Úgy zárkóztak fel a magyar bérek, hogy a multiknak alig kerül többe a magyar dolgozó
Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.
A sorozat előző, bérekkel foglalkozó részében azt mutattuk be, hogy bár jelentős bérfelzárkózás láthattunk 2005 és 2020 között a kelet-közép-európai régióban, ennek tempója Magyarországon volt a legvisszafogottabb. Abban a cikkben a béreket vásárlóerő-egységben, a helyi valuták torzítását kiszűrve mutattuk be.
De mi a helyzet akkor, ha a bérek alakulását euróban nézzük? Ahogy az alábbi ábrán látszik, abban így sincs eltérés, hogy Magyarország a 2000-es évek közepétől a visegrádi négyektől folyamatosan leszakadva a mezőny végére került (vagy ott maradt). Románia azonban euróban számolva is jelentős bérfelzárkózása ellenére sem előzte meg hazánkat.
A felzárkózás trendje látványosabb, ha a 2002-höz viszonyított közel két évtizedes változást egyben ábrázoljuk. Az osztrák bérek euróban számolva is sokkal lassabban növekedtek a V4-es tempónál ebben az időszakban, Magyarország viszont 2002-es viszonyítási ponttal kifejezetten jól teljesített. Egy átlagosan kereső gyermektelen egyedülálló esetében például az euróban mért nettó jövedelem növekedése Magyarországon volt a legmagasabb. Más kérdés, hogy egy kétkeresős, kétgyerekes család esetében a szinte pontosan ugyanakkora növekedés már csak harmadik helyre volt elég ezen az időtávon. Ez utóbbi a 2010-es évek második felének családosok számára kedvező adóváltozásai fényében némileg meglepő eredmény.
Egy ilyen összehasonlításnak egyébként egy magyar magánszemély szempontjából sok relevanciája nincs. A bérek euróra váltása legfeljebb a külföldre gyakran utazó magyarok számára mutatja meg a magyarországi bérszínvonal vásárlóerejét azokban az országokban, ahol a közös valutával lehet fizetni. Jóval nagyobb a jelentősége az euróban kifejezett jövedelemnek ugyanakkor a bérköltségek szempontjából.
A 2010-es évek laza jegybanki politikájának és az ebből következő gyenge forint-euró árfolyamnak az egyik fontos következménye ugyanis éppen az, hogy itthon úgy emelkedtek viszonylag jelentősen a bérek, hogy közben a magyar munkaerő az euróban számoló multiknak nem lett sokkal drágább (amihez persze a munkát terhelő adók csökkentése is hozzájárult az árfolyamon kívül).
Sajnos az Eurostat adatbázisa csak 2008-ig visszamenőleg tartalmazza ezeket az adatokat, de így is látványos, hogy a 2020-at megelőző 12 évben Magyarországon drágult a munkaerő a legkisebb mértékben a régióban. Ahogy arról korábban írtunk, 2020-ban az egész EU-ban csak a bolgár és a román munkaerő volt ilyen értelemben olcsóbb a magyarnál.
Adat
Régen stabilan 17 ezer forintba került a nagy bevásárlásunk, most stabilan 24 ezer lett
A közepesnek tekinthető nyugdíjnak egy hónapban több mint a felét alapvető élelmiszerekre kell költeni.
Újabb időutazásra készülhet a magyar pénztárcák vásárlóereje januártól
Az üzemanyagok jövedéki adójának emelésével bukják a magyarok a plusz litereket, amik a szeptember óta tartó árcsökkenésből és bérnövekedésből jöttek volna ki.
A magyarok negyven százaléka dolgozik olyan munkabeosztásban, ami megnehezíti a szociális életét
Az uniós átlag 32 százalék, ennél jóval több magyar dolgozik rendszeresen hétvégén vagy éjszaka, vagy kiszámíthatatlanul változó beosztás szerint.
Fontos
Ki éli túl a telet Ukrajnában?
Fogyatkozó és bizonytalan nyugati támogatás mellett kell talpon maradnia Ukrajnának, de a fronton lévő orosz katonák helyzete semmivel sem könnyebb, mint az ukránoké.
Most épp hihetetlennek tűnik, de 2023 már biztosan az eddigi legmelegebb év lesz
Visszatért idén az El Niño, és rekordmagasba röpítette a klímaváltozással a 2023-ra vonatkozó globális átlaghőmérsékleti adatot.
Egyre több osztrák karácsonyi vásárban üti fel a fejét sztrájk, mert a dolgozók bére nem követi az inflációt
Ausztriában éles ellentét bontakozott ki a kiskereskedelmi dolgozók és munkaadók béremeléssel kapcsolatos elképzeléseit illetően.
