Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2019. február 11. 16:24 Közélet

Palkovics szerint több pénz jut majd a Corvinusnak, de az elmúlt tíz év alapján 40 százalékkal kevesebb fog

A Mol és a Richter 10-10 százalékos állami tulajdonban lévő részvénypakettjének hozamaiból fogják finanszírozni az alapítványi kézbe kerülő Budapesti Corvinus Egyetemet. Több részlet is kiderült hétfőn a BCE-n tartott sajtótájékoztatóból és Palkovics László innovációs miniszter Portfóliónak adott nyilatkozatából, de talán az új felállás finanszírozásáról árulták el a legtöbb konkrétumot.

A BCE fenntartását nyártól veszi át az államtól a mostani bejelentés szerint Maecenas Universitatis Corvini néven létrehozandó alapítvány. Ez egyben egy új alapítványi forma debütálását is jelenti (ezért Palkovics társaságában Trócsányi László igazságügyi miniszter is ott volt a bejelentésen), név szerint a vagyonkezelői alapítványét*Erről az MTI beszámolója szerint annyit lehet megtudni, hogy “közcéllal, fenntartói feladatok ellátására (jöhet létre), így a felsőoktatás számára is kiváló lehetőséget kínál”. A Portfólió beszámolójában még az is kiderült, hogy Trócsányi szerint a cél ezzel az új formával az, hogy “akár új pénzeket csábítson be Magyarországra”..

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég azok sem ismerik a lehetőségeket, akik dolgoznak a Corvinus átalakításánMindössze 10 hónap alatt kellene átalakítani a legjelentősebb magyar közgazdászképző intézményt, de félidőben ugyanakkora a bizonytalanság, mint a bejelentéskor.

A múlt heti cikkünk alapján a Corvinus oktatói leginkább arra kíváncsiak, hogy kikből fog állni és mi lesz az alapító nyilatkozatban. Ez azonban még nem derült ki, Palkovics annyit mondott, hogy a kuratórium legalább öt tagú lesz, és biztosan megjelennek majd benne a tudományos és az üzleti szféra, valamint az oktatás szereplői. Az viszont biztossá vált, hogy az állam a Molban és a Richterben lévő 25-25 százalékos részvényvagyonából 10-10 százalékot ad át az egyetemet fenntartó alapítványnak.

Ennek a részvénycsomagnak az összértéke 380 milliárd forint körül van. Palkovics szerint az alapítvány ezeket a részvényeket nem adhatja el, hanem a részvényekre jutó osztalék fedezi majd a Corvinus finanszírozását. Palkovics szerint a két cég vagyonrészre eső 2017-es osztaléka 10,7 milliárd forint volt (ebből 9,4 milliárd a Molé, 1,3, milliárd a Richteré), és ez meghaladja azt az állami támogatást, amit a Corvinus jelenleg kap.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszél, jobbról Trócsányi László igazságügyi miniszter (j2) és Lánczi András rektor, balról Pavlik Lívia kancellár. Fotó: Balogh Zoltán/MTI

Palkovics szerint a cégektől származó osztalékvagyon “így további fejlesztésekre is lehetőséget biztosít”. A Corvinus 2018-ban valóban ennél kevesebb, 8,7 milliárd forintos állami támogatást kapott, Palkovics azonban nem beszélt arról, hogy az elmúlt tíz évben csak egyedül tavalyelőtt haladta meg a két cég osztalékfizetésének arányos értéke a Corvinus mostani költségvetését.

A részvények után járó osztalékot ugyanis értelemszerűen az jellemzi, hogy ingadozik az értéke. Ha egy ország prosperál és jól megy az adott ágazatnak és azon belül a cégnek, akkor az több osztalékot fizet, ha pedig válság van és döcög a vállalat, akkor meg az is lehet, hogy egyáltalán nem fizet osztalékot. Ez nem csak egy elméleti felvetés: a válság évei alatt a Mol három éven át egy forint osztalékot sem fizetett ki három éven keresztül. Mind az olajszektor, mind a gyógyszergyártás ciklikus és kockázatos terep, több tényező miatt változhat jelentősen a cégek eredményessége.

