Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. október 5. 12:44 Élet

Jövőre indul az utolsó államilag támogatott évfolyam a Corvinuson, ami utat mutat majd a többi egyetemnek

Oktatói értekezletet tartottak tegnap a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol az intézmény vezetője, Lánczi András elmondott néhány új részletet a közgazdaságtani egyetem átalakulásáról. Azt már eddig is tudni lehetett a kormány bejelentéseiből, hogy a Corvinus októbertől az innovációs minisztérium fenntartása alá került, jövőre pedig kiszerveznék egy állami vagyonból létrehozott közalapítványba.

A jelenlévőktől származó információink szerint Lánczi és az egyetem vezetősége több kérdést nyitva hagyott a “Megújul az egyetem – Corvinus 2030” című eligazításon, részben arra hivatkozva, hogy az évtizedes léptékű átalakulási folyamatban több kérdést még nem döntöttek el a felső szinteken. De több újdonság is elhangzott. Ezek közül a legfontosabb, hogy

jövőre indul az utolsó államilag támogatott évfolyam a Corvinuson, 2020 szeptemberétől már nem lesznek államilag támogatott helyek az egyetemen, csak önköltséges, azaz költségtérítéses képzések indulnak.

Ezzel párhuzamosan új ösztöndíj-rendszer indul, ami nem állami lesz: a Corvinus alapítványa teremti majd elő ennek forrásait. Az alapítványt az állam fogja feltőkésíteni, de külső befektetőket is bevonnának majd, az egyetem célja pedig az, hogy a vagyon hozamaiból folytathassa majd működését. A hallgatókat is szeretnék a fajlagosan magasabb bevételű képzések felé terelni. Ilyen például a vezetőképzés. De általában is emelni tervezik majd a tandíjakat.

Az ígéret szerint az egyetem több szempontból is “rugalmasabb” lesz majd: a közbeszerzéseknél egyszerűbb lesz a sima beszerzés, a munkavállalók is lehetnek a közalkalmazotti státusznál rugalmasabb formában foglalkoztatva, és a vállalati partnereket is könnyebb lesz bevonni. Az egyetem vezetői elmondták, hogy az oktatók magasabb bérre, több kutatási időre és kevesebb egy oktatóra jutó diákra számíthatnak.

Azt is leszögezték az egyetem vezetői, hogy nem adnak el ingatlanokat – sőt, új nemzetközi kollégiumot építenek, mondta Pavlik Lívia kancellár -, és a rektor szerint nem is tervezik feldarabolni a most három karból álló egyetemet (erre azért volt szükség, mert korábban elterjedt a pletyka, miszerint a K-kart az ELTE-hez, a T-kart pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez csatolnák, így az egyetemen csak az üzleti G-kar maradna). Igaz, azt is elismerte Lánczi, hogy a végső döntéseket nem az egyetem vezetése, hanem a kormány fogja meghozni. A Corvinus átalakítási folyamatának zökkenőmentességére is az a garancia, hogy a kormány bízik az egyetem mostani vezetésében, mondta, viszont a kuratórium összetételéről vagy az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyonról az állam fog dönteni. Az egyetlen cél, amit a kormány elvár az egyetemtől ezzel az átalakítással, hogy világszínvonalú műhellyé váljon.

Az átalakítás egyik indoka és célja az egyetem belső kultúrájának a megváltoztatása, fűzte mondandójába Lánczi. A rektor szerint egyébként a Corvinus átalakulása egyfajta minta is lesz majd a többi egyetem előtt, ám a kormány egyelőre csak nekik engedélyezte a folyamat indítását. Igaz, azt nem fejtette ki, hogy melyik egyetem a Corvinus átalakításának melyik elemét tenné magáévá – például hogy máshol is az intézményi szervezet része lenne egy alapítvány, vagy hogy máshol is megszüntetik az államilag támogatott képzéseket.

Budapest, 2018. október 5. Lánczi András, a Corvinus Egyetem rektora, Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Csen Cse-min, a sanghaji Fudan Egyetem alelnöke (b-j) a jegybank és a két egyetem között létrejött háromoldalú megállapodás aláírásán. MTI Fotó: Kovács Attila

Közben Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke pénteken bejelentette, hogy a Corvinus új MBA-képzést indít a sanghaji Fudan egyetemmel közösen.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormány úgy csinál, mint akinek egyáltalán nincs szüksége a magyar közgazdaságtanraFelmerült, hogy a kormány megszüntetné a legeredményesebb közgazdasági kutatóintézetet, a Corvinust pedig egy alapítványba játszanák át. Megrendítő csapás lehet a magyar közgazdaságtannak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég nehezebb lett bekerülni a felsőoktatásba az ország legszegényebb vidékeirőlAz elitet építi az oktatáspolitika, és ez megtette a hatását.

Élet Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Bucsky Péter
2018. november 18. 21:45 Élet

Annyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésre

Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.

Fontos

Jandó Zoltán
2018. november 17. 07:22 Pénz, Piac

Háromszáz milliárdnyi Mészáros-vagyon vált láthatóvá

Hiába estek a Mészáros-részvények, a felcsúti milliárdos nem lett szegényebb. Közel 120 milliárd forintra értékelték az állami megrendelésekkel kipárnázott építőipari cégeit, a Mészáros és Mészáros Kft-t és az R-Kordot.

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Rigó Anita
2018. november 16. 12:06 Világ

Az erdőtüzek felgyorsíthatják a klímaváltozást, miközben a klímaváltozás miatt több az erdőtűz

Kutatók aggódnak, hogy az erdőtüzekből származó szén-dioxid kibocsátás nem várt mértékben tovább gyorsíthatja a globális felmelegedést.