Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2022. július 21. 04:34 Közélet

A rosszul finanszírozható tanszékeik kiszorításában, akár megszüntetésében lesznek érdekeltek az egyetemeket működtető alapítványok

A kormányzati kommunikációban gyakran felmerül a felsőoktatás emelkedő finanszírozásának témája: Varga Mihály pénzügyminiszter szerint például a 2018-2022-es ciklusban még soha nem költöttek Magyarországon annyit felsőoktatásra, mint korábban, sőt a 2021-ben a felsőoktatásba áramló költségvetési forrás duplája a 2014-esnek. Stumpf István felsőoktatással foglalkozó kormánybiztos szerint “a magyar kormány eddig soha nem látott összegű támogatást fordít 2022-ben a felsőoktatásra, ami “impozáns jövő előtt áll”.

Egy másik visszatérő ígéret szerint a felsőoktatási intézmények 2700 milliárdos fejlesztési igényét –egyes szereplők néha 1700 milliárdos összegről beszélnek – maradéktalanul elfogadja és biztosítja a kormányzat.

Az összeg forrása viszont az EU helyreállítási alapja lenne, csakhogy az EU és a kormány vitája miatt ehhez az alaphoz Magyarország egyelőre nem fér hozzá: az EU-nak számos fenntartása van a magyar helyreállítási tervvel, az egyik éppen az, hogy a felsőoktatásba áramló források hatékony elköltése az alapítványi fenntartási szerkezetben nem elég transzparens. A pénzek elköltését közben megkezdte a kormányzat: 82 milliárd forint infrastrukturális és digitális fejlesztésekre felsőoktatásba irányításáról döntött a kormány úgy, hogy fenti okok miatt az összeg fedezete a központi költségvetés lett.

Több, de nem annyi

Ezekre az összegekre hivatkozva állítják kormányzati szereplők, hogy ezzel a magyar felsőoktatás állami dotációja rádupláz az GDP-arányos felsőoktatási költések EU-s átlagára. Bár nehéz megalapozott állításokat tenni, ugyanis a terület állami finanszírozásának rendszere, ahogy maga a költségvetés is, egyre átláthatatlanabb, az egyértelmű, hogy a felsőoktatás állami finanszírozásáról szóló állítások, mint látni fogjuk, egyértelműen túlzóak és/vagy csúsztatásokra épülnek.

Még akkor is, ha nagy általánosságban 2022-ben várhatóan és 2023-ban a tervek szerint valóban jelentősen javulnak a magyar felsőoktatás anyagi kondíciói, főként az elmúlt mintegy 10 év szintjéhez képest, noha a területre áramló megnövekedett állami forrás nyilvánvalóan mást jelent egy már többségében magánosított magyar intézménystruktúrában. A bérfejlesztés biztosan ráfért a területre, tavaly még több ezer tanársegéd és adjunktus robotolt raktárosi fizetésért a magyar felsőoktatási intézményekben.

Egyébként pont az állami többletforrás biztosítása mutat rá a látszólagosan magánosított fenntartási modell sajátos jellegére: bár a kormány formálisan leválasztotta az államról az egyetemeket, hogy így növelje hatékonyságukat, közelítse azokat a magánszféra igényeihez és magánforrásokat csatornázzon be a finanszírozásukba, ezzel egy időben nemcsak vállalta a mindenható fenntartóvá kinevezett alapítványok finanszírozását, de növelte is az állam költéseit. De nézzük meg a konkrét számokat! 

Az összes felsőoktatási célú állami támogatás a költségvetési adatok alapján a következőképpen alakult az elmúlt években*Itt és a továbbiakban Polónyi István oktatáskutató Educatio folyóiratban megjelent tanulmányának számait és logikáját követem. Az oktatáskutató segítségével értelmeztük a 2023-as költségvetési tervezet vonatkozó sorait is. :

  • 2019 — 260 milliárd forint
  • 2020 — 235 milliárd forint
  • 2021 — 225 milliárd forint
  • 2022 — 277 milliárd forint

Drasztikus változás ezeken a számokon nem látszik, bár kétségtelen, hogy 2022-ben az előző évhez képest számottevő a javulás, ahogy az azt megelőző 2 évben elég jelentős volt a visszaesés is. 

