Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2022. június 19. 17:33 Adat, Közélet

Eltűnő tanárok, szétcsúszó esélyek – néhány ábra az oktatás válságáról

A Közgazdaság-tudományi Intézet Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpontja negyedik alkalommal adta ki kétévente megjelenő, a magyar közoktatásra vonatkozó adatokat feldolgozó kötetét A közoktatás indikátorrendszere 2021 címmel. A kiadvány célja, hogy különböző mutatók mentén számosítsa a közoktatás nagy rendszerében zajló folyamatokat.

Az alapvetően adatok összegyűjtését és rendezését vállaló kötetben kevés tér marad az elemzésre, viszont két kiemelt témát, a tanárhiányt és az esélyegyenlőséget több indikátor és adatsor elemzésével külön kiadványban is tárgyalnak a kutatók.

A két témához tartozó adatsorok érzékletesen vázolják fel a magyar közoktatás legmeghatározóbb problémáit. Az adatokon a legfontosabb állítások mentén megyünk végig. 

2015 óta megduplázódtak az óvodai betöltetlen pedagógus-álláshelyek.

Ezek 2 százalék körüli arányról 4,3 százalékra emelkedtek. De jelentősen nőttek az általános iskolákban, a szakképzést nyújtó középfokú intézményekben, vagyis a szakiskolákban is, 4 százalékról 6 százalékra.

Ott a legnagyobb a tanárhiány, ahol a legnagyobb a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya.

A kedvezőtlenebb helyzetű iskolákat sokkal súlyosabban érinti a tanárhiány, mint a többit. Azokban az iskolákban, ahol nagyon magas a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya, 5 év alatt 4 százalékról 8 százalék fölé emelkedett a betöltetlen tanári álláshelyek összes tanári álláshelyhez viszonyított aránya.

Ugyanez a görbe némileg alacsonyabb százalékokkal szintén meredeken emelkedik 2016 óta azokban az iskolákban, ahol „csak” magas a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya.

Viszont azokban az iskolákban, ahol alacsony a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya, nem egyenletes az emelkedés, sőt 2018 óta 3-4 százalékon stagnál az arányszám.

Egyre ritkábban alkalmaznak a közoktatási intézményekben a tartósan távol lévők helyettesítésére pedagógusokat.

A szakiskolákban a legalacsonyabb a helyettesítésre alkalmazott tanárok aránya, de minden képzési típusban jelentős csökkenés ment végbe ezen a téren 2016 óta.

Meredeken emelkedik a tanári munkaerő-forgalom.

Az egész közoktatásban az új belépők aránya rendkívüli mértékben emelkedik 2016 óta, ami szintén a tanárhiány növekedésére utal.

Minden képzési típusban megnőtt a munkaerő-forgalom, az óvodákban több mint háromszorosára, általános iskolákban négyszeresére.

Mindenhol emelkedik a tárgyakat megfelelő képesítés nélkül tanítók aránya.

Nem megfelelő képesítésnek számít az is, ha az adott tanárnak pedagógus képesítése van, de más szaktárgyból. Az ilyen tanárok aránya minden képzéstípusban két-háromszorosára nőtt az elmúlt években.

Az általános iskolákban 2020-ban már a természettudományi tárgyakat tanítók 10, a matematikát tanítók 9, az idegen nyelvet tanítók 8, az összes szakos tárgyat tanítók 7 százalékának nem volt szakképesítése az adott tárgy tanításához.

A szakiskolákban még nagyobbak ezek a százalékos arányszámok, és bár a helyzet a gimnáziumokban a legjobb, ott is növekedés látható.

A tanári kar öregszik, a pályakezdők messze nem pótolják a nyugdíjba vonulókat.

2003 és 2019 között évről évre egyre nagyobb arányt képviseltek az 50 évnél idősebb tanárok, miközben a 40 évesnél fiatalabbak aránya folyamatosan csökkent.

A közoktatásban az újonnan munkába állók aránya durván 1 százalék körül mozog, ami akkor sem lenne elég a nyugdíjba menők pótlásra, ha a kormegoszlás egyenletes lenne. A kutatók számítása szerint ez utóbbi esetben 2,2 százalék pályakezdőarány tudná fenntartaná a létszámot.

