Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2023. június 9. 04:34 Adat, Közélet

Nehezen lesz ebből felzárkózás, ha így mennek tovább a dolgok az oktatásban

Csak két uniós országban alacsonyabb a magyarénál a diplomások aránya, ráadásul a magyar adat 2016 óta először csökkent az előző évhez képest. Így 2022-ben távolabb kerültünk az EU 2030-ra kitűzött céljától. Az EU-ban ugyanez a mutató stabilan nő, de még a régióban is leszakadóban vagyunk. A jelenség kirajzolja a magyar felzárkózási korlátokat is.

Kinyílt egy olló

Az Európai Unióban (EU) a 25 és 34 év közötti népesség 42 százaléka vett részt a felsőoktatásban 2022-ben, ami szolid, egy százalékpontos emelkedés 2021-hez képest – közölt nemrég friss adatokat az Eurostat. Az EU lassan, de biztosan halad a 2030-as célértékeihez, durván évente háromnegyed százalékponttal kerül közelebb ahhoz, hogy 2030-ra meglegyen a 45 százalék diplomás arány.

EU-szinten a cél úgy is teljesíthetőnek tűnik, ha például Magyarország marad a kijelölt érték alatt. Már most a fél EU a 45 százalékos diplomás arány fölött jár: Írországban, Litvániában, Hollandiában, Svédországban, Spanyolországban a 25-34 év közötti népesség minimum fele diplomás, és a 45 százalékos célérték felett jár Szlovénia, Lettország és Görögország is. (Az országok nevei kattintva eltüntethetők és kiemelhetők a különböző grafikonvonalak.)

 

A mutató Romániában, Olaszországban és Magyarországon a legrosszabb 25, 29, illetve 32 százalékkal. A magyar érték EU-szinten és térségi szinten is alacsony: a közép-európai és balkáni térségben csak Romániát előzzük, a diplomások aránya Bulgáriában is magasabb, mint Magyarországon. A területen egyértelműen megtorpant a a magyar felzárkózás, Szlovákia és Csehország például 2015-ben hagyta le Magyarországot ezen a téren.

Noha az oktatás alapvetően tagállami hatáskör, az EU-nak van egy oktatási-felsőoktatási programja, ami korábban ET2020 névre hallgatott. Ez az európai oktatást elsősorban a mobilitáson keresztül modernizálja, ennek a folyamatnak volt a része a Bologna-folyamat kiépítése vagy éppen az Erasmus+ program – amiből jelenleg éppen kizárták Magyarországot. Az EU-ban a 2010-es 32,6 százalékról 2020-ra – az akkorra kijelölt 40 százalékos célértéket meghaladva – 40,9 százalékra nőtt a diplomások aránya egy évtized alatt. Vagyis Magyarország jelenleg durván a 2010-es EU-átlagot hozza.

Az alábbi OECD-adatokból készített ábrán látható, hogy a magyar fejlődés a diplomások arányát tekintve mekkora mértékben maradt el a többi országétól, megágyazva ezzel egy hosszabb távú leszakadásnak és versenyképesség-csökkenésnek.

Egyébként, ha finomabb felbontásban nézzük a diplomások arányának területi adatait, kirajzolódik Magyarország brutális kettészakadtsága is. Az országon belüli szórás a diplomások arányában Magyarországon az egyik legnagyobb az unióban, a mindösszesen két régióból álló Litvániát követően ugyanis Magyarországon szóródik a legnagyobb mértékben a diplomások és felsőfokú szakképzettségek térségenkénti aránya.

Mindezt jól szemlélteti az európai statisztikai hivatal térképe, ahol a narancssárgával jelölt régiókban 25 százalék alatti, míg a sötétkék színűekben legalább 55 százalékos a felsőfokú képesítést szerző fiatalok aránya. Ez utóbbi kategóriába egyes fővárosok mellett zömmel olyan térségek esnek, ahol jellemző a kutatás és fejlesztés, illetve erős a high-tech iparágak súlya, mint például bizonyos belga, holland, ír és spanyol régiók.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBudapesten kiemelkedően jó a magasan képzett fiatalok aránya, de a keleti országrész brutálisan le van szakadvaHiába az erős kereslet a diplomások iránt a munkaerőpiacon, az ország keleti részein alig van belőlük.

