Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2023. július 16. 15:49 Adat, Közélet

Nem csak a diplomások arányát nézve maradt le csúnyán a magyar felsőoktatás

Hosszabb, egy-két évtizedes időtávokon mind a magyar diplomával rendelkezők, mind a felsőoktatásba bekerültek aránya nő vagy stagnál, ami természetesen pozitív tendencia, és a társadalmi-gazdasági fejlődés egyik faktora. Csakhogy a nagy tendenciát részletesen vizsgálva és kontextusba helyezve már éles strukturális problémák rajzolódnak ki. A magyar diplomásarány az EU-ban a sereghajtók között van, és a felsőoktatási bejutási esélyek alakulásával sem büszkélkedhet az ország.

Egyenlőtlen bejutás

Arról már írtunk korábban, hogy a magyar diplomások arányának 2004 és 2022 között végbement növekedése jelentősen elmarad az EU-átlagtól és a régió országaitól – ráadásul az országon belüli különbségek is kiugróak –, ami hosszabb távon jelentős versenyképesség-csökkenést jelent. Úgy tűnik, a jelenség a magyar felzárkózás korlátait is körülrajzolja.

 

Egy friss tanulmány egy másik nézőpontból világít rá a magyar felsőoktatással kapcsolatos, alapvetően pozitív trendek mögött megbúvó problémákra. Az Új Pedagógiai Szemlében Polónyi István oktatáskutató statisztikai számításokkal szolgáltat érveket amellett, hogy 

  1. bár arányaiban a felsőoktatásba való bejutás szélesedik, tehát az adott korcsoport egyre nagyobb része kerül be
  2. ezzel együtt a bejutás folyamatában rejlő társadalmi egyenlőtlenség növekszik.

Ebből következik a tanulmány szomorú kulcsállítása: a magyar felsőoktatás szélesédése nem növelte, hanem csökkentette az esélyt a felsőoktatáshoz való hozzáférésre a gazdaságilag elmaradottabb régiókból. A tehetősebb régiókból érkezők arányaiban egyre többen vannak, és még csökkent is a verseny.

Első állítás: nagy átlagban a bejutás esélyei 2001 és 2022 között nőttek.

A vonatozó korcsoportos népesség ugyan csökkent ezen időszak alatt, de a felsőoktatásba jelentkezők és felvettek abszolút száma ennél kevésbé csökkent. Ebből következően az arány – vagyis a felsőoktatásban részt vevők teljes korcsoportos népességhez képesti aránya – nőtt. Ez látható az alábbi – a tanulmányból vett – ábrán és a vékony trendvonalon.

Ugyanakkor az összes jelentkező és felvettek számának alakulásában is viszonylag nagy bezuhanások és kiugrások voltak. A szerző szerint ezekért olyan oktatáspolitikai intézkedések felelősek, mint a 2007-es tandíj-bevezetési és a 2013-as önköltség-emelési kísérletek, valamint a 2020-ban, a felvételizők számára kötelezően előírt emelt szintű érettségi. 

Vagyis bár az alaptrend stabil, és a felsőoktatás iránti növekvő kereslet fixen leképeződik a felsőoktatásba való bejutás esélyének növekedésével, a különböző kormányok egy-egy intézkedéssel jelentős kilengéseket képesek előidézni a jelentkezők számának alakulásában.

Az általánosan növekvő bejutási esélyről még egy fontos állítást tesz a tanulmány: a növekedés mértéke 2001 és 2022 között lassuló tendenciát mutat (ez is látszik a berajzolt trendvonalon). Ennek oka Polónyi szerint a 2010 utáni oktatáspolitika, ami pár intézkedéssel lényegében megfogta a felsőoktatás-boomot, például azzal, hogy 2012-ben az állami ösztöndíjas létszámkeretet 53 ezer főről a Széll Kálmán Terv 34 ezer főre csökkentette.

Ezek után, 2015-re nagy mértékben visszaesett az alap-, osztatlan, nappali képzésre bejutottak összes jelentkezőhöz képest vett aránya – nehezebb lett a bejutás, és megállt a felsőoktatás “társadalmasításának” folyamata.  

Ez a jelentős megtorpanást hozott magyar felsőoktatás teljes részvételi hányadának növekedésében, ráadásul a bejutási esély ilyen szintű visszaesése a fejlett országok között szinte példátlan. A V4 országait nézve már nem látszik annyira egyedinek ez a fejlemény, de a mértéke így is lényegesen nagyobb. A szerző alábbi ábráján látható mindez.

Második állítás: a bejutási esélyek gazdasági helyzet szerinti szórása nőtt

Mivel a felsőoktatásba jelentkezőkről és családjukról nincs adat a felsőoktatási adatbázisban, a gazdasági helyzetre a lakóhely szerinti kistérség, járás gazdasági fejlettségi szintjéből követeztet a tanulmány. Ez természetesen nem azonos a jelentkezők és családjuk gazdasági helyzetével, de a térségben élők átlagos anyagi helyzetének jelzésére alkalmas.

Így meg lehet vizsgálni külön a gazdasági helyzetet mutató kistérség-tizedekből való bejutási esélyeket is, ezer lakosra vetítve, egy adott évben. Alább az ezer lakosra vetített állami-, osztatlan, nappali felsőoktatási képzésre felvettek létszámának alakulása a különböző tizedekben, 2013-ban, 2017-ben, és 2021-ben.

