi hátteret leíró mutató, és az egyéni teljesítményadatok felhasználásával végzett regressziós becslések segítségével.

Az alábbi ábrán – Varga Júlia, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézet kutatójának számítása – látható, hogy a fenti – természetesen össze is függő – két mutató sehol sem volt kedvezőtlenebb a 2018-as PISA-eredmények alapján Európában, mint nálunk. 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet közoktatás matematika oktatási egyenlőtlenség PISA Olvasson tovább a kategóriában