Társadalmi probléma

Az aktuális EU-s oktatási direktíva a 2021-2030-közötti időszakra jelöl ki újabb célokat a minőség, az egyenlőség-hozzáférés és az életen át tartó tanulás jegyében. A teljes programot most nem nézzük át, de a diplomások aránya mellett van egy másik mutató, amiben Magyarország kiugróan rosszul teljesít: a korai iskolaelhagyók arányát 2030-ra 9 százalék alá kellene szorítani az EU-ban.

Az EU-átlag ennek megfelelően 2022-ben 9,6 százalékra csökkent, míg a magyar érték 3 százalékponttal nőtt tavaly óta. A korai iskolaelhagyók aránya csak Romániában, Spanyolországban és Norvégiában nagyobb az unióban. 

A korai iskolaelhagyók arányát az EU már 2020-ra 10 százalék alá vitte volna, ami átlagban sikerült, de 8 tagállamban – köztük Magyarországon – nem. Míg az EU lassan eléri az említett új célértéket, addig Magyarország továbbra is a 2020-as EU-célt igyekezne teljesíteni – ha fel tudna mutatni egyáltalán csökkenést. A növekedés egyébként vélhetően összefügg azzal, hogy a kormány 2012-ben leszállította az iskolakötelezettség korhatárát 18-ról 16-évre.

Az iskolai lemorzsolódás jelentős társadalmi probléma, mivel a korai iskolaelhagyók az iskolát végigjáróknál nagyobb eséllyel válnak munkanélkülivé, szegénnyé és nagyobb arányban betegszenek meg.

A szakpolitikai döntések mellett nyilvánvalóan az is meghatározza a területet, hogy a GDP-arányos kormányzati oktatási költések adataiból kiolvasható: az elmúlt bő két évtizedben a kormányok jelentős forrásokat vontak ki a magyar oktatás egészéből.

Az oktatásra fordított költségvetési kiadások valamelyest kifejezik, hogy a kormányok mennyire tartják fontosnak az ország versenyképességét hosszú távon befolyásoló intézményrendszer színvonalas működését. Magyarországon az ezen a költségvetési soron szereplő összeg a GDP arányában az elmúlt húsz évben lassan – igaz, olykor hullámozva – csökkent. Ennek eredményeképp, bár a kétezres évek elején még európai és régiós összehasonlításban is viszonylag sokat költöttünk oktatásra, mostanra a magyar iskolarendszerre az uniós átlagtól elmaradó mértékben fordít pénzt a kormány. A visegrádi országok közül pedig már csak az e tekintetben mindig is lemaradónak számító Szlovákiát előzi Magyarország.

Fejlődési korlát

A magyar gazdaságról szóló különböző elemzések – például az Európai Bizottság vagy a Magyar Nemzeti Bank elemzései – már rámutattak, hogy Magyarországnak növelnie kellene a diplomások arányát, mert az elmaradás az EU-átlagtól korlátozza a magyar felzárkózást és versenyképességet. Az ország gazdasági fejlődése, az általános bérszint emelkedése már csak a diplomások arányának növelésével gerjeszthető, ugyanis a foglalkozottság önmagában elérte növekedésének határait.

Ahogy azt Litvánia és Észtország, illetve bizonyos mértékben Csehország példája megmutatta: a beáramló külföldi tőkére és a munkaerőre nem lehet tartós fejlődési pályát építeni, viszont át lehet térni az úgynevezett minőségi versenyképességre, ennek a magas színvonalú államigazgatás – és oktatásfejlesztés, innovációtámogatás – lenne a záloga. Magyarország viszont nem ezt az utat követi.

