Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2023. július 16. 15:49 Adat, Közélet

Nem csak a diplomások arányát nézve maradt le csúnyán a magyar felsőoktatás

Hosszabb, egy-két évtizedes időtávokon mind a magyar diplomával rendelkezők, mind a felsőoktatásba bekerültek aránya nő vagy stagnál, ami természetesen pozitív tendencia, és a társadalmi-gazdasági fejlődés egyik faktora. Csakhogy a nagy tendenciát részletesen vizsgálva és kontextusba helyezve már éles strukturális problémák rajzolódnak ki. A magyar diplomásarány az EU-ban a sereghajtók között van, és a felsőoktatási bejutási esélyek alakulásával sem büszkélkedhet az ország.

Egyenlőtlen bejutás

Arról már írtunk korábban, hogy a magyar diplomások arányának 2004 és 2022 között végbement növekedése jelentősen elmarad az EU-átlagtól és a régió országaitól – ráadásul az országon belüli különbségek is kiugróak –, ami hosszabb távon jelentős versenyképesség-csökkenést jelent. Úgy tűnik, a jelenség a magyar felzárkózás korlátait is körülrajzolja.

 

Egy friss tanulmány egy másik nézőpontból világít rá a magyar felsőoktatással kapcsolatos, alapvetően pozitív trendek mögött megbúvó problémákra. Az Új Pedagógiai Szemlében Polónyi István oktatáskutató statisztikai számításokkal szolgáltat érveket amellett, hogy 

  1. bár arányaiban a felsőoktatásba való bejutás szélesedik, tehát az adott korcsoport egyre nagyobb része kerül be
  2. ezzel együtt a bejutás folyamatában rejlő társadalmi egyenlőtlenség növekszik.

Ebből következik a tanulmány szomorú kulcsállítása: a magyar felsőoktatás szélesédése nem növelte, hanem csökkentette az esélyt a felsőoktatáshoz való hozzáférésre a gazdaságilag elmaradottabb régiókból. A tehetősebb régiókból érkezők arányaiban egyre többen vannak, és még csökkent is a verseny.

Első állítás: nagy átlagban a bejutás esélyei 2001 és 2022 között nőttek.

A vonatozó korcsoportos népesség ugyan csökkent ezen időszak alatt, de a felsőoktatásba jelentkezők és felvettek abszolút száma ennél kevésbé csökkent. Ebből következően az arány – vagyis a felsőoktatásban részt vevők teljes korcsoportos népességhez képesti aránya – nőtt. Ez látható az alábbi – a tanulmányból vett – ábrán és a vékony trendvonalon.

Ugyanakkor az összes jelentkező és felvettek számának alakulásában is viszonylag nagy bezuhanások és kiugrások voltak. A szerző szerint ezekért olyan oktatáspolitikai intézkedések felelősek, mint a 2007-es tandíj-bevezetési és a 2013-as önköltség-emelési kísérletek, valamint a 2020-ban, a felvételizők számára kötelezően előírt emelt szintű érettségi. 

Vagyis bár az alaptrend stabil, és a felsőoktatás iránti növekvő kereslet fixen leképeződik a felsőoktatásba való bejutás esélyének növekedésével, a különböző kormányok egy-egy intézkedéssel jelentős kilengéseket képesek előidézni a jelentkezők számának alakulásában.

Az általánosan növekvő bejutási esélyről még egy fontos állítást tesz a tanulmány: a növekedés mértéke 2001 és 2022 között lassuló tendenciát mutat (ez is látszik a berajzolt trendvonalon). Ennek oka Polónyi szerint a 2010 utáni oktatáspolitika, ami pár intézkedéssel lényegében megfogta a felsőoktatás-boomot, például azzal, hogy 2012-ben az állami ösztöndíjas létszámkeretet 53 ezer főről a Széll Kálmán Terv 34 ezer főre csökkentette.

Ezek után, 2015-re nagy mértékben visszaesett az alap-, osztatlan, nappali képzésre bejutottak összes jelentkezőhöz képest vett aránya – nehezebb lett a bejutás, és megállt a felsőoktatás “társadalmasításának” folyamata.  

Ez a jelentős megtorpanást hozott magyar felsőoktatás teljes részvételi hányadának növekedésében, ráadásul a bejutási esély ilyen szintű visszaesése a fejlett országok között szinte példátlan. A V4 országait nézve már nem látszik annyira egyedinek ez a fejlemény, de a mértéke így is lényegesen nagyobb. A szerző alábbi ábráján látható mindez.

