Egyre több fiatalból lesz diplomás a régióban, de Magyarországon még csökkent is az arányuk
Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.
A 2002 és 2021 közötti években jelentősen nőtt Magyarországon a magasabb végzettségűek aránya a 15–74 éves népességen belül. A felsőfokú végzettséggel rendelkezőké 11,5-ről csaknem 25 százalékra, az érettségizetteké 28-ról 32 százalékra emelkedett, miközben a tanulmányaikat az általános iskolát követően befejezők, illetve a 8 általánosnál is kevesebb évet elvégzők aránya 37-ről 19,5 százalékra csökkent. Az érettségivel nem rendelkező középfokú végzettségűek aránya pedig stabilan 23-24 százalék között alakult ebben az időszakban.
Ahogy a fenti ábrán is látszik, a teljes felnőtt népességre vonatkozó trendek tehát kifejezetten kedvezően alakultak. Fontos azonban kiemelni, hogy a grafikon mindig az aktuálisan a 15-74 éves korcsoportba tartozók megoszlását mutatja, így inkább a hosszabb távú folyamatok hatásait jelzi jól, a rövidtávúakat kevésbé. Egyrészt a társadalom öregedése mellett a különböző korcsoportokat együtt nézzük, így az idősebb korosztályok súlya egyre növekszik, ahogy haladunk előre az időben. Másrészt a vizsgált korosztályból kikerülő idősebbek körében sokkal kisebb a magasabb végzettségűek aránya, mint a fiataloknál. Így előfordulhat, hogy a javulást főként ez az összetétel-változás okozza, és nem a folyamatos fejlődés. Ha pedig jobban az adatok mögé nézünk, akkor Magyarországon épp egy ilyen kép rajzolódik ki.
Ebben a cikkben két olyan trendet emelünk ki, amiket a fenti ábra az említett sajátosságai miatt elrejt.
Az egyik az iskolai lemorzsolódás enyhe növekedése. 2020-ban Magyarországon a 18-24 éves korúak 12,1 százaléka nem rendelkezett középfokú végzettséggel, és nem vett részt képzésben, tehát a definíció szerint korai iskolaelhagyónak számított.
Az iskolai lemorzsolódás egy jelentős társadalmi probléma, mivel a korai iskolaelhagyók az iskolát végigjáróknál nagyobb eséllyel válnak munkanélkülivé, szegénnyé és nagyobb arányban betegszenek meg. Ahogy az az alábbi ábrán látszik, Magyarországon 2002 és 2020 között 12,2 százalékról 2010-re 10,8 százalékra csökkent, majd az évtized végére újra 12,1 százalékra nőtt a korai iskolaelhagyók aránya.
Az előző évtizedben Szlovákia, Csehország, Magyarország, Svédország, Luxemburg és Bulgária kivételével minden EU-tagállamban csökkent a korai iskolaelhagyók aránya, átlagosan 13,8 százalékról 9,9 százalékra. Magyarországon azonban ez az arány még régiós szinten is kifejezetten magasnak számít. Az Európa 2020 stratégia alapján a cél minden tagállamban a korai iskolaelhagyók arányának 10 százalék alá csökkentése lett volna, ám ez végül a 27-ből 8 tagállamban nem valósult meg, köztük hazánkban sem.
Ugyanennek a stratégiának egy másik célja volt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése a fiatalok körében. Magyarországon a 25-34 évesek körében ez az arány 2004-től egészen 2015-ig növekedett, 18,6 százalékról 32,1 százalékra. 2015 után azonban megállt a folyamat, és azóta a mutató egy rövid csökkenést követően 30-31 százalék között stagnál.
Ahogy a fenti ábrán is látszik, a 2010-es években ez arány az uniós átlagot tekintve is nőtt, de különösen látványos volt a növekedés a régióban Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban is.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
