A Közgazdaság-tudományi Intézet Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpontja negyedik alkalommal adta ki kétévente megjelenő, a magyar közoktatásra vonatkozó adatokat feldolgozó kötetét A közoktatás indikátorrendszere 2021 címmel. A kiadvány célja, hogy különböző mutatók mentén számosítsa a közoktatás nagy rendszerében zajló folyamatokat.
Az alapvetően adatok összegyűjtését és rendezését vállaló kötetben kevés tér marad az elemzésre, viszont két kiemelt témát, a tanárhiányt és az esélyegyenlőséget több indikátor és adatsor elemzésével külön kiadványban is tárgyalnak a kutatók.
A két témához tartozó adatsorok érzékletesen vázolják fel a magyar közoktatás legmeghatározóbb problémáit. Az adatokon a legfontosabb állítások mentén megyünk végig.
2015 óta megduplázódtak az óvodai betöltetlen pedagógus-álláshelyek.
Ezek 2 százalék körüli arányról 4,3 százalékra emelkedtek. De jelentősen nőttek az általános iskolákban, a szakképzést nyújtó középfokú intézményekben, vagyis a szakiskolákban is, 4 százalékról 6 százalékra.
Ott a legnagyobb a tanárhiány, ahol a legnagyobb a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya.
A kedvezőtlenebb helyzetű iskolákat sokkal súlyosabban érinti a tanárhiány, mint a többit. Azokban az iskolákban, ahol nagyon magas a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya, 5 év alatt 4 százalékról 8 százalék fölé emelkedett a betöltetlen tanári álláshelyek összes tanári álláshelyhez viszonyított aránya.
Ugyanez a görbe némileg alacsonyabb százalékokkal szintén meredeken emelkedik 2016 óta azokban az iskolákban, ahol „csak” magas a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya.
Viszont azokban az iskolákban, ahol alacsony a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya, nem egyenletes az emelkedés, sőt 2018 óta 3-4 százalékon stagnál az arányszám.
Egyre ritkábban alkalmaznak a közoktatási intézményekben a tartósan távol lévők helyettesítésére pedagógusokat.
A szakiskolákban a legalacsonyabb a helyettesítésre alkalmazott tanárok aránya, de minden képzési típusban jelentős csökkenés ment végbe ezen a téren 2016 óta.
Meredeken emelkedik a tanári munkaerő-forgalom.
Az egész közoktatásban az új belépők aránya rendkívüli mértékben emelkedik 2016 óta, ami szintén a tanárhiány növekedésére utal.
Minden képzési típusban megnőtt a munkaerő-forgalom, az óvodákban több mint háromszorosára, általános iskolákban négyszeresére.
Mindenhol emelkedik a tárgyakat megfelelő képesítés nélkül tanítók aránya.
Nem megfelelő képesítésnek számít az is, ha az adott tanárnak pedagógus képesítése van, de más szaktárgyból. Az ilyen tanárok aránya minden képzéstípusban két-háromszorosára nőtt az elmúlt években.
Az általános iskolákban 2020-ban már a természettudományi tárgyakat tanítók 10, a matematikát tanítók 9, az idegen nyelvet tanítók 8, az összes szakos tárgyat tanítók 7 százalékának nem volt szakképesítése az adott tárgy tanításához.
A szakiskolákban még nagyobbak ezek a százalékos arányszámok, és bár a helyzet a gimnáziumokban a legjobb, ott is növekedés látható.
A tanári kar öregszik, a pályakezdők messze nem pótolják a nyugdíjba vonulókat.
2003 és 2019 között évről évre egyre nagyobb arányt képviseltek az 50 évnél idősebb tanárok, miközben a 40 évesnél fiatalabbak aránya folyamatosan csökkent.
A közoktatásban az újonnan munkába állók aránya durván 1 százalék körül mozog, ami akkor sem lenne elég a nyugdíjba menők pótlásra, ha a kormegoszlás egyenletes lenne. A kutatók számítása szerint ez utóbbi esetben 2,2 százalék pályakezdőarány tudná fenntartaná a létszámot.
Az európai országok közül a magyar pályakezdő pedagógusok fizetése a legalacsonyabb.
Ennek megállapításához a kutatók a magyar pályakezdő tanárok tényleges keresetét nézték meg a felsőfokú végzettségűek keresetének arányában, különböző európai országokban, képzési formák szerint – Magyarországot mindegyik listán legalul kell keresni.
Nőtt a különbség a hátrányos helyzetűek és a nem hátrányos helyzetűek továbbtanulási esélyei között.
A kutatók szerint a magyar közoktatási rendszer kevéssé képes az otthonról származó hátrányok enyhítésére, ami meghatározza a különböző szociális hátterű tanulók középfokú és felsőfokú továbbtanulási lehetőségeit is. Ráadásul a továbbtanulási valószínűségek különbsége a legutóbbi években növekedett a hátrányos helyzetű és a nem hátrányos helyzetű tanulók között.
2010 és 2019 között a hátrányos helyzetű tanulók aránya az érettségit nem adó szakképzésben jelentősen nőtt, míg az érettségit adó szakképzésben és a négyosztályos gimnáziumban csökkent. Durván leegyszerűsítve azt lehet mondani, hogy a magyar hátrányos helyzetű tanulók egyre inkább az érettségit nem adó szakképzésbe áramlanak, míg a nem hátrányos helyzetű tanulók körében ellentétes a tendencia.
Ezek a folyamatok kihatnak az adott csoportok felsőfokú továbbtanulási lehetőségeire is – a felvétel évében érettségizettek és általános eljárásban felvettek körében 2021-ben mindössze 2,3 százalék volt a hátrányos helyzetű tanulók aránya. Tíz évvel ezelőtt ez az arány 7 százalék körül volt.
Adat
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit
Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