Második állítás: a bejutási esélyek gazdasági helyzet szerinti szórása nőtt

Mivel a felsőoktatásba jelentkezőkről és családjukról nincs adat a felsőoktatási adatbázisban, a gazdasági helyzetre a lakóhely szerinti kistérség, járás gazdasági fejlettségi szintjéből követeztet a tanulmány. Ez természetesen nem azonos a jelentkezők és családjuk gazdasági helyzetével, de a térségben élők átlagos anyagi helyzetének jelzésére alkalmas.

Így meg lehet vizsgálni külön a gazdasági helyzetet mutató kistérség-tizedekből való bejutási esélyeket is, ezer lakosra vetítve, egy adott évben. Alább az ezer lakosra vetített állami-, osztatlan, nappali felsőoktatási képzésre felvettek létszámának alakulása a különböző tizedekben, 2013-ban, 2017-ben, és 2021-ben.

Elmondhatjuk, hogy

  • a tehetősebb kistérségekből mindig jobban az esélyek, mint a kevésbé tehetősekből vagy hátrányosabb helyzetűekből. A különbség viszonylag nagy. 
  • Ugyanakkor az olló 2013 és 2017 között csak tovább nyílt: tehát a felső két tizednek még könnyebb lett a bejutás, az alsó tizedeknek pedig még nehezebb. A magyar társadalomban az egyenlőtlenségi lejtő meredekebb lett.

A tanulmány szerint az egyes társdalmi csoportok esélyeinek csökkenése, vagyis a felsőoktatásba történő bekerülésben érvényesülő egyenlőtlenség növekedése az elmúlt 10 év oktatáspolitikájának következménye. Ez az oktatáspolitika képes volt a felsőoktatási részvételi arányt növelni a magyat társadalomban, de nem volt képes kiegyenlíti valamelyest az esélyeket a társadalmi csoportok között. Holott egy UNESCO-dokumentum is rögzíti, hogy a felsőoktatáshoz való egyetemes hozzáférés nemcsak szép és helyes humanista gondolat, hanem gazdasági haszonnal járó modern vívmány.

Átlag alatti költés

A szakpolitikai döntések mellett nyilvánvalóan az is meghatározza a területet, hogy a GDP-arányos kormányzati oktatási költések adataiból kiolvasható: az elmúlt bő két évtizedben a kormányok jelentős forrásokat vontak ki a magyar oktatás egészéből.

Ha a felsőoktatási kiadásokat GDP-arányosan és több évre visszamenőleg is megnézzük, érdekes eredményeket kapunk, és kirajzolódik a 2012-től kezdődő jelentős forráskivonás a magyar felsőoktatásban, amit némileg korrigálhat az alapítványi egyetemeknek egy 2021-es kormányrendelettel megígért jelentős összeg. A ráfordítás aránya így sem éri el sem az EU-, sem az OECD-átlagot.

Nem teljesen egyedi út

A fenti probléma nem tűnik teljes egészében magyar sajátosságnak: első ránézésre hasonló következtetésre jutott egy másik tanulmány, ami az Egyesült Királyságban vizsgálta a felsőoktatásba való bejutási esélyeket 50 éves távlatban. 

Az adatok azt mutatták, hogy még a korábbinál is kevesebb hátrányos helyzetű diák került be az egyetemre, mivel csökkent az egyetemi végzettségűek átlagos relatív hátrányos helyzete.  

Ezek alapján kimondható, hogy a nagyobb egyetemi elérhetőség nem a jó képességű, de hátrányos helyzetű diákoknak segített megteremteni az esélyt, hanem az amúgy is előnyös társadalmi helyzetből kikerülő, rosszabb képességű diákok kerültek még jobb helyzetbe. Így a társadalmi egyenlőség elősegítésében az Egyesül Királyság felsőoktatási rendszere sem tudott segíteni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEurópa egyik legalacsonyabban képzett országává csúszik le MagyarországA magyar diákokat drága külföldi ösztöndíjasokkal pótolta a kormány a hazai egyetemeken. Miközben egyre kevesebb magyar fiatal jár a hazai felsőoktatásba, annak minősége is folyamatosan romlik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNehezen lesz ebből felzárkózás, ha így mennek tovább a dolgok az oktatásbanMagyarország ezen a téren leszakadóban, és a kormány intézkedései inkább csak gerjesztik a folyamatot.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet felsőoktatás felzárkózás oktatás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Debreczeni Anna
2024. április 3. 10:22 Adat, Élet

Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan

Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.

Bucsky Péter
2024. április 3. 04:33 Adat, Közélet

Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit

Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.

Hartvig Áron
2024. április 10. 04:34 Közélet

Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár

A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.