Az összegek viszont a teljes költségvetés viszonylatában már nem mozognak ekkorát: durván 1 százalékát teszik ki az adott éves költségvetéseknek. Némi változás igen, érdemi növekedés így már nem látszik.

Azonban egy 2021-es törvény melléklete az elkövetkezendő 5 évre 22 alapítványi fenntartású egyetem állami finanszírozási összegeit rögzíti, és egyetlen mozdulattal 1,8 ezer milliárd forint közpénzt csatornáz be a felsőoktatásba, átlagosan évi 300 milliárdot, 2022-re egészen pontosan bő 330 milliárdot.

Értelemszerűen ebből a maradék, állami fenntartásban maradt felsőoktatási intézmény, például az ELTE kimarad.

A magánosított egyetemek ezzel több, de legalábbis jobban tervezhető állami forráshoz jutottak, mint az állami fenntartásban maradt intézmények. Az összegek kifizetésére a kormányt a jelenlegi jogszabályi környezetben törvény kötelezi.

A 2022-es, a fenti többletforrással kibővített büdzsé jóformán duplázza a felsőoktatásra szánt forrásokat, ezzel feltolja a kiadási főösszeghez viszonyított arányt 1-ről 2 százalékra. 

Visszapótolja, amit korábban elvett

Ha ezeket a kiadásokat GDP-arányosan és több évre visszamenőleg is megnézzük, érdekes eredményeket kapunk, és kirajzolódik a 2012-től kezdődő jelentős forráskivonás a magyar felsőoktatásban.

Míg 2011-ben a GDP-arányos felsőoktatási ráfordítás 0,9 százalék volt, addig 2016-ra 0,6 százalék alá esett vissza, 2019-re pedig tovább csökkent. Ahogy azt korábban írtuk: évtizedek óta nem látott forráskivonást hajtott végre a Fidesz, alapvetően 2011 és 2014, valamint 2017 és 2019 között.

Megjegyzendő, hogy mindeközben demográfiai okokból – de a kormány oktatáspolitikája miatt is – a hallgatók száma több lépcsőben csökkent, az oktatóké nőtt.

Ha továbbra is követjük Polónyi István oktatáskutató számításait, és becsült GDP-adatokkal tovább számoljuk a felsőoktatási kiadásokat, további esést látunk 2021-ig. Viszont ha a mintegy 300 milliárdos többlettámogatás 2022-re esedékes része valóban megérkezik az alapítványi egyetemekhez, akkor idén tényleg soha, de legalábbis 2009 óta biztosan nem látott GDP-arányos felsőoktatási ráfordítás lesz Magyarországon.

Ezzel a kormány tulajdonképpen visszapótolja a szektorból a 2010-es években kivont forrásokat. A ráfordítás aránya így sem éri el sem az EU-, sem az OECD-átlagot.

Polónyi alábbi ábráján a felsőoktatás állami támogatása látható a GDP-hez viszonyítva, a költségvetési törvények alapján, becsült GDP-értékekkel, és a szaggatott vonal értékében az éves többlettámogatás is benne van.

Impozáns jövő

A 2023-as költségvetési törvénnyel kiegészítve gondolatmenetünket, a felsőoktatás helyzetének további javulását látjuk a költségvetési tervezetek szintjén: az állami egyetemeken harmadával növekednek a személyi juttatások és 9 százalékkal az egyéb működési kiadások – kivéve a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, ott ennél nagyobb mértékű az emelkedés.

Az alapítványi egyetemek támogatása pedig tovább nő, több mint kétszeresére. Vagyis a kormány fenntartja a 2021-es törvénynek megfelelő többlettámogatást, azt beépítette a jövő évi büdzsébe, sőt többet is költene a nem állami felsőoktatási intézmények támogatására. Ennek a pluszköltésnek a háttere valószínűleg az egyházi egyetemek támogatása.

