Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.
A sorozat előző, bérekkel foglalkozó részében azt mutattuk be, hogy bár jelentős bérfelzárkózás láthattunk 2005 és 2020 között a kelet-közép-európai régióban, ennek tempója Magyarországon volt a legvisszafogottabb. Abban a cikkben a béreket vásárlóerő-egységben, a helyi valuták torzítását kiszűrve mutattuk be.
De mi a helyzet akkor, ha a bérek alakulását euróban nézzük? Ahogy az alábbi ábrán látszik, abban így sincs eltérés, hogy Magyarország a 2000-es évek közepétől a visegrádi négyektől folyamatosan leszakadva a mezőny végére került (vagy ott maradt). Románia azonban euróban számolva is jelentős bérfelzárkózása ellenére sem előzte meg hazánkat.
A felzárkózás trendje látványosabb, ha a 2002-höz viszonyított közel két évtizedes változást egyben ábrázoljuk. Az osztrák bérek euróban számolva is sokkal lassabban növekedtek a V4-es tempónál ebben az időszakban, Magyarország viszont 2002-es viszonyítási ponttal kifejezetten jól teljesített. Egy átlagosan kereső gyermektelen egyedülálló esetében például az euróban mért nettó jövedelem növekedése Magyarországon volt a legmagasabb. Más kérdés, hogy egy kétkeresős, kétgyerekes család esetében a szinte pontosan ugyanakkora növekedés már csak harmadik helyre volt elég ezen az időtávon. Ez utóbbi a 2010-es évek második felének családosok számára kedvező adóváltozásai fényében némileg meglepő eredmény.
Egy ilyen összehasonlításnak egyébként egy magyar magánszemély szempontjából sok relevanciája nincs. A bérek euróra váltása legfeljebb a külföldre gyakran utazó magyarok számára mutatja meg a magyarországi bérszínvonal vásárlóerejét azokban az országokban, ahol a közös valutával lehet fizetni. Jóval nagyobb a jelentősége az euróban kifejezett jövedelemnek ugyanakkor a bérköltségek szempontjából.
A 2010-es évek laza jegybanki politikájának és az ebből következő gyenge forint-euró árfolyamnak az egyik fontos következménye ugyanis éppen az, hogy itthon úgy emelkedtek viszonylag jelentősen a bérek, hogy közben a magyar munkaerő az euróban számoló multiknak nem lett sokkal drágább (amihez persze a munkát terhelő adók csökkentése is hozzájárult az árfolyamon kívül).
Sajnos az Eurostat adatbázisa csak 2008-ig visszamenőleg tartalmazza ezeket az adatokat, de így is látványos, hogy a 2020-at megelőző 12 évben Magyarországon drágult a munkaerő a legkisebb mértékben a régióban. Ahogy arról korábban írtunk, 2020-ban az egész EU-ban csak a bolgár és a román munkaerő volt ilyen értelemben olcsóbb a magyarnál.
