Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2022. június 19. 17:33 Adat, Közélet

Eltűnő tanárok, szétcsúszó esélyek – néhány ábra az oktatás válságáról

A Közgazdaság-tudományi Intézet Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpontja negyedik alkalommal adta ki kétévente megjelenő, a magyar közoktatásra vonatkozó adatokat feldolgozó kötetét A közoktatás indikátorrendszere 2021 címmel. A kiadvány célja, hogy különböző mutatók mentén számosítsa a közoktatás nagy rendszerében zajló folyamatokat.

Az alapvetően adatok összegyűjtését és rendezését vállaló kötetben kevés tér marad az elemzésre, viszont két kiemelt témát, a tanárhiányt és az esélyegyenlőséget több indikátor és adatsor elemzésével külön kiadványban is tárgyalnak a kutatók.

A két témához tartozó adatsorok érzékletesen vázolják fel a magyar közoktatás legmeghatározóbb problémáit. Az adatokon a legfontosabb állítások mentén megyünk végig. 

2015 óta megduplázódtak az óvodai betöltetlen pedagógus-álláshelyek.

Ezek 2 százalék körüli arányról 4,3 százalékra emelkedtek. De jelentősen nőttek az általános iskolákban, a szakképzést nyújtó középfokú intézményekben, vagyis a szakiskolákban is, 4 százalékról 6 százalékra.

Ott a legnagyobb a tanárhiány, ahol a legnagyobb a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya.

A kedvezőtlenebb helyzetű iskolákat sokkal súlyosabban érinti a tanárhiány, mint a többit. Azokban az iskolákban, ahol nagyon magas a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya, 5 év alatt 4 százalékról 8 százalék fölé emelkedett a betöltetlen tanári álláshelyek összes tanári álláshelyhez viszonyított aránya.

Ugyanez a görbe némileg alacsonyabb százalékokkal szintén meredeken emelkedik 2016 óta azokban az iskolákban, ahol „csak” magas a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya.

Viszont azokban az iskolákban, ahol alacsony a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya, nem egyenletes az emelkedés, sőt 2018 óta 3-4 százalékon stagnál az arányszám.

Egyre ritkábban alkalmaznak a közoktatási intézményekben a tartósan távol lévők helyettesítésére pedagógusokat.

A szakiskolákban a legalacsonyabb a helyettesítésre alkalmazott tanárok aránya, de minden képzési típusban jelentős csökkenés ment végbe ezen a téren 2016 óta.

Meredeken emelkedik a tanári munkaerő-forgalom.

Az egész közoktatásban az új belépők aránya rendkívüli mértékben emelkedik 2016 óta, ami szintén a tanárhiány növekedésére utal.

Minden képzési típusban megnőtt a munkaerő-forgalom, az óvodákban több mint háromszorosára, általános iskolákban négyszeresére.

Mindenhol emelkedik a tárgyakat megfelelő képesítés nélkül tanítók aránya.

Nem megfelelő képesítésnek számít az is, ha az adott tanárnak pedagógus képesítése van, de más szaktárgyból. Az ilyen tanárok aránya minden képzéstípusban két-háromszorosára nőtt az elmúlt években.

Az általános iskolákban 2020-ban már a természettudományi tárgyakat tanítók 10, a matematikát tanítók 9, az idegen nyelvet tanítók 8, az összes szakos tárgyat tanítók 7 százalékának nem volt szakképesítése az adott tárgy tanításához.

A szakiskolákban még nagyobbak ezek a százalékos arányszámok, és bár a helyzet a gimnáziumokban a legjobb, ott is növekedés látható.

A tanári kar öregszik, a pályakezdők messze nem pótolják a nyugdíjba vonulókat.

2003 és 2019 között évről évre egyre nagyobb arányt képviseltek az 50 évnél idősebb tanárok, miközben a 40 évesnél fiatalabbak aránya folyamatosan csökkent.

A közoktatásban az újonnan munkába állók aránya durván 1 százalék körül mozog, ami akkor sem lenne elég a nyugdíjba menők pótlásra, ha a kormegoszlás egyenletes lenne. A kutatók számítása szerint ez utóbbi esetben 2,2 százalék pályakezdőarány tudná fenntartaná a létszámot.

