Megsínylette a diákok teljesítménye az oktatási rendszer változásait
Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.
A közoktatás sikerének egyik fontos fokmérője a diákok tudásszintje, amit többnyire az OECD háromévente ismételt nemzetközi tanulói teljesítménymérésével (a PISA-vizsgálattal) jellemeznek a szakértők. A 15 évesek természettudományos, matematikai és szövegértési kompetenciáit felmérő vizsgálatok szerint a kétezres években egyedül a diákok szövegértése javult számottevően, a többi területen stagnáltak az eredmények. Majd a 2010-es években minden tekintetben leromlott, az évtized végén pedig alacsony szinten stagnált a magyar tanulók teljesítménye.
A fent látható, lassan tulajdonképpen egy egész generációt érintő változások okait keresve érdemes felidézni, hogy a 2010-es kormányváltást követően megújult a köznevelési törvény, majd az intézményi, illetve a tanári autonómia biztosítása helyett a központosítás irányába változott a magyar oktatási rendszer. 2013-ban ráadásul a tanterv is módosult, a kompetenciafejlesztésről a formális ismeretre helyeződött át a hangsúly.
A romlás a rosszabbul és a jobban tanuló gyerekek csoportjaiban egyaránt megmutatkozott, a gyengén teljesítők aránya ugyanis megnőtt, míg a kiemelkedő eredményeket felmutató diákoké csökkent. Mindez foglalkoztathatósági, továbbképezhetőségi problémákhoz vezet, továbbá beszűkíti az egyetemi képzések beiskolázási bázisát, veszélyeztetve az értelmiség utánpótlását.
Régiós összehasonlításban sem valami fényesek a legfrissebb magyar adatok. A cseh és különösen a lengyel iskolások jelentősen jobban teljesítettek a teszteken, a szlovák tizenévesek szövegértési és természettudományokkal kapcsolatos pontszámai azonban elmaradtak magyarországi társaikétól. Jól látszik az alábbi ábrán ugyanakkor, hogy a romló tendencia nem magyar sajátosság. A térségben egyedül Lengyelországban sikerült javítani a pontszámokon, a többi országban inkább a stagnálás, illetve az eredmények gyengülése volt jellemző.
Az OECD elemzése szerint Magyarországon a rosszabb és a jobb szociális hátterű gyerekek iskolai teljesítménye közötti éles különbség is komoly problémát jelent*Igaz, nem magyar sajátosságról beszélünk, a térségben Szlovákiát, valamint Franciaországot és Németországot is érinti a jelenség.. Az alsó és a felső tíz százalékba tartozó diákok szövegértési értékelése között átlagosan több mint 170 pontos eltérés van – ez nagyjából akkora különbség, amennyit egy gyermek olvasási készségei négy tanév alatt fejlődnek.
Jellemző továbbá a rossz szociális hátterű és a gyenge teljesítményű gyerekek szegregálódása is. Egy rosszabbul teljesítő gyermek esélye arra, hogy az ügyesebbekkel egy iskolába járjon, átlagosan egy a nyolchoz. A probléma szintén több kelet-európai országot érint, Bulgáriában, Csehországban és Szlovákiában is fennáll. Mindez azért különösen aggasztó, mert az oktatás egyik legfontosabb feladata a különböző hátterű diákok közötti esélyegyenlőség megteremtése és a tehetséggondozás, amit szegregált osztályokban, intézményekben korlátozottan lehet csak megtenni.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
