Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2020. április 8. 14:14 Közélet

Alighogy bevezették, máris megroppan a kormány új egyetemi modellje

Magyarország egyik legpatinásabb felsőoktatási intézménye, a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársai hetek óta aggodalommal követik az olajár és egy olajipari cég részvényeinek a mozgását. Nem véletlenül, ugyanis az első számú magyar közgazdaság-tudományi egyetem finanszírozásában talán ennek a két tényezőnek van a legnagyobb szerepe.

A bezuhanó olajár és a koronavírus következményeként bekövetkezett a legrosszabb, amitől tartottak. A kiemelt figyelemmel követett olajipari cég, a Mol igazgatósága szerda reggel bejelentette, hogy a jelenlegi bizonytalan helyzetre való tekintettel nem javasol idén osztalékkifizetést. Ennek pedig alapvető befolyása van a Corvinus működésére,

ugyanis az egyetemet jelentős részben ebből az osztalékból kellene működtetni.

A korábban állami intézményként működő Corvinus Egyetemet tavaly szervezték ki egy alapítvány alá, amelynek elnöke Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója lett. Hernádi kisebb csodának nevezte az egyetem átalakítását, és célul tűzte ki, hogy a Corvinus 2030-ra a világ vezető egyetemei közé kerüljön. A magánkézbe kerülő egyetemet pedig a Mol és a Richter 10-10 százalékos állami tulajdonban lévő részvékenycsomagjának átadásából, pontosabban azok éves osztalékhozamából tervezték finanszírozni.

Hernádi Zsolt beszél a Corvinus Egyetem átalakításáról szó sajtótájékoztatón 2019. április 24-én. Fotó: Mónus Márton/MTI

Tavaly a két cég összesen 126 milliárd forint osztalékot fizetett ki (a Mol 107 milliárdot, a Richter 19-et). Ebből a Corvinus finanszírozására 13,5 milliárd forint jutott Hernádi Zsolt tavalyi bejelentése szerint*Ez amiatt több, mint 10 százalék, mert a Mol a saját részvényei után nem fizet osztalékot.. Hernádi akkor azt mondta, hogy a két cégtől származó osztalék összege nagyobb, mint az egyetem akkori állami finanszírozása.

Az egyetem ugyan továbbra is kap még állami és kutatási támogatást, valamint ösztöndíjprogramok révén is jut pénzhez, a bevételei többségét azonban a Mol és a Richter osztalékától remélheti. A Hernádi által említett 13,5 milliárd valóban hatalmas összeg, mivel az egyetem költségvetése tavaly mintegy 15 milliárd forint körül volt.

Pontosan nem lehet tudni, hogy az osztalékok mekkora részt tesznek ki az egyetem finanszírozásában, mivel az egyetem idei költségvetése eddig nem vált nyilvánossá. Toronyai Gábor, az egyetemi szakszervezet elnöke szerint az idei költségvetés 18-19 milliárd forint körül lehet. 

A Moltól tavaly kapott osztalék tehát az egyetem idei költségvetésének több mint felét fedezné.

A visszaesést jól érzékelteti, hogy míg tavaly 13,5 milliárd forintot kapott az egyetem a részvénycsomagok után, addig idén ennek kevesebb mint a tizedére, mindössze 1,2 milliárd forintra számíthat (a Richter 12 milliárdos osztaléka után).

Megkérdeztem a Corvinus Egyetemet is, hogy hogyan érinti a finanszírozásukat a Mol osztalékának kiesése, de – elég meglepő módon – a válaszuk alapján ennek nincs lényeges jelentősége. Többek között azt írták, hogy „a Corvinus Egyetem pénzügyi stabilitása több lábon áll, bevételeinek csak egy részét képezi az állami Mol-részvényekből származó osztalékfizetés“. Szerintük a modellváltás „hosszú távú stratégiai célokat szem előtt tartva valósult meg”. Mint írták, „az egyetem több évre elegendő pénzügyi tartalékkal rendelkezik, amely lehetővé teszi számunkra a jelenlegi működési forma zavartalan fenntartását“.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPalkovics szerint több pénz jut majd a Corvinusnak, de az elmúlt tíz év alapján 40 százalékkal kevesebb fogA közgazdászképző a Mol és a Richter osztalékának lesz kitéve. De a Mol például éveken át nem fizetett osztalékot a válság idején.