 

A válság előtti csúcsévet a Mol 2017-ben múlta felül először, akkor 85, most 94 milliárd forint osztalékot fizetett összesen. Az elmúlt tíz év átlagában pedig a két cég osztaléka átlagosan évi 54 (a Molnál 41, a Richternél 13) milliárd forint volt. Ha a Corvinus fenntartására jutó 10 százalékból indulunk ki, az elmúlt tíz átlaga alapján a tavaly 8,7 milliárdos állami támogatása közel 40 százalékkal csökkenne, 5,4 milliárd forintra. Ha kivesszük a három válságos évet, a két cég osztalékának átlaga még úgy is csak 70 milliárd forint lesz, aminek a tíz százaléka szintén közel kétmilliárddal elmaradna a BCE tavalyi állami támogatásától.

Ha tehát a BCE fenntartása valóban két cég osztalékára épülne – ahogy azt Palkovics is megerősítette – akkor ingadozó bevételekre számíthat, és egy válság vagy akár csak gazdasági lassulás esetén is jelentősen csökkenhetnének a bevételei. Palkovics az interjújában meg sem említi ezt a kockázatot, így az nem világos, hogy egy ilyen esetben mi történne az egyetemmel. Tavaly az Élet és Irodalomban két cikk is megjelent, amely az egyetem finanszírozását járta körbe, ide kattintva és ide kattintva olvashatóak.

Közélet corvinus egyetem felsőoktatás Mol Palkovics László Richter Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Vonyó Tamás
2021. december 6. 06:36 Közélet

Ha a magyarok ma nyugati szinten élnének, az maga lenne a történelmi csoda

Nem zárkóztunk fel gazdaságilag, de legalább történelmi perspektívából nézve nem is maradtunk le -véli a milánói Bocconi Egyetem docense. Ez a G7 Holnap Felzárkózás című vitasorozatának második része.

Stubnya Bence
2021. december 4. 08:39 Közélet

A díjnyertes cikksorozat, amiért kipakoltatták kollégánk táskáját a strasbourgi Lidlben

Az e heti G7 Podcastban Torontáli Zoltán kollégánk mesélt az árösszehasonlító cikksorozatáról, ami a fantasztikus olvasóink nélkül nem jöhetett volna létre.

Jandó Zoltán
2021. december 2. 16:05 Közélet

Mi lesz a fővárosi közvilágítással, miután az ahhoz áramot szolgáltató cég bedőlt?

Decemberben elég sokba fog kerülni a közvilágítás Budapesten, utána azonban a rezsicsökkentett áron venné az áramot a főváros.

Fontos

Török Zoltán
2021. december 7. 17:46 Pénz

Mit tanulhatunk Harry Pottertől az inflációról?

A sorozat első kötetében elpusztították a bölcsek kövét, így a későbbiekben nem fenyegette infláció a szereplőket. A mi világunkban ez kicsit bonyolultabb.

Jandó Zoltán
2021. december 7. 16:37 Pénz, Vállalat

Kiderült, kinek adta el az állam a volt Malév-székházat 3,8 milliárdért

Az a vállalkozó szerezte meg az államtól a Malév-székházat, aki a budapesti repülőteret épp az állammal közösen vásárolná meg. Nem ez volt az első hatalmas ügylet a felek között.

Mészáros R. Tamás
2021. december 7. 06:51 Adat, Világ

Zakatol, de nem jut előre a Magyarország nevű összeszerelő üzem

A magyar gazdaságban megtermelt érték egyre nagyobb részét exportáljuk, de nem lépünk feljebb a nemzetközi termelési láncokban az OECD friss adatai szerint.