Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2022. március 9. 10:20 Adat

Egyre több fiatalból lesz diplomás a régióban, de Magyarországon még csökkent is az arányuk

Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.

A 2002 és 2021 közötti években jelentősen nőtt Magyarországon a magasabb végzettségűek aránya a 15–74 éves népességen belül. A felsőfokú végzettséggel rendelkezőké 11,5-ről csaknem 25 százalékra, az érettségizetteké 28-ról 32 százalékra emelkedett, miközben a tanulmányaikat az általános iskolát követően befejezők, illetve a 8 általánosnál is kevesebb évet elvégzők aránya 37-ről 19,5 százalékra csökkent. Az érettségivel nem rendelkező középfokú végzettségűek aránya pedig stabilan 23-24 százalék között alakult ebben az időszakban.

Ahogy a fenti ábrán is látszik, a teljes felnőtt népességre vonatkozó trendek tehát kifejezetten kedvezően alakultak. Fontos azonban kiemelni, hogy a grafikon mindig az aktuálisan a 15-74 éves korcsoportba tartozók megoszlását mutatja, így inkább a hosszabb távú folyamatok hatásait jelzi jól, a rövidtávúakat kevésbé. Egyrészt a társadalom öregedése mellett a különböző korcsoportokat együtt nézzük, így az idősebb korosztályok súlya egyre növekszik, ahogy haladunk előre az időben. Másrészt a vizsgált korosztályból kikerülő idősebbek körében sokkal kisebb a magasabb végzettségűek aránya, mint a fiataloknál. Így előfordulhat, hogy a javulást főként ez az összetétel-változás okozza, és nem a folyamatos fejlődés. Ha pedig jobban az adatok mögé nézünk, akkor Magyarországon épp egy ilyen kép rajzolódik ki.
 
Ebben a cikkben két olyan trendet emelünk ki, amiket a fenti ábra az említett sajátosságai miatt elrejt. 
 
Az egyik az iskolai lemorzsolódás enyhe növekedése. 2020-ban Magyarországon a 18-24 éves korúak 12,1 százaléka nem rendelkezett középfokú végzettséggel, és nem vett részt képzésben, tehát a definíció szerint korai iskolaelhagyónak számított.
 
Az iskolai lemorzsolódás egy jelentős társadalmi probléma, mivel a korai iskolaelhagyók az iskolát végigjáróknál nagyobb eséllyel válnak munkanélkülivé, szegénnyé és nagyobb arányban betegszenek meg. Ahogy az az alábbi ábrán látszik, Magyarországon 2002 és 2020 között 12,2 százalékról 2010-re 10,8 százalékra csökkent, majd az évtized végére újra 12,1 százalékra nőtt a korai iskolaelhagyók aránya.
 

Az előző évtizedben Szlovákia, Csehország, Magyarország, Svédország, Luxemburg és Bulgária kivételével minden EU-tagállamban csökkent a korai iskolaelhagyók aránya, átlagosan 13,8 százalékról 9,9 százalékra. Magyarországon azonban ez az arány még régiós szinten is kifejezetten magasnak számít. Az Európa 2020 stratégia alapján a cél minden tagállamban a korai iskolaelhagyók arányának 10 százalék alá csökkentése lett volna, ám ez végül a 27-ből 8 tagállamban nem valósult meg, köztük hazánkban sem.

Ugyanennek a stratégiának egy másik célja volt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése a fiatalok körében. Magyarországon a 25-34 évesek körében ez az arány 2004-től egészen 2015-ig növekedett, 18,6 százalékról 32,1 százalékra. 2015 után azonban megállt a folyamat, és azóta a mutató egy rövid csökkenést követően 30-31 százalék között stagnál.

 

Ahogy a fenti ábrán is látszik, a 2010-es években ez arány az uniós átlagot tekintve is nőtt, de különösen látványos volt a növekedés a régióban Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegsínylette a diákok teljesítménye az oktatási rendszer változásaitSokat romlottak a magyar diákok eredményei a nemzetközi felméréseken. A trendforduló egybeesett a központosítás és a formális ismereteket hangsúlyozó tanterv bevezetésével.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat diplomások érettségizettek korai iskolaelhagyók Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Avatar
2025. május 21. 16:36 Adat, Közélet

Miért ne tudná saját pénzből emelni a tanárok bérét a kormány?

Az egyetemek felé súlyozta át az oktatási kiadásokat a kormány, ezért lenne nehezebb csak hazai forrásból emelni a közoktatásban dolgozók bérét.

Stubnya Bence
2025. május 21. 14:02 Adat, Világ

Nem is állnak olyan rosszul a magyar fizetések a régiós mezőnyben

A magyar nettó átlagbérek meghaladták a szlovák, cseh, román, lett, észt béreket is az árkülönbségek kiszűrését lehetővé tevő vásárlóerő-paritáson számolva.

Hajdu Miklós
2025. május 20. 12:46 Adat

Egyre inkább a béreken is meglátszik a magyar gazdaság vergődése

Tovább csökkent a bérnövekedés üteme, és a gazdaság stagnálása miatt egyelőre nem látszik, mikor lehet erősebb a keresetek infláció feletti bővülése.

Fontos

Stubnya Bence
2025. május 22. 15:53 Világ

A termékcsomagolások egységesítésével reagálna az EU Trump vámjaira

Az unió tagállamai közti szabályozási eltérések a termékekre kivetett 44 százalékos vámnak felelnek meg. Kettős nyomásra változtatna ezen Brüsszel.

Vámosi Ágoston
2025. május 22. 13:05 Tech, Vállalat

Új szakaszba lép az eladók nélküli boltok hazai elterjedése a Szegen megnyitott üzlettel

Szegeden nyitott meg az ország valószínűleg első hibrid működtetésű üzlete. A technológiát szlovák és cseh Coopokban is alkalmazzák.

Vámosi Ágoston
2025. május 21. 11:17 Vállalat

Meg vannak számlálva a titkosított fizetések napjai

A jövőre már kötelező átláthatóság komoly feszültségeket okozhat a munkahelyeken, ha nem készülnek fel a cégek a felmerülő kérdések megválaszolására.