A Corvinus és Hernádi Zsolt korábban sem látott jelentős kockázatot abban, hogy tőzsdei cégek osztalékától teszik függővé az egyetem finanszírozását. Amikor ezzel kapcsolatban tavaly megkerestem a Corvinust és a Molon keresztül Hernádit, közös levelükben azt írták, hogy azért tartják kiszámíthatóbbnak az alapítványi formát, mert az állami támogatás összegéről évről-évre születik döntés, így az egyetemek csak egy évre előre látják a forrásaikat.

„Az alapítványi fenntartás és az üzleti szemlélet lehetővé teszi, hogy a Corvinus esetében már hosszú távon tervezzünk” – írták akkor konkrétumok említése nélkül. Arra nem tértek ki, hogy az osztalékokról ugyanúgy évente, a cégek közgyűlésén döntenek.

 

Az elmúlt tíz év alapján már akkor is látható volt, hogy az osztalékok összege nagyon erősen hullámzik. A tíz évvel ezelőtti válság idején például a Mol nem fizetett egyáltalán osztalékot három éven keresztül. Amikor felvetettem a Corvinusnak és Hernádinak az osztalékok ingadozását, azt válaszolták, hogy nem értenek ezzel egyet, és „két kiszámíthatóan működő tőzsdei cég áll az alapítvány mögött, és további finanszírozási forrásokat is bevonnak majd”.

Toronyai Gábor azt mondta, hogy az egyetemet működtető alapítvány tartalékait olyan 20 milliárd forintra saccolja, így szerinte az idei évet nem fogja érinteni a Mol osztalékának a hiánya. „Bő egy évnyi tartalék lehet, így az a kérdés, hogy mi lehet jövőre és az után. A mostani eset mindenesetre éles fényt vet arra, hogy mennyire bizonytalan ez a finanszírozási modell, ami már az első évben láthatóvá vált” – mondta Toronyai, aki szerint nincs ismert üzleti terve az alapítványnak.

A Corvinus átalakításának komoly hatása lehet az egész magyar felsőoktatásra. Ahogy Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Corvinus átalakításakor bejelentette, új modellt akarnak kipróbálni az egyetemen, és ha beválik, általánosítanák.

A székesfehérvári Kodolányi János Egyetem fenntartója hamarosan Gattyán György cégcsoportja, a luxemburgi bejegyzésű Docler Holding lesz. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig éppen a Mol bejelentése előtt pár napppal terjesztette be az a salátatörvényt, amely értelmében egyebek mellett további hat egyetem*Állatorvostudományi Egyetem, Miskolci Egyetem, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Neumann János Egyetem, Soproni Egyetem, Széchenyi István Egyetem fenntartása kerülne az államtól vagyonkezelő alapítványokhoz.

Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára a Corvinus esetéhez hasonlóan azzal érvelt, hogy az egyetemek átalakítása „garanciát jelent a hosszú távú működésre”, valamint „várható, hogy növekedni tud az intézmények saját bevételszerző képessége.”

Közélet corvinus egyetem felsőoktatás Hernádi Zsolt Mol Richter Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Váczi István
2020. október 19. 15:48 Közélet

Bemutatjuk, hogy áll a magyar társadalom

Hamarosan könyvesboltokba kerül a Társadalmi riport idei kiadása, a G7 a következő napokban exkluzív cikksorozatban mutatja be a kötet fejezeteit.

Torontáli Zoltán Váczi István
2020. október 19. 06:49 Közélet, Vállalat

Milliárdokat fizet a kormány, hogy az egyik magyar gyárból egy másikba vigyék a termelést

A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.

Avatar
2020. október 16. 17:41 Közélet

Kockázat és bizonytalanság: most az utóbbival van dolgunk

A mai gazdasági-társadalmi helyzetben az egyetlen biztos pont a tartós bizonytalanság, de azért az állam tudná némileg mérsékelni.

Fontos

Stubnya Bence
2020. október 17. 07:10 Podcast

Van, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-e

A mai G7 podcastban a jövő héten megjelenő, idén 30 éves Társadalmi Riport új számáról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet egyik szerkesztőjével.

Stubnya Bence
2020. október 16. 06:47 Közélet

Készültek az új korszakra, de most ismét minden megváltozik a lakáspiacon

Az országos 5 százalékos lakásáfa kigolyózhatja a rozsdaövezeti projekteket. Nincs még minden veszve, de olyan népszerűek nem lesznek, mint amire eddig számíthattunk.

Jandó Zoltán
2020. október 15. 06:57 Adat, Vállalat

Kormányközeli cégeknél landol a magyar reklámpénzek harmada

A Facebook és a Google a NER nyomába sem ér a reklámpiacon, amelynek olyan szegmense is van, ahol a Fidesz-közeli szereplők részesedése az 50 százalékot is meghaladja.