Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2019. február 7. 13:08 Közélet

Még azok sem ismerik a lehetőségeket, akik dolgoznak a Corvinus átalakításán

Öt hónappal ezelőtt, szeptember elején jelentették be, hogy jelentősen átalakítják a magyar közgazdászképzést meghatározó Budapesti Corvinus Egyetemet. Júliustól egy alapítvány veszi át a fenntartását az államtól azzal a céllal, hogy a világ 200 legjobb egyeteme közé kerüljön.

Az átalakításra hagyott tíz hónapnak a fele telt el eddig, de a döntést belengő bizonytalanság lényegében nem változott az általunk megkérdezett egyetemi oktatók szerint. Továbbra sem lehet tudni, hogy milyen lesz a még fel sem állított alapítvány jogköre, személyi összetétele, egyáltalán az egyetemmel való viszonya. Az sem világos, hogyan fogják finanszírozni az új felállást.

Amikor a szeptemberi bejelentéskor beszélgettünk az egyetem oktatóival, az volt a benyomásunk, hogy a légkört leginkább a kiszolgáltatottság és a bizonytalanság érzése uralja az egyetemi dolgozók között. Most viszont néhány beszélgetés alapján az információhiányból fakadó bizonytalanság és óvatosság mellett mintha annak a reménye is felcsillant volna, hogy a teljesen előkészítetlennek tűnő döntést akár a maga javára is fordíthatja az egyetem.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormány úgy csinál, mint akinek egyáltalán nincs szüksége a magyar közgazdaságtanraFelmerült, hogy a kormány megszüntetné a legeredményesebb közgazdasági kutatóintézetet, a Corvinust pedig egy alapítványba játszanák át. Megrendítő csapás lehet a magyar közgazdaságtannak.

Hiába kerültek ugyanis méltatlan helyzetbe az egyetem munkatársai – akik jogosan érezhetik azt, hogy a fejük felett hozták meg a karrierjüket meghatározó, ám megalapozatlan döntést -, ez mégis lehetőséget teremt arra, hogy maguk alakítsák ki a leendő intézményi kereteket. Az érdemi kérdések ugyanis hiába nem lettek tisztábbak, az egyetemen elindult egy folyamat, amelyben az intézmény munkatársai kezdték kidologzni, hogy ha rajtuk múlna, milyen egyetemet szeretnének.

Szántó Zoltán rektorhelyettes vezetésével megalakult egy projektszervezet, amely az egyetem megújításáért felel. Különböző munkacsoportokra bontva az egyetem nagyjából száz munkatársa vesz részt decembertől az új stratégia kialakításában (illetve az adminisztratív jellegű változások kezelésében). A munkacsoportokban jellemzően helyzetértékelés zajlik. Szervezeti diagnózisokat készítenek, nemzetközi mintákból inspirálódnak vagy különböző egyetemi rangsorokat elemeznek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJövőre indul az utolsó államilag támogatott évfolyam a Corvinuson, ami utat mutat majd a többi egyetemnekMagasabb tandíj, magasabb oktatói bér, cserébe világszínvonal - ezt ígérte az egyetem vezetése az oktatóknak.

A tervek szerint ezeket a helyzetértékelő elemzéseket február közepéig készítik el, ezt követően fogja őket elemezni, tárgyalni a projektcsoport vezetése.

„Állandó dilemmát jelent viszont, hogy a szabályozási és a finanszírozási környezetet még nem látjuk”

– mondta egy résztvevő a nehézségekről. Hiába van tehát elvileg tér arra, hogy az egyetem maga alakítsa ki a jövőbeni intézményrendszerét, a bizonytalanság itt is visszaüt.

A teljes bizonytalanság és az óvatos optimizmus paradoxonát a munkatársak jövőbeni státusza is jól mutatja. Mivel az egyetemet lényegében privatizálják, a munkatársak közalkalmazotti státusza megszűnik, és ez egy sor változással jár. A közalkalmazottak vonatkozó előírások helyett a Munka Törvénykönyve (illetve az ezt felülíró kollektív szerződés) lesz az irányadó, és ez azt jelenti, hogy a fizetéstől a nyugdíjazáson át a szabadságig mindent újra kell szabályozni.

Ezekről a kiemelt munkaügyi kérdésekről két héten át, több körben tárgyalt a szakszervezet és az egyetem vezetése az elmúlt hetekben (utólagos kiegészítés: ez a tárgyaláskör egy átmeneti időszakra, a 2019-es évre vonatkozna). Az általunk megkérdezett oktatók szerint önmagában pozitív, hogy egyáltalán létrejött egy konstruktív párbeszéd a két fél között, és a szabadságra vonatkozó részt leszámítva*A vitatott pont a szabadságok kérdése volt, ugyanis az egyetemi oktatóknak járó 21 nap alapszabadság plusz 25 nap pót- (azaz nyári) szabadság helyett 20 nap alap- és 20 nap pótszabadságot ajánlottak. az oktatók szerint méltányos ajánlattal állt elő az egyetem vezetése.