A fenti összefüggést mutatja az is, hogy Magyarországon mennyire keresettek a frissdiplomások: amíg az EU átlagában a diplomájukat kézhez vevő diákok 87,1 százaléka talál munkát, addig Magyarországon 92,2 százalék ez az arány. Csak Máltán és Hollandiában magasabb ez az érték az EU-ban.

A kormányzat nyilvánvalóan emiatt enyhítette radikálisan a bemeneti feltételeket, leszállította a belépési küszöböt, és nagyobb beleszólást adtak mellé a felsőoktatási intézményeknek abban, hogy kit vesznek fel. A 2023-as általános felvételi eljárásban már figyelembe vehető a két intézkedés:

  • megszűnt az általános kötelező minimumpontszám,
  • és nem kötelező már általános felvételi követelményként legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tenniük egyetemi alap- és osztatlan képzésre jelentkezőknek.

A kimenetnél is egyszerűsítettek: a diploma megszerzéséhez az idei évtől már nem kell nyelvvizsga. Ugyanakkor ettől nem várható érdemi megugrás, mert a járványhelyzet miatt már 2020-2021-ben is nyelvvizsga-amnesztia volt érvényben. Könnyen elképzelhető, hogy ez állt a 2021-es – gyors lefolyású – megugrás hátterében.

A magyar diplomások arányának visszaesése egyébként azért is fájó, mert 2010-ben, a Fidesz kormányra kerülésekor még kilenc jelenlegi EU tagországban volt alacsonyabb a fiatal diplomások aránya. 2021-re már csak kettőt sikerült megelőzni. Mivel egy tízéves korcsoportot ölel fel a felmérés, és továbbra is rendkívül kevesen járnak a felsőoktatásba az emelkedő tandíjak, a kormány a tanulást nem ösztönző politikája miatt, jó eséllyel néhány éven belül Magyarország lesz az unió legalacsonyabb képzettségű országa a munkavállalóknak kiemelten fontos fiatalok körében. Az alábbi ábrán látható, hogy a 19 éves között nézve arányaiban hogyan csökkent a felsőoktatásba belépők aránya. 

Kapcsolódó cikk: Európa egyik legalacsonyabban képzett országává csúszik le MagyarországTörlésSzerkesztés

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA balkáni szint felé csúszik a magyar iskolák teljesítményeEgy közoktatási kasztrendszer alakult ki Magyarországon, ami hosszú távon bebetonozza a társadalmi egyenlőtlenségeket, mert nincs felfelé irányuló társadalmi mobilitás, csak lefelé tartó.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet diplomások felsőoktatás versenyképesség Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. május 24. 05:10 Adat, Élet

Gyorsabban jövünk ki a megélhetési válságból a várakozásokhoz képest

Egyre több jel utal arra, hogy a tavalyi sokk után bátrabban fogyasztunk az év elején, mint ami várható volt. Kár, hogy az ipar közben mélyrepülésben van.

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 10:52 Adat

Volt javulás, de még mindig korán halnak a magyarok

Tíz év alatt alig emelkedett a születéskor várható élettartam Magyarországon.

Jandó Zoltán
2024. május 17. 10:45 Adat, Közélet

Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai

A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.

Fontos

Stubnya Bence
2024. május 23. 13:49 Vállalat

Az egész magyar gazdaság megérzi, ha le kell állnia a gödi akkugyárnak

Komoly gazdasági érdekekkel állnak szemben a civilek jogos környezetvédelmi aggályai, ezért hatalmas tétje van a másodfokú bírósági döntésnek.

Hajdu Miklós
2024. május 23. 10:43 Közélet, Vállalat

Sokmilliárdos pénzhegyen ülő állami cég került Lázár János alapítványának tulajdonába

Évről évre több milliárd forintos nyereséget ér el az a vállalat, amit most adott át ingyen az állam a Lázár János által kezelt alapítványnak.

Torontáli Zoltán
2024. május 23. 05:07 Tech, Vállalat

Három magyar élelmiszerboltlánc kezd kísérletezni a személyzet nélküli nyitva tartással

Nagy az óvatoskodás a témában, mert az indulás erősen kísérleti jellegű lesz.