Úgy zárkóztak fel a magyar bérek, hogy a multiknak alig kerül többe a magyar dolgozó
Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.
A sorozat előző, bérekkel foglalkozó részében azt mutattuk be, hogy bár jelentős bérfelzárkózás láthattunk 2005 és 2020 között a kelet-közép-európai régióban, ennek tempója Magyarországon volt a legvisszafogottabb. Abban a cikkben a béreket vásárlóerő-egységben, a helyi valuták torzítását kiszűrve mutattuk be.
De mi a helyzet akkor, ha a bérek alakulását euróban nézzük? Ahogy az alábbi ábrán látszik, abban így sincs eltérés, hogy Magyarország a 2000-es évek közepétől a visegrádi négyektől folyamatosan leszakadva a mezőny végére került (vagy ott maradt). Románia azonban euróban számolva is jelentős bérfelzárkózása ellenére sem előzte meg hazánkat.
A felzárkózás trendje látványosabb, ha a 2002-höz viszonyított közel két évtizedes változást egyben ábrázoljuk. Az osztrák bérek euróban számolva is sokkal lassabban növekedtek a V4-es tempónál ebben az időszakban, Magyarország viszont 2002-es viszonyítási ponttal kifejezetten jól teljesített. Egy átlagosan kereső gyermektelen egyedülálló esetében például az euróban mért nettó jövedelem növekedése Magyarországon volt a legmagasabb. Más kérdés, hogy egy kétkeresős, kétgyerekes család esetében a szinte pontosan ugyanakkora növekedés már csak harmadik helyre volt elég ezen az időtávon. Ez utóbbi a 2010-es évek második felének családosok számára kedvező adóváltozásai fényében némileg meglepő eredmény.
Egy ilyen összehasonlításnak egyébként egy magyar magánszemély szempontjából sok relevanciája nincs. A bérek euróra váltása legfeljebb a külföldre gyakran utazó magyarok számára mutatja meg a magyarországi bérszínvonal vásárlóerejét azokban az országokban, ahol a közös valutával lehet fizetni. Jóval nagyobb a jelentősége az euróban kifejezett jövedelemnek ugyanakkor a bérköltségek szempontjából.
A 2010-es évek laza jegybanki politikájának és az ebből következő gyenge forint-euró árfolyamnak az egyik fontos következménye ugyanis éppen az, hogy itthon úgy emelkedtek viszonylag jelentősen a bérek, hogy közben a magyar munkaerő az euróban számoló multiknak nem lett sokkal drágább (amihez persze a munkát terhelő adók csökkentése is hozzájárult az árfolyamon kívül).
Sajnos az Eurostat adatbázisa csak 2008-ig visszamenőleg tartalmazza ezeket az adatokat, de így is látványos, hogy a 2020-at megelőző 12 évben Magyarországon drágult a munkaerő a legkisebb mértékben a régióban. Ahogy arról korábban írtunk, 2020-ban az egész EU-ban csak a bolgár és a román munkaerő volt ilyen értelemben olcsóbb a magyarnál.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