Elmondhatjuk, hogy

  • a tehetősebb kistérségekből mindig jobban az esélyek, mint a kevésbé tehetősekből vagy hátrányosabb helyzetűekből. A különbség viszonylag nagy. 
  • Ugyanakkor az olló 2013 és 2017 között csak tovább nyílt: tehát a felső két tizednek még könnyebb lett a bejutás, az alsó tizedeknek pedig még nehezebb. A magyar társadalomban az egyenlőtlenségi lejtő meredekebb lett.

A tanulmány szerint az egyes társdalmi csoportok esélyeinek csökkenése, vagyis a felsőoktatásba történő bekerülésben érvényesülő egyenlőtlenség növekedése az elmúlt 10 év oktatáspolitikájának következménye. Ez az oktatáspolitika képes volt a felsőoktatási részvételi arányt növelni a magyat társadalomban, de nem volt képes kiegyenlíti valamelyest az esélyeket a társadalmi csoportok között. Holott egy UNESCO-dokumentum is rögzíti, hogy a felsőoktatáshoz való egyetemes hozzáférés nemcsak szép és helyes humanista gondolat, hanem gazdasági haszonnal járó modern vívmány.

Átlag alatti költés

A szakpolitikai döntések mellett nyilvánvalóan az is meghatározza a területet, hogy a GDP-arányos kormányzati oktatási költések adataiból kiolvasható: az elmúlt bő két évtizedben a kormányok jelentős forrásokat vontak ki a magyar oktatás egészéből.

Ha a felsőoktatási kiadásokat GDP-arányosan és több évre visszamenőleg is megnézzük, érdekes eredményeket kapunk, és kirajzolódik a 2012-től kezdődő jelentős forráskivonás a magyar felsőoktatásban, amit némileg korrigálhat az alapítványi egyetemeknek egy 2021-es kormányrendelettel megígért jelentős összeg. A ráfordítás aránya így sem éri el sem az EU-, sem az OECD-átlagot.

Nem teljesen egyedi út

A fenti probléma nem tűnik teljes egészében magyar sajátosságnak: első ránézésre hasonló következtetésre jutott egy másik tanulmány, ami az Egyesült Királyságban vizsgálta a felsőoktatásba való bejutási esélyeket 50 éves távlatban. 

Az adatok azt mutatták, hogy még a korábbinál is kevesebb hátrányos helyzetű diák került be az egyetemre, mivel csökkent az egyetemi végzettségűek átlagos relatív hátrányos helyzete.  

Ezek alapján kimondható, hogy a nagyobb egyetemi elérhetőség nem a jó képességű, de hátrányos helyzetű diákoknak segített megteremteni az esélyt, hanem az amúgy is előnyös társadalmi helyzetből kikerülő, rosszabb képességű diákok kerültek még jobb helyzetbe. Így a társadalmi egyenlőség elősegítésében az Egyesül Királyság felsőoktatási rendszere sem tudott segíteni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEurópa egyik legalacsonyabban képzett országává csúszik le MagyarországA magyar diákokat drága külföldi ösztöndíjasokkal pótolta a kormány a hazai egyetemeken. Miközben egyre kevesebb magyar fiatal jár a hazai felsőoktatásba, annak minősége is folyamatosan romlik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNehezen lesz ebből felzárkózás, ha így mennek tovább a dolgok az oktatásbanMagyarország ezen a téren leszakadóban, és a kormány intézkedései inkább csak gerjesztik a folyamatot.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet felsőoktatás felzárkózás oktatás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Torontáli Zoltán
2024. július 16. 12:47 Adat, Élet

Sokkal jobban drágulnak most az albérletek, mint az eladó lakások

Nagyon mennek fel az albérleti díjak, pedig még ki sem hirdették a felvételi ponthatárokat.

Jandó Zoltán
2024. július 15. 15:12 Adat

Másfél éve nem láttunk ilyet az építőiparban

Hajszál híján 3100 milliárd forint volt a hazai építőipar szerződésállománya május végén, és ezúttal nemcsak értékben, hanem mennyiségben is növekedést mutattak az adatok.

Stubnya Bence
2024. július 15. 08:55 Adat

A havi több milliós fizetés nem garancia a munkaerőhiány ellen

A légi irányítók évek óta vezetik a legjobban fizető szakmák listáját, részben mégis a kapacitáshiányukkal magyarázzák az elmúlt hetek légi közlekedési káoszát.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2024. július 16. 05:03 Közélet, Világ

A korrupciónál is nagyobb probléma van az uniós pénzekkel

Az uniós költségvetés harmadát felemésztő kohéziós politika hatása nem csak a források elosztásáról döntő tagállami kormányok inkompetenciája vagy korruptsága miatt marad mérsékelt.

Jandó Zoltán
2024. július 15. 13:06 Világ

Évtizedek óta nem volt ennyi merénylet nyugati politikusok ellen

Két hónapon belül két merényletet kíséreltek meg magas rangú nyugati politikusok ellen. Ilyenre évtizedek óta nem volt példa.

Stubnya Bence
2024. július 15. 05:32 Pénz, Tech

Egyre többen látják pesszimistán a mesterséges intelligencia jövőjét

Energiaigényes infrastruktúra, kis haszon nagy költségek mellett, a dotkomhoz hasonló piaci buborék: egyre több a borúlátó elemzés az elmúlt másfél év slágertechnológiájáról.