Ezzel a terv szerint 2023-ra a felsőoktatás teljes állami támogatása megközelíti a 480 milliárd forintot, ez már elérné majd a – továbbra is becsült GDP-adattal számolt – GDP-arányos EU-átlagot a maga 0,81 százalékéval. Továbbra is elmarad viszont az OECD-átlagtól.

Az emlegetett 1800-2700 milliárdos fejlesztésnek nem találtuk nyomát a költségvetési tervekben –elképzelhető, hogy a kormányzati szereplők nyilatkozataikban a következő 5 évre megígért, összesen 1,83 ezer milliárdos többlettámogatásra és egyéb, több évre szétterülő fejlesztésekre gondolnak, és erre hivatkoznak látszólag egyszeri költésként.

Polónyi István az Educatio folyóiratban közölt tanulmányában mindemellett arra is felhívja a figyelmet, hogy a fenti állami forrásnövekedés az alapítványi fenntartású egyetemeknél a felsőoktatásban részt vevő hallgatók számának csökkenése, valamint a magánfenntartásból következő vezetői szemlélet hosszabb távon a közalkalmazotti státuszuktól megfosztott oktatók létszámcsökkentéséhez fog vezetni. Az intézményeket fenntartó alapítványok egyfajta profiltisztításban, a rosszul finanszírozható tanszékeik kiszorításában, akár megszüntetésében lesznek érdekeltek. A kutató szerint ennek már látszanak az előjelei egyes alapítványi felsőoktatási intézményeknél.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJóval kevesebbet költ oktatásra a kormány a gazdasági teljesítményhez képest, mint húsz éveA kétezres években még viszonylag nagy súlyt kaptak az oktatási kiadások a magyar költségvetésben, aztán lassan uniós és régiós összehasonlításban is visszaszorult Magyarország.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFogy a hallgató és a pénz az egyetemeken, de a kormány kedvenceit nem kell félteniAz egy hallgatóra jutó állami pénzek összege a Testnevelési Egyetemen a legnagyobb, a jóval összetettebb és drágább képzést adó Semmelweis Egyetem csak a második.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAlighogy bevezették, máris megroppan a kormány új egyetemi modelljeA Corvinus finanszírozását a Molra alapozták, amely azonban idén valószínűleg nem fizet osztalékot. Tavaly 13,5 milliárd ment az egyetemnek, idén ez 1,2 milliárd lehet.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet felsőoktatás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2024. május 17. 10:45 Adat, Közélet

Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai

A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.

Stubnya Bence
2024. május 16. 13:47 Adat, Közélet

Újra lesz pénzünk fogyasztani, de még mindig túl nagy a lyuk a költségvetésen

Ugyan több előrejelzés is kicsit borúsabban látja az idei növekedési kilátásokat, mint pár hónapja, de legalább reálbér-növekedésre és több fogyasztásra számítanak.

Jandó Zoltán
2024. május 16. 10:27 Adat, Közélet

Veresége ellenére pénzügyileg más ligában focizik a Fradi, mint a többi magyar csapat

A Fradi annyi pénzből gazdálkodik, hogy még a svájci és a belga bajnokságban is a gazdagabb csapatok közé tartozna, a Paks büdzséje viszont itthon is szerénynek számít.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. május 17. 13:32 Élet

Tisztulni kezd az őskáosz az elektromos rollereknél

Két hónap múlva már csak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással lehet bizonyos elektromos rollerekkel közlekedni.

Jandó Zoltán
2024. május 17. 05:48 Pénz, Vállalat

Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról

Bár jelentősen csökkent a magyar vállalatok földgázfelhasználása, az ipari szereplők nagy része, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.

Stubnya Bence
2024. május 16. 16:16 Adat, Vállalat

Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal

Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.