Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2019. február 11. 16:24 Közélet

Palkovics szerint több pénz jut majd a Corvinusnak, de az elmúlt tíz év alapján 40 százalékkal kevesebb fog

A Mol és a Richter 10-10 százalékos állami tulajdonban lévő részvénypakettjének hozamaiból fogják finanszírozni az alapítványi kézbe kerülő Budapesti Corvinus Egyetemet. Több részlet is kiderült hétfőn a BCE-n tartott sajtótájékoztatóból és Palkovics László innovációs miniszter Portfóliónak adott nyilatkozatából, de talán az új felállás finanszírozásáról árulták el a legtöbb konkrétumot.

A BCE fenntartását nyártól veszi át az államtól a mostani bejelentés szerint Maecenas Universitatis Corvini néven létrehozandó alapítvány. Ez egyben egy új alapítványi forma debütálását is jelenti (ezért Palkovics társaságában Trócsányi László igazságügyi miniszter is ott volt a bejelentésen), név szerint a vagyonkezelői alapítványét*Erről az MTI beszámolója szerint annyit lehet megtudni, hogy “közcéllal, fenntartói feladatok ellátására (jöhet létre), így a felsőoktatás számára is kiváló lehetőséget kínál”. A Portfólió beszámolójában még az is kiderült, hogy Trócsányi szerint a cél ezzel az új formával az, hogy “akár új pénzeket csábítson be Magyarországra”..

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég azok sem ismerik a lehetőségeket, akik dolgoznak a Corvinus átalakításánMindössze 10 hónap alatt kellene átalakítani a legjelentősebb magyar közgazdászképző intézményt, de félidőben ugyanakkora a bizonytalanság, mint a bejelentéskor.

A múlt heti cikkünk alapján a Corvinus oktatói leginkább arra kíváncsiak, hogy kikből fog állni és mi lesz az alapító nyilatkozatban. Ez azonban még nem derült ki, Palkovics annyit mondott, hogy a kuratórium legalább öt tagú lesz, és biztosan megjelennek majd benne a tudományos és az üzleti szféra, valamint az oktatás szereplői. Az viszont biztossá vált, hogy az állam a Molban és a Richterben lévő 25-25 százalékos részvényvagyonából 10-10 százalékot ad át az egyetemet fenntartó alapítványnak.

Ennek a részvénycsomagnak az összértéke 380 milliárd forint körül van. Palkovics szerint az alapítvány ezeket a részvényeket nem adhatja el, hanem a részvényekre jutó osztalék fedezi majd a Corvinus finanszírozását. Palkovics szerint a két cég vagyonrészre eső 2017-es osztaléka 10,7 milliárd forint volt (ebből 9,4 milliárd a Molé, 1,3, milliárd a Richteré), és ez meghaladja azt az állami támogatást, amit a Corvinus jelenleg kap.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszél, jobbról Trócsányi László igazságügyi miniszter (j2) és Lánczi András rektor, balról Pavlik Lívia kancellár. Fotó: Balogh Zoltán/MTI

Palkovics szerint a cégektől származó osztalékvagyon “így további fejlesztésekre is lehetőséget biztosít”. A Corvinus 2018-ban valóban ennél kevesebb, 8,7 milliárd forintos állami támogatást kapott, Palkovics azonban nem beszélt arról, hogy az elmúlt tíz évben csak egyedül tavalyelőtt haladta meg a két cég osztalékfizetésének arányos értéke a Corvinus mostani költségvetését.

A részvények után járó osztalékot ugyanis értelemszerűen az jellemzi, hogy ingadozik az értéke. Ha egy ország prosperál és jól megy az adott ágazatnak és azon belül a cégnek, akkor az több osztalékot fizet, ha pedig válság van és döcög a vállalat, akkor meg az is lehet, hogy egyáltalán nem fizet osztalékot. Ez nem csak egy elméleti felvetés: a válság évei alatt a Mol három éven át egy forint osztalékot sem fizetett ki három éven keresztül. Mind az olajszektor, mind a gyógyszergyártás ciklikus és kockázatos terep, több tényező miatt változhat jelentősen a cégek eredményessége.

 

A válság előtti csúcsévet a Mol 2017-ben múlta felül először, akkor 85, most 94 milliárd forint osztalékot fizetett összesen. Az elmúlt tíz év átlagában pedig a két cég osztaléka átlagosan évi 54 (a Molnál 41, a Richternél 13) milliárd forint volt. Ha a Corvinus fenntartására jutó 10 százalékból indulunk ki, az elmúlt tíz átlaga alapján a tavaly 8,7 milliárdos állami támogatása közel 40 százalékkal csökkenne, 5,4 milliárd forintra. Ha kivesszük a három válságos évet, a két cég osztalékának átlaga még úgy is csak 70 milliárd forint lesz, aminek a tíz százaléka szintén közel kétmilliárddal elmaradna a BCE tavalyi állami támogatásától.

Ha tehát a BCE fenntartása valóban két cég osztalékára épülne – ahogy azt Palkovics is megerősítette – akkor ingadozó bevételekre számíthat, és egy válság vagy akár csak gazdasági lassulás esetén is jelentősen csökkenhetnének a bevételei. Palkovics az interjújában meg sem említi ezt a kockázatot, így az nem világos, hogy egy ilyen esetben mi történne az egyetemmel. Tavaly az Élet és Irodalomban két cikk is megjelent, amely az egyetem finanszírozását járta körbe, ide kattintva és ide kattintva olvashatóak.

Közélet corvinus egyetem felsőoktatás Mol Palkovics László Richter Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2019. augusztus 21. 10:30 Közélet

Nagyon rég nem költöttünk annyit fegyverekre, mint most és a következő években

Rég nem látott mennyiségű új eszközt kap a rendszerváltás óta elhanyagolt honvédség, amely így a térségben már számottevő erőt képvisel majd.

Bucsky Péter
2019. augusztus 20. 07:27 Közélet, Világ

A környezetszennyező repülést elfelejti az állam adóztatni

Egy szinte észrevétlen adóval milliárdokhoz juthatna a magyar költségvetés is, ráadásul a hatása is jó lenne. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy áfa- és jövedéki adómentes a kerozin.

Hajdu Miklós
2019. augusztus 16. 15:54 Közélet, Vállalat

Tesla roncsok és klasszikus Ferrari-k házasításából épül fel egy új iparág

Lassan eljöhet a motorhang- és kipufogószagmentes veterántalálkozók ideje is.

Fontos

Fabók Bálint
2019. augusztus 21. 06:51 Világ

138 milliárd forintos afrikai útépítés reklámfilmjében tűnik fel a Duna Aszfalt

A világ egyik legkorruptabb országában vesznek részt egy világkereskedelmi szempontból számottevő útépítésen. A kollégáik nagy nehézségekkel küzdenek.

Torontáli Zoltán
2019. augusztus 18. 07:08 Élet

Vegetarianizmus, természetes étel és klímavédelem: ez nehéz lesz egyszerre

Tudatos vásárlóként hiába szeretnél egyszerre sok mindent elérni, egyelőre úgy néz ki, hogy ez ma még maradéktalanul nem sikerülhet. Melyik ujjunkba harapjunk?

Stubnya Bence
2019. augusztus 17. 07:24 Világ

Három éve a feje tetejére állt világpolitika. De valójában miért?

Hirtelen szexista és rasszista lett a fehér munkásosztály, vagy rájöttek, hogy cserben hagyták őket a munkaerőpiacon? Nem csak a következő választásokat, hanem a globalizáció sorsát is eldöntheti a válasz.