Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2022. február 21. 10:12 Adat

Megsínylette a diákok teljesítménye az oktatási rendszer változásait

Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.

A közoktatás sikerének egyik fontos fokmérője a diákok tudásszintje, amit többnyire az OECD háromévente ismételt nemzetközi tanulói teljesítménymérésével (a PISA-vizsgálattal) jellemeznek a szakértők. A 15 évesek természettudományos, matematikai és szövegértési kompetenciáit felmérő vizsgálatok szerint a kétezres években egyedül a diákok szövegértése javult számottevően, a többi területen stagnáltak az eredmények. Majd a 2010-es években minden tekintetben leromlott, az évtized végén pedig alacsony szinten stagnált a magyar tanulók teljesítménye.

A fent látható, lassan tulajdonképpen egy egész generációt érintő változások okait keresve érdemes felidézni, hogy a 2010-es kormányváltást követően megújult a köznevelési törvény, majd az intézményi, illetve a tanári autonómia biztosítása helyett a központosítás irányába változott a magyar oktatási rendszer. 2013-ban ráadásul a tanterv is módosult, a kompetenciafejlesztésről a formális ismeretre helyeződött át a hangsúly.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJavítani nem sikerült a magyar oktatási rendszeren a 2010-es években, csak felforgatniAz elmúlt tíz év magyar kormányai bátran nyúltak a sok sebből vérző magyar oktatási rendszerhez, de nem lett jobb a helyzet, sőt.

A romlás a rosszabbul és a jobban tanuló gyerekek csoportjaiban egyaránt megmutatkozott, a gyengén teljesítők aránya ugyanis megnőtt, míg a kiemelkedő eredményeket felmutató diákoké csökkent. Mindez foglalkoztathatósági, továbbképezhetőségi problémákhoz vezet, továbbá beszűkíti az egyetemi képzések beiskolázási bázisát, veszélyeztetve az értelmiség utánpótlását.

Régiós összehasonlításban sem valami fényesek a legfrissebb magyar adatok. A cseh és különösen a lengyel iskolások jelentősen jobban teljesítettek a teszteken, a szlovák tizenévesek szövegértési és természettudományokkal kapcsolatos pontszámai azonban elmaradtak magyarországi társaikétól. Jól látszik az alábbi ábrán ugyanakkor, hogy a romló tendencia nem magyar sajátosság. A térségben egyedül Lengyelországban sikerült javítani a pontszámokon, a többi országban inkább a stagnálás, illetve az eredmények gyengülése volt jellemző.

Az OECD elemzése szerint Magyarországon a rosszabb és a jobb szociális hátterű gyerekek iskolai teljesítménye közötti éles különbség is komoly problémát jelent*Igaz, nem magyar sajátosságról beszélünk, a térségben Szlovákiát, valamint Franciaországot és Németországot is érinti a jelenség.. Az alsó és a felső tíz százalékba tartozó diákok szövegértési értékelése között átlagosan több mint 170 pontos eltérés van – ez nagyjából akkora különbség, amennyit egy gyermek olvasási készségei négy tanév alatt fejlődnek.

Jellemző továbbá a rossz szociális hátterű és a gyenge teljesítményű gyerekek szegregálódása is. Egy rosszabbul teljesítő gyermek esélye arra, hogy az ügyesebbekkel egy iskolába járjon, átlagosan egy a nyolchoz. A probléma szintén több kelet-európai országot érint, Bulgáriában, Csehországban és Szlovákiában is fennáll. Mindez azért különösen aggasztó, mert az oktatás egyik legfontosabb feladata a különböző hátterű diákok közötti esélyegyenlőség megteremtése és a tehetséggondozás, amit szegregált osztályokban, intézményekben korlátozottan lehet csak megtenni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖrülhetünk a magyar bérnövekedésnek, de a régióban gyorsabb volt a felzárkózás2005 óta az egész térségben jobban növekedtek a bérek, mint Ausztriában, de mindegyik visegrádi ország lehagyott minket a növekedés tempójában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚgy zárkóztak fel a magyar bérek, hogy a multiknak alig kerül többe a magyar dolgozóAz euróban számolt tempós felzárkózással együtt is a régiós rangsor alján maradtak a hazai bérek, így a multiknak még mindig nagyon olcsó a magyar munkaerő.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem itthon hasznosul a magyar innovációHiába költünk sokkal többet kutatás-fejlesztésre, ennek nem volt érdemi hatása az innovációra, hazánk továbbra is a nemzetközi k+f segédmunkása maradt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat diák elmúlt 20 év kompetenciák közoktatás PISA Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2025. június 17. 11:22 Adat, Közélet

Az egyik legnagyobb hazai nemzetiség szenvedheti meg a kormány kampányát

A 2022-es népszámláláskor állampolgárság alapján a magyarok után már az ukránok voltak a legtöbben az országban, és azóta ez a szám csak nőtt.

Jandó Zoltán
2025. június 16. 10:48 Adat

Ötödével kevesebb gyereknek kezdődik a nyári szünet, mint az ezredfordulón

Több mint 1,2 millió általános és középiskolás kezdi meg a vakációt ezen a héten. A 2000-es évek elején még az 1,6 milliót közelítette ez a szám.

Hajdu Miklós
2025. június 16. 05:50 Adat, Pénz

Miért lettek ilyen hihetetlenül drágák a debreceni lakások?

A jövőbeni ígéretekre spekuláló befektetők felhajtják az árakat, miközben nem épül elég új lakás a városban.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2025. június 17. 06:00 Pénz, Világ

Véget ért az ingyenpénz időszaka, és ez nem csak a magyar kormánynak okoz problémát

A 2010-es évek stabil csökkenése után a kötvényhozamok világszerte emelkednek, ami a jövő évi választás előtti osztogatást is megdrágítja.

Jandó Zoltán
2025. június 16. 16:03 Vállalat

Építőipar, NER, foci, uniós pénzek, de így is be tudtak dönteni egy milliárdos céget

Uniós pénzből épült egy vagy két gyümölcsfeldolgozó, de két héttel a használatba vételi engedély megszerzése után a tulajdonos felszámolás alá került.

Torontáli Zoltán
2025. június 16. 13:02 Közélet, Vállalat

Ömlenie kell a pénznek, 180 fokos fordulatot vesz a Demján Sándor Program

Egy hónapon belül el akarják bírálni az összes pályázatot, hogy minél gyorsabban kimenjen a pénz a gazdaságba, és munkába álljanak az új gépek.