Az európai országok közül a magyar pályakezdő pedagógusok fizetése a legalacsonyabb.

Ennek megállapításához a kutatók a magyar pályakezdő tanárok tényleges keresetét nézték meg a felsőfokú végzettségűek keresetének arányában, különböző európai országokban, képzési formák szerint – Magyarországot mindegyik listán legalul kell keresni.

Nőtt a különbség a hátrányos helyzetűek és a nem hátrányos helyzetűek továbbtanulási esélyei között.

A kutatók szerint a magyar közoktatási rendszer kevéssé képes az otthonról származó hátrányok enyhítésére, ami meghatározza a különböző szociális hátterű tanulók középfokú és felsőfokú továbbtanulási lehetőségeit is. Ráadásul a továbbtanulási valószínűségek különbsége a legutóbbi években növekedett a hátrányos helyzetű és a nem hátrányos helyzetű tanulók között.

2010 és 2019 között a hátrányos helyzetű tanulók aránya az érettségit nem adó szakképzésben jelentősen nőtt, míg az érettségit adó szakképzésben és a négyosztályos gimnáziumban csökkent. Durván leegyszerűsítve azt lehet mondani, hogy a magyar hátrányos helyzetű tanulók egyre inkább az érettségit nem adó szakképzésbe áramlanak, míg a nem hátrányos helyzetű tanulók körében ellentétes a tendencia.

Ezek a folyamatok kihatnak az adott csoportok felsőfokú továbbtanulási lehetőségeire is – a felvétel évében érettségizettek és általános eljárásban felvettek körében 2021-ben mindössze 2,3 százalék volt a hátrányos helyzetű tanulók aránya. Tíz évvel ezelőtt ez az arány 7 százalék körül volt. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz elmúlt évek adatsorai egyértelműen a magyar oktatás lassú összeomlását jelzikAz oktatási rendszer komoly problémája a tanárhiány, ráadásul egyre nagyobb a különbség a pályakezdők és nyugdíjba vonulók száma között.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPedagógus-krízis: harmadannyi pályakezdő, nagy lemorzsolódás, idősödő tanárkarAkárhogy nézzük a nyilvánosan elérhető számokat, nem áll meg a minisztérium érvelése, amely szerint nincs baj.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet adat közoktatás pedagógus tanárhiány Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Váczi István
2024. február 26. 09:34 Adat

Váratlanul sokkal rosszabbul érzik magukat a magyar vásárlók, hogy lesz ebből növekedés?

Jelentősen romlottak a lakossági fogyasztói kilátások, pedig a kormány a fogyasztás felpörgésétől reméli a gazdasági növekedés újraindulását.

Stubnya Bence
2024. február 19. 11:19 Adat

Egyre kevesebb fiatal termeli meg a nyugdíjasok jövedelmét

Magyarország a középmezőnyben van az Európai Unióban az időskori függőségi rátája alapján.

Bucsky Péter
2024. február 19. 04:34 Adat, Közélet

1360 milliárdot költött az állam a Rogán-féle kommunikációra 2015 óta

A közbeszerzések közel háromnegyede került Balásy Gyula cégeihez a Nemzeti Kommunikációs Hivatal tenderein.

Fontos

Váczi István
2024. február 26. 14:31 Világ

Minden eddiginél többet tudunk az orosz és az ukrán hadsereg veszteségeiről

Új veszteségadatok jelentek meg az Ukrajnában szemben álló hadseregekről az utóbbi napokban.

Mészáros R. Tamás
2024. február 26. 04:32 Világ

Amerika egyre kevésbé képes úrrá lenni a világ válságain

Joe Biden elnök számára egyre nehezebb az ukrajnai, izraeli és közel-keleti helyzet kézben tartása.

Hajdu Miklós
2024. február 25. 15:58 Közélet

A bevándorlás már a 2000-es években is terítéken volt a magyar politikában

A kétezres években is jellemző volt a munkaerőhiány a magyar gazdaságban, a mostanihoz hasonló reakciókat kiváltva az akkori Orbán-kormányból.