Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2021. január 21. 15:17 Közélet

Van kiút a közepes jövedelmi csapdából, de Magyarország nem azt követi

A kilencvenes évekbeli rendszerváltásokat követően a posztszocialista kelet-európai országokban rendre elkezdték latolgatni a nyugati életszínvonal elérésének lehetőségeit. Három évtized elteltével mostanra jól látszik, hogy noha a kezdeti körülmények és lehetőségek alapvetően hasonlóak voltak, mégis eltérő utakra és eredményekre jutottak a régió országai – ezeket mutatja be Győrffy Dóra friss tanulmánya a Közgazdasági Szemlében az elmúlt évtized adatait és fejleményeit elemezve.

A tizenegy posztszocialista uniós tagállam*Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia 2010 és 2019 közötti, az uniós átlaghoz viszonyított felzárkózási teljesítményében éles különbségek látszanak Győrffy számításai szerint.

A legjobban Litvánia, Észtország és Csehország teljesít, Magyarország Lengyelországgal és Szlovéniával a középmezőnyben van, a rangsor végén pedig Bulgária és Horvátország szerepel, illetve némi meglepetésre Szlovákia is, ahol a 2000-es évek sikerei után 2010 és 2019 között az egy főre jutó GDP tekintetében nem sikerült közeledni az uniós átlaghoz.

Ezek a különbségek különösen érdekesek, ha figyelembe vesszük, hogy a kilencvenes évektől a vizsgált országok mindegyikében a külföldi működőtőke-befektetésekre támaszkodott a modernizáció. Ez a modell a 2010-es évekre azonban kifulladt, és egyre inkább érzékelhetővé vált a közepes jövedelem csapdája: a bérek már nem voltak elég alacsonyak az érdemi versenyelőnyhöz, ugyanakkor a tudásalapú gazdaság kialakulásához szükséges feltételek sok esetben csak hiányosan teljesültek. Ebből a csapdából látszik kievickélni Csehország, Észtország és Litvánia a fentebbi ábra tükrében.

Ugyan a GDP-adatokra érdemes csak egy részleges pillanatfelvételként tekinteni (erre utal például Szlovákia különös esete), a tanulmány empirikus és elméleti alapokon nyugvó megállapításai szerint a régióban több országban is látszik az elmozdulás a költségalapú verseny felől a minőségi szempontok szerinti helytállásra a piacon. A 2010-es évek elején még hasonló gazdasági fejlettségű és hátterű Észtország és Magyarország eseteinek összehasonlításából pedig jól látszik, hogy mi ennek a kulcsa:

a jó minőségű állami intézményrendszer.

Habár mindkét ország erősen támaszkodott a kilencvenes évektől a külföldi befektetésekre a gazdaság modernizálásában, a Szovjetunióból kiváló észtek egy teljesen új, nyugati példákat követő állami berendezkedést alakítottak ki. A balti államban ráadásul nemcsak az intézményi struktúrát, hanem a tisztségviselők állományát is megújították. Az így kialakult rendszer még a 10-15 évvel későbbi uniós csatlakozás során is alkalmasnak mutatkozott a fejlődésre, az integrációval járó reformok további javulást hoztak az észt állam működésében.

Magyarországon eközben a rendszerváltáskori átmenet kevésbé volt éles. Persze komoly reformok történtek itt is, de a konszenzuális rendszerváltás utáni intézményi fejlődés korlátozottabb volt, és az európai integráció mélyülése sem hozott áttörést a magyar államigazgatás minőségében, sőt, a 2010-es évek új, centralizációt célzó közigazgatási stratégiája már egyenesen szembegy a nyugati irányzatokkal. A 2008-as gazdasági válságra adott válaszok is eltérő pályára állították a két országot, az észtek a termelékenység és az innováció serkentését tűzték ki célul, míg a magyar kormány a makrogazdasági egyensúly helyreállításán, a foglalkoztatás növelésén és a tulajdonviszonyok átalakításán dolgozott.

A tanulmány fő megállapítása, hogy csak az országokba áramló tőkére és a munkaerőre nem lehet fenntartható felzárkózási pályát építeni, amit a koronavírus-járvány nyomán kialakult gazdasági válság tapasztalatai is alátámasztanak. A vágyott nyugat-európai gazdasági fejlettség megközelítéséhez át kell térni a költség alapú versenyképességről a minőség alapú versenyképességre, ennek feltétele pedig a színvonalas államigazgatás, ami elősegíti például a kutató-fejlesztő munkát, és nehezíti az olyan ártalmas jelenségeket, mint a járadékvadászat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLassan zárkózunk fel bérekben, maradnak a periférián a visegrádi országokTermelékenységben nincs közeledés a V4-ek és legfontosabb európai gazdasági partnereik között, így pedig hosszú távon nincs bérfelzárkózás sem.

Közélet felzárkózás kelet-közép-európa konvergencia közepes jövedelmi csapda Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2021. május 6. 16:27 Közélet

A módosított magyar költségvetés tele van átláthatatlan és trükkös számítással

A kormány a saját prognózisától is eltér az előirányzatokban, és még regionális összehasonlításban is gyenge a teljesítménye.

Jandó Zoltán
2021. május 4. 17:25 Közélet

Félmilliárdért építünk intelligens buborékot a budapesti Úszó-Euróba-bajnokságra

Alig több mint két héttel a verseny kezdete előtt kötött megállapodást az úszószövetség és az állami szervezőcég az Eb-vel kapcsolatos feladatok ellátásáról.

Stubnya Bence
2021. május 4. 12:34 Közélet

MNB-s és princetonos múlttal érkezett a Corvinus egyetlen rektorjelöltje

Kedden közzétette az egyetem az egyetlen beérkezett rektori pályázatot. Takáts az oktatást princetoni, a kutatást bázeli tapasztalatai alapján újítaná meg, és haladna előre a nemzetközi rangsorokban.

Fontos

Torontáli Zoltán
2021. május 6. 06:03 Adat

Vihar előtti csend: a jósolt áremelés még nem érkezett meg az élelmiszerboltokba

Szokásos havi bevásárlásunknál ugyan mértünk némi drágulást, de ez még biztosan nem az, ami a következő hónapokban várhat ránk.

Hajdu Miklós
2021. május 5. 16:17 Adat

Egyelőre nem látszik, hogy a korlátozások enyhítése visszaütne a visegrádi országokban

Lassan egy hónapja kezdtek lazítani a visegrádi régió országai, de a statisztikák szerint a járvány még mindig visszaszorulóban van.

Fabók Bálint
2021. május 5. 06:04 Világ

Szijjártó Péter barátja ki van tiltva az USA-ból “hírhedt korruptsága” miatt, de az uniós szankcióktól megmenthetjük

A magyar külügyminiszter azért utazott el Bejrútba, hogy kiálljon a Hezbollah fő szövetségese mellett, aki az uniós szankciók elől próbál kifarolni.