Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2021. január 21. 15:17 Közélet

Van kiút a közepes jövedelmi csapdából, de Magyarország nem azt követi

A kilencvenes évekbeli rendszerváltásokat követően a posztszocialista kelet-európai országokban rendre elkezdték latolgatni a nyugati életszínvonal elérésének lehetőségeit. Három évtized elteltével mostanra jól látszik, hogy noha a kezdeti körülmények és lehetőségek alapvetően hasonlóak voltak, mégis eltérő utakra és eredményekre jutottak a régió országai – ezeket mutatja be Győrffy Dóra friss tanulmánya a Közgazdasági Szemlében az elmúlt évtized adatait és fejleményeit elemezve.

A tizenegy posztszocialista uniós tagállam*Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia 2010 és 2019 közötti, az uniós átlaghoz viszonyított felzárkózási teljesítményében éles különbségek látszanak Győrffy számításai szerint.

A legjobban Litvánia, Észtország és Csehország teljesít, Magyarország Lengyelországgal és Szlovéniával a középmezőnyben van, a rangsor végén pedig Bulgária és Horvátország szerepel, illetve némi meglepetésre Szlovákia is, ahol a 2000-es évek sikerei után 2010 és 2019 között az egy főre jutó GDP tekintetében nem sikerült közeledni az uniós átlaghoz.

Ezek a különbségek különösen érdekesek, ha figyelembe vesszük, hogy a kilencvenes évektől a vizsgált országok mindegyikében a külföldi működőtőke-befektetésekre támaszkodott a modernizáció. Ez a modell a 2010-es évekre azonban kifulladt, és egyre inkább érzékelhetővé vált a közepes jövedelem csapdája: a bérek már nem voltak elég alacsonyak az érdemi versenyelőnyhöz, ugyanakkor a tudásalapú gazdaság kialakulásához szükséges feltételek sok esetben csak hiányosan teljesültek. Ebből a csapdából látszik kievickélni Csehország, Észtország és Litvánia a fentebbi ábra tükrében.

Ugyan a GDP-adatokra érdemes csak egy részleges pillanatfelvételként tekinteni (erre utal például Szlovákia különös esete), a tanulmány empirikus és elméleti alapokon nyugvó megállapításai szerint a régióban több országban is látszik az elmozdulás a költségalapú verseny felől a minőségi szempontok szerinti helytállásra a piacon. A 2010-es évek elején még hasonló gazdasági fejlettségű és hátterű Észtország és Magyarország eseteinek összehasonlításából pedig jól látszik, hogy mi ennek a kulcsa:

a jó minőségű állami intézményrendszer.

Habár mindkét ország erősen támaszkodott a kilencvenes évektől a külföldi befektetésekre a gazdaság modernizálásában, a Szovjetunióból kiváló észtek egy teljesen új, nyugati példákat követő állami berendezkedést alakítottak ki. A balti államban ráadásul nemcsak az intézményi struktúrát, hanem a tisztségviselők állományát is megújították. Az így kialakult rendszer még a 10-15 évvel későbbi uniós csatlakozás során is alkalmasnak mutatkozott a fejlődésre, az integrációval járó reformok további javulást hoztak az észt állam működésében.

Magyarországon eközben a rendszerváltáskori átmenet kevésbé volt éles. Persze komoly reformok történtek itt is, de a konszenzuális rendszerváltás utáni intézményi fejlődés korlátozottabb volt, és az európai integráció mélyülése sem hozott áttörést a magyar államigazgatás minőségében, sőt, a 2010-es évek új, centralizációt célzó közigazgatási stratégiája már egyenesen szembegy a nyugati irányzatokkal. A 2008-as gazdasági válságra adott válaszok is eltérő pályára állították a két országot, az észtek a termelékenység és az innováció serkentését tűzték ki célul, míg a magyar kormány a makrogazdasági egyensúly helyreállításán, a foglalkoztatás növelésén és a tulajdonviszonyok átalakításán dolgozott.

A tanulmány fő megállapítása, hogy csak az országokba áramló tőkére és a munkaerőre nem lehet fenntartható felzárkózási pályát építeni, amit a koronavírus-járvány nyomán kialakult gazdasági válság tapasztalatai is alátámasztanak. A vágyott nyugat-európai gazdasági fejlettség megközelítéséhez át kell térni a költség alapú versenyképességről a minőség alapú versenyképességre, ennek feltétele pedig a színvonalas államigazgatás, ami elősegíti például a kutató-fejlesztő munkát, és nehezíti az olyan ártalmas jelenségeket, mint a járadékvadászat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLassan zárkózunk fel bérekben, maradnak a periférián a visegrádi országokTermelékenységben nincs közeledés a V4-ek és legfontosabb európai gazdasági partnereik között, így pedig hosszú távon nincs bérfelzárkózás sem.

Közélet felzárkózás kelet-közép-európa konvergencia közepes jövedelmi csapda Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hajdu Miklós
2021. február 27. 16:10 Közélet

A határon túli magyaroknak köszönhetjük, hogy az orvoshiányunk nem sokkal nagyobb

Keletről nyugatra vándorolnak az orvosok Európában, Magyarország azonban különleges helyzetben van.

Fabók Bálint
2021. február 25. 12:07 Közélet

Lakosságarányosan Magyarország tizedik a koronavírusban eddig elhunytak globális listáján

A decemberi csúcsnál alacsonyabb halálozási adatok ellenére az elmúlt héten Magyarországon haltak meg a negyedik legtöbben a járványban.

Hajdu Miklós
2021. február 24. 16:40 Adat, Közélet

Az új vírusváltozatok ellen nem elegendőek az eddigi intézkedések

A visegrádi országok példái jól mutatják, hogy a brit és az egyéb változatok mennyire átírják a forgatókönyveket.

Fontos

Stubnya Bence
2021. március 3. 17:41 Élet, Vállalat

A nyomasztó járvány leginkább felemelő része, hogy az emberek újfajta együttműködésekbe kezdtek

A járvány tapasztalatai lendületet adhatnak a civil kezdeményezéseknek. A Harvard professzora, James E. Austin a G7-nek arról beszélt, hogy a céges-civil együttműködések fellendülésére számít Magyarországon is.

Fabók Bálint
2021. március 3. 06:49 Élet

„A fizetésem 40 százalékát is elveszthetem” – általános a kiábrándultság az ápolóknál

Az orvosokkal szemben az ápolók számára csak hátrányokkal jár az új szerződés, így megalázva érzik magukat, akik aláírták. Nem is volt erre mindenki hajlandó.

Torontáli Zoltán Jandó Zoltán
2021. március 2. 16:34 Adat, Élet

Nagyon közel állhatunk ahhoz, hogy a 60 év alatti egészségesek oltása is elkezdődjön

A kínai vakcina nagy mennyisége, illetve furcsa módon annak elutasítása is hirtelen átrendezheti és felpörgetheti az oltási rendet.