A pozitív légkör ellenére ebbe nem egyezett bele a szakszervezet, hiába volt a szabadságon kívül az összes felajánlás megfelelő a tagjainak. Ebben pedig az is szerepet játszott, hogy egy olyan alapítványnak kellene felelősséget vállalni egy megállapodásért, amelyet még létre sem hozták. Ez tehát egy másik példa a bizonytalanság toxikus mellékhatásaira, ami végül ahhoz vezetett, hogy az egyetemi vezetés utasításba adta az új előírásokat.

Tüntetés a tandíjmentes felsőoktatásért ősszel a Corvinus Egyetem előtt. Fotó: Balogh Zoltán/MTI

Az átalakítás mellett az egyik legfőbb érv az, hogy a közvetlen állami felügyelet megszüntetése számos olyan adminisztrációs korláttól szabadíthatja meg az intézményt, amely útjába áll annak, hogy a világ legjobb egyetemei közé kerüljön. Az általunk megkérdezett oktatók szerint ezért vannak, akik bizakodóan tekintenek a változásokra, de az általános bizonytalanság egyelőre hangsúlyosabban van jelen a munkatársakban.

„Két típusú félelem van. Az egyik, hogy a Corvinus üzleti iskolává egyszerűsödik, a másik, hogy politikai kinevezettek kerülhetnek az egyetem közelébe, és a saját preferenciáik alapján tisztogatni kezdhetnek” – mondta egy oktató. Az első pontot arra értette, hogy a Corvinus egyelőre meglehetősen sokrétű intézmény, a gazdálkodástudományi kar mellett többek között közgazdaság-tudományi és társadalomtudományi kar is működik.

Már ősszel is felmerült pletykaként, hogy a Corvinus lényegében üzleti iskolaként működjön, és ez a híresztelés azóta is terjeng. Az egyik oktató szerint ezt erősíti, hogy az átalakulásért felelős projektcsoport mellett működő tanácsadók közül szinte mindenki az üzleti szférából jött.

„Tisztább helyzetet fog teremteni, amikor áprilisban feláll az alapítvány, jobban lehet majd látni a szándékokat az alapján, hogy kikből áll és mi lesz az alapító nyilatkozatban”

– mondta egy oktató.

Az egyetemet fenntartó alapítvány finanszírozását továbbra is homály fedi. A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely szeptemberben annyit mondott, hogy a kormány két részvénypakettet bocsájt az alapítvány részére, de erről hivatalosan azóta sem derült ki több. Az egyik szinte bizonyosan a Mol lesz, az állam ugyanis a Richter mellett leginkább a Molban rendelkezik olyan szintű részvényvagyonnal, amelynek hozama elegendő lehet az egyetem fenntartására, fejlesztésére.

A molos kapcsolatot erősíti, hogy az átalakítást segítő tanácsadó testület elnöke a Mol volt elnöke, Csák János, és a testület tagja Hernádi Zsolt Mol-vezér rokona, Bacsa György, aki szintén a Molnál tölt be vezető tisztséget. A 168 óra írta meg, hogy a Corvinus rektora, Lánczi András tavaly bekerült a Mol felügyelőbizottságába, az ősz folyamán pedig a Corvinus címzetes egyetemi tanára lett Hernádi Zsolt.

A cikkhez megkerestük szerdán levélben Lánczi András rektort és Pavlik Lívia kancellárt, de nem válaszoltak.

Közélet corvinus egyetem felsőoktatás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Török Zoltán
2022. január 18. 15:59 Közélet

Egyre közelebb van, amikor már nem egészségügyi válsághelyzetként tekintünk a járványra

Bizonytalanság és kiszámíthatatlanság – talán ez a két jelző írja le legtalálóbban az elmúlt két évet, és nem lehetünk biztosak benne hogy 2022 mást hoz.

Avatar
2022. január 17. 16:34 Közélet

Több mint 1000 milliárd forintnyi koronába került a norvégoknak az e-autók tavalyi tarolása

Az értékesített új autók kétharmada elektromos volt, ami után adókedvezmény jár.

Hobot Péter
2022. január 16. 17:13 Adat, Közélet

Egyenlőbb társadalom és szigorú versenypolitika kell egyre több közgazdász szerint

Egyre nagyobb az egyetértés az amerikai közgazdászok körében, hogy kezdeni kell valamit a monopóliumokkal és a növekvő egyenlőtlenséggel.

Fontos

Pálos Máté
2022. január 19. 17:10 Élet

Pedagógus-krízis: harmadannyi pályakezdő, nagy lemorzsolódás, idősödő tanárkar

Akárhogy nézzük a nyilvánosan elérhető számokat, nem áll meg a minisztérium érvelése, amely szerint nincs baj.

Mészáros R. Tamás
2022. január 19. 06:35 Adat, Világ

Mindenhol népszerű, de kevés helyen sikeres az újraiparosítás

Alig néhány ország van a világon, amelyet nem ért el a dezindusztrializáció, de Magyarország köztük van.

Hajdu Miklós
2022. január 18. 06:19 Adat

Itt az omikron, de Magyarország nem szigorít – kellene?

Megvizsgáltuk az óvintézkedések és az átoltottság összefüggését a járvány erősségével: az oltások számítanak igazán, de a szigorítások sem közömbösek.