Oktatói értekezletet tartottak tegnap a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol az intézmény vezetője, Lánczi András elmondott néhány új részletet a közgazdaságtani egyetem átalakulásáról. Azt már eddig is tudni lehetett a kormány bejelentéseiből, hogy a Corvinus októbertől az innovációs minisztérium fenntartása alá került, jövőre pedig kiszerveznék egy állami vagyonból létrehozott közalapítványba.
A jelenlévőktől származó információink szerint Lánczi és az egyetem vezetősége több kérdést nyitva hagyott a “Megújul az egyetem – Corvinus 2030” című eligazításon, részben arra hivatkozva, hogy az évtizedes léptékű átalakulási folyamatban több kérdést még nem döntöttek el a felső szinteken. De több újdonság is elhangzott. Ezek közül a legfontosabb, hogy
jövőre indul az utolsó államilag támogatott évfolyam a Corvinuson, 2020 szeptemberétől már nem lesznek államilag támogatott helyek az egyetemen, csak önköltséges, azaz költségtérítéses képzések indulnak.
Ezzel párhuzamosan új ösztöndíj-rendszer indul, ami nem állami lesz: a Corvinus alapítványa teremti majd elő ennek forrásait. Az alapítványt az állam fogja feltőkésíteni, de külső befektetőket is bevonnának majd, az egyetem célja pedig az, hogy a vagyon hozamaiból folytathassa majd működését. A hallgatókat is szeretnék a fajlagosan magasabb bevételű képzések felé terelni. Ilyen például a vezetőképzés. De általában is emelni tervezik majd a tandíjakat.
Az ígéret szerint az egyetem több szempontból is “rugalmasabb” lesz majd: a közbeszerzéseknél egyszerűbb lesz a sima beszerzés, a munkavállalók is lehetnek a közalkalmazotti státusznál rugalmasabb formában foglalkoztatva, és a vállalati partnereket is könnyebb lesz bevonni. Az egyetem vezetői elmondták, hogy az oktatók magasabb bérre, több kutatási időre és kevesebb egy oktatóra jutó diákra számíthatnak.
Azt is leszögezték az egyetem vezetői, hogy nem adnak el ingatlanokat – sőt, új nemzetközi kollégiumot építenek, mondta Pavlik Lívia kancellár -, és a rektor szerint nem is tervezik feldarabolni a most három karból álló egyetemet (erre azért volt szükség, mert korábban elterjedt a pletyka, miszerint a K-kart az ELTE-hez, a T-kart pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez csatolnák, így az egyetemen csak az üzleti G-kar maradna). Igaz, azt is elismerte Lánczi, hogy a végső döntéseket nem az egyetem vezetése, hanem a kormány fogja meghozni. A Corvinus átalakítási folyamatának zökkenőmentességére is az a garancia, hogy a kormány bízik az egyetem mostani vezetésében, mondta, viszont a kuratórium összetételéről vagy az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyonról az állam fog dönteni. Az egyetlen cél, amit a kormány elvár az egyetemtől ezzel az átalakítással, hogy világszínvonalú műhellyé váljon.
Az átalakítás egyik indoka és célja az egyetem belső kultúrájának a megváltoztatása, fűzte mondandójába Lánczi. A rektor szerint egyébként a Corvinus átalakulása egyfajta minta is lesz majd a többi egyetem előtt, ám a kormány egyelőre csak nekik engedélyezte a folyamat indítását. Igaz, azt nem fejtette ki, hogy melyik egyetem a Corvinus átalakításának melyik elemét tenné magáévá – például hogy máshol is az intézményi szervezet része lenne egy alapítvány, vagy hogy máshol is megszüntetik az államilag támogatott képzéseket.
Budapest, 2018. október 5. Lánczi András, a Corvinus Egyetem rektora, Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Csen Cse-min, a sanghaji Fudan Egyetem alelnöke (b-j) a jegybank és a két egyetem között létrejött háromoldalú megállapodás aláírásán. MTI Fotó: Kovács Attila
Közben Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke pénteken bejelentette, hogy a Corvinus új MBA-képzést indít a sanghaji Fudan egyetemmel közösen.