Az európai országok közül a magyar pályakezdő pedagógusok fizetése a legalacsonyabb.

Ennek megállapításához a kutatók a magyar pályakezdő tanárok tényleges keresetét nézték meg a felsőfokú végzettségűek keresetének arányában, különböző európai országokban, képzési formák szerint – Magyarországot mindegyik listán legalul kell keresni.

Nőtt a különbség a hátrányos helyzetűek és a nem hátrányos helyzetűek továbbtanulási esélyei között.

A kutatók szerint a magyar közoktatási rendszer kevéssé képes az otthonról származó hátrányok enyhítésére, ami meghatározza a különböző szociális hátterű tanulók középfokú és felsőfokú továbbtanulási lehetőségeit is. Ráadásul a továbbtanulási valószínűségek különbsége a legutóbbi években növekedett a hátrányos helyzetű és a nem hátrányos helyzetű tanulók között.

2010 és 2019 között a hátrányos helyzetű tanulók aránya az érettségit nem adó szakképzésben jelentősen nőtt, míg az érettségit adó szakképzésben és a négyosztályos gimnáziumban csökkent. Durván leegyszerűsítve azt lehet mondani, hogy a magyar hátrányos helyzetű tanulók egyre inkább az érettségit nem adó szakképzésbe áramlanak, míg a nem hátrányos helyzetű tanulók körében ellentétes a tendencia.

Ezek a folyamatok kihatnak az adott csoportok felsőfokú továbbtanulási lehetőségeire is – a felvétel évében érettségizettek és általános eljárásban felvettek körében 2021-ben mindössze 2,3 százalék volt a hátrányos helyzetű tanulók aránya. Tíz évvel ezelőtt ez az arány 7 százalék körül volt. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz elmúlt évek adatsorai egyértelműen a magyar oktatás lassú összeomlását jelzikAz oktatási rendszer komoly problémája a tanárhiány, ráadásul egyre nagyobb a különbség a pályakezdők és nyugdíjba vonulók száma között.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPedagógus-krízis: harmadannyi pályakezdő, nagy lemorzsolódás, idősödő tanárkarAkárhogy nézzük a nyilvánosan elérhető számokat, nem áll meg a minisztérium érvelése, amely szerint nincs baj.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet adat közoktatás pedagógus tanárhiány Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2024. június 18. 10:38 Adat

Jó eséllyel újabb csúcsot dönt a héten a hazai napelemes áramtermelés

Hétfőn nagyon közel voltunk hozzá, hogy az idén hatodszor is megdőljön a hazai napelemes villamosenergia-termelés rekordja.

Jandó Zoltán
2024. június 17. 10:11 Adat, Közélet

Iskolázottabb szavazóit veszíthette el az ellenzék

Nagyobbat esett az ellenzéki pártok szavazataránya azokon a településeken, ahol a lakosságon belül magasabb a legalább érettségivel rendelkezők aránya.

Jandó Zoltán
2024. június 15. 13:33 Adat

Egy százalék a magyar Európa-bajnoki cím esélye, és ez nagy előrelépés

Anglia a legesélyesebb az Európa-bajnokság megnyerésére, a magyar válogatottnak 1 százalék esélyt adnak a fogadóirodák.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. június 18. 05:03 Élet, Pénz

Egyre bátrabban szabotálják a kártyás fizetést éttermek és kis üzletek

Ez akkor szokott történni, amikor érzik, hogy a vásárlók is partnerek, de arra is utalhat, hogy nő a gazdaságon belül a szürke zóna.

Stubnya Bence
2024. június 17. 05:45 Közélet

A gazdasági helyzet eddig Magyar Pétert segítette, 2026-ig viszont már inkább a Fideszt fogja

A gazdaság gyengélkedése rontotta a kormánypárt mostani eredményét, a Tisza párt eredményét pedig javíthatta. 2026-ig ez a hatás fokozatosan átfordul majd.

Mit hoz az Európai Parlament jobbra tolódása a gazdaság számára?

Ha ellenállás bontakozik ki az EU-s költségvetési szabályokkal szemben, akkor a költségvetési lazítás irányába mozdulhatnak el a tagországok.