Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2022. február 21. 10:12 Adat

Megsínylette a diákok teljesítménye az oktatási rendszer változásait

Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.

A közoktatás sikerének egyik fontos fokmérője a diákok tudásszintje, amit többnyire az OECD háromévente ismételt nemzetközi tanulói teljesítménymérésével (a PISA-vizsgálattal) jellemeznek a szakértők. A 15 évesek természettudományos, matematikai és szövegértési kompetenciáit felmérő vizsgálatok szerint a kétezres években egyedül a diákok szövegértése javult számottevően, a többi területen stagnáltak az eredmények. Majd a 2010-es években minden tekintetben leromlott, az évtized végén pedig alacsony szinten stagnált a magyar tanulók teljesítménye.

A fent látható, lassan tulajdonképpen egy egész generációt érintő változások okait keresve érdemes felidézni, hogy a 2010-es kormányváltást követően megújult a köznevelési törvény, majd az intézményi, illetve a tanári autonómia biztosítása helyett a központosítás irányába változott a magyar oktatási rendszer. 2013-ban ráadásul a tanterv is módosult, a kompetenciafejlesztésről a formális ismeretre helyeződött át a hangsúly.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJavítani nem sikerült a magyar oktatási rendszeren a 2010-es években, csak felforgatniAz elmúlt tíz év magyar kormányai bátran nyúltak a sok sebből vérző magyar oktatási rendszerhez, de nem lett jobb a helyzet, sőt.

A romlás a rosszabbul és a jobban tanuló gyerekek csoportjaiban egyaránt megmutatkozott, a gyengén teljesítők aránya ugyanis megnőtt, míg a kiemelkedő eredményeket felmutató diákoké csökkent. Mindez foglalkoztathatósági, továbbképezhetőségi problémákhoz vezet, továbbá beszűkíti az egyetemi képzések beiskolázási bázisát, veszélyeztetve az értelmiség utánpótlását.

Régiós összehasonlításban sem valami fényesek a legfrissebb magyar adatok. A cseh és különösen a lengyel iskolások jelentősen jobban teljesítettek a teszteken, a szlovák tizenévesek szövegértési és természettudományokkal kapcsolatos pontszámai azonban elmaradtak magyarországi társaikétól. Jól látszik az alábbi ábrán ugyanakkor, hogy a romló tendencia nem magyar sajátosság. A térségben egyedül Lengyelországban sikerült javítani a pontszámokon, a többi országban inkább a stagnálás, illetve az eredmények gyengülése volt jellemző.

Az OECD elemzése szerint Magyarországon a rosszabb és a jobb szociális hátterű gyerekek iskolai teljesítménye közötti éles különbség is komoly problémát jelent*Igaz, nem magyar sajátosságról beszélünk, a térségben Szlovákiát, valamint Franciaországot és Németországot is érinti a jelenség.. Az alsó és a felső tíz százalékba tartozó diákok szövegértési értékelése között átlagosan több mint 170 pontos eltérés van – ez nagyjából akkora különbség, amennyit egy gyermek olvasási készségei négy tanév alatt fejlődnek.

Jellemző továbbá a rossz szociális hátterű és a gyenge teljesítményű gyerekek szegregálódása is. Egy rosszabbul teljesítő gyermek esélye arra, hogy az ügyesebbekkel egy iskolába járjon, átlagosan egy a nyolchoz. A probléma szintén több kelet-európai országot érint, Bulgáriában, Csehországban és Szlovákiában is fennáll. Mindez azért különösen aggasztó, mert az oktatás egyik legfontosabb feladata a különböző hátterű diákok közötti esélyegyenlőség megteremtése és a tehetséggondozás, amit szegregált osztályokban, intézményekben korlátozottan lehet csak megtenni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖrülhetünk a magyar bérnövekedésnek, de a régióban gyorsabb volt a felzárkózás2005 óta az egész térségben jobban növekedtek a bérek, mint Ausztriában, de mindegyik visegrádi ország lehagyott minket a növekedés tempójában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚgy zárkóztak fel a magyar bérek, hogy a multiknak alig kerül többe a magyar dolgozóAz euróban számolt tempós felzárkózással együtt is a régiós rangsor alján maradtak a hazai bérek, így a multiknak még mindig nagyon olcsó a magyar munkaerő.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem itthon hasznosul a magyar innovációHiába költünk sokkal többet kutatás-fejlesztésre, ennek nem volt érdemi hatása az innovációra, hazánk továbbra is a nemzetközi k+f segédmunkása maradt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat diák elmúlt 20 év kompetenciák közoktatás PISA Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Torontáli Zoltán
2024. február 28. 14:08 Adat, Pénz

Minden jel szerint készülhetünk a 400-410 forint feletti euróra is

Ha a papírforma forgatókönyv teljesül, akkor a forint lassú ütemben, de folyamatosan gyengülni fog a következő időszakban.

Váczi István
2024. február 26. 09:34 Adat

Váratlanul sokkal rosszabbul érzik magukat a magyar vásárlók, hogy lesz ebből növekedés?

Jelentősen romlottak a lakossági fogyasztói kilátások, pedig a kormány a fogyasztás felpörgésétől reméli a gazdasági növekedés újraindulását.

Stubnya Bence
2024. február 19. 11:19 Adat

Egyre kevesebb fiatal termeli meg a nyugdíjasok jövedelmét

Magyarország a középmezőnyben van az Európai Unióban az időskori függőségi rátája alapján.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. március 1. 12:38 Élet

Érdemi áremelkedés nem várható az ingatlanpiacon, mégsem érdemes halogatni a lakásvásárlást

Reálértéken nem, de nominálisan drágulni fognak az ingatlanok idén és az elkövetkező években.

Stubnya Bence
2024. február 29. 13:10 Közélet, Pénz

Eddig visszaszorította, most már védené a kormány a készpénzes fizetést

Persze a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást. Megfontolták a Mi Hazánk felvetését, és nem akadályoznák a készpénzes fizetés alkotmányos védelmét.

Torontáli Zoltán
2024. február 29. 11:10 Közélet, Világ

Mi történik azokban az országokban, amelyeknek a szomszédait sújtják szankciókkal?

A jó szomszédok kiskapukat nyitnak a világra, ha nem csak elszenvedni akarják a szankciók rájuk nézve ártalmas hatásait.