Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.
Az oktatásra fordított költségvetési kiadások valamelyest kifejezik, hogy a kormányok mennyire tartják fontosnak az ország versenyképességét hosszú távon befolyásoló intézményrendszer színvonalas működését. Magyarországon az ezen a költségvetési soron szereplő összeg a GDP arányában az elmúlt húsz évben lassan – igaz, olykor hullámozva – csökkent. Ennek eredményeképp, bár a kétezres évek elején még európai és régiós összehasonlításban is viszonylag sokat költöttünk oktatásra, mostanra a magyar iskolarendszerre az uniós átlagtól elmaradó mértékben fordít pénzt a kormány. A visegrádi országok közül pedig már csak az e tekintetben mindig is lemaradónak számító Szlovákiát előzi Magyarország.
Eközben némileg megváltozott az oktatási kiadások összetétele is. A leginkább szembetűnő az oktatással kapcsolatos egyéb kiadások – ide tartoznak az egyes szintekhez nem köthető oktatási szolgáltatások, k+f és egyéb szakfeladatok – arányának megnövekedése a 2010-es években, miközben az alap- és középfokú oktatási rendszerre jutó ráfordítások visszaszorultak.
A szűkös finanszírozás nem is maradt következmények nélkül, amelyek közül a legszembetűnőbb a tanárok helyzete. A pedagógusbérek utoljára 2013-ban emelkedtek jelentősebben, azóta az oktatási szektorban elérhető fizetések csak veszítettek az értékükből a többi gazdasági ágban elérhető bérekhez, illetve a fogyasztói árakhoz képest.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzinte példátlanul alacsonyak a magyar tanárbérek EurópábanA tanárbérek alakulása elég jól megvilágítja, hogy miért próbálnak sztrájkolni a közoktatásban dolgozók hetek óta.
Mindez jócskán megtépázta a tanári pálya vonzerejét, ami a pedagógusok körében fokozódó stressz és elégedetlenség mellett az oktatásban betöltetlen álláshelyek számának növekedésével jár.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz elmúlt évek adatsorai egyértelműen a magyar oktatás lassú összeomlását jelzikAz oktatási rendszer komoly problémája a tanárhiány, ráadásul egyre nagyobb a különbség a pályakezdők és nyugdíjba vonulók száma között.
A helyzet javulása egyelőre várat magára, a 2022-es költségvetésben az ágazatra az állam ugyanis 2180 milliárd forintot tervez költeni, ami 43 milliárd forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint a beszűkölő finanszírozás leginkább a fiatal pedagógusok pályára csábítását nehezíti meg, emiatt pedig hosszabb távon az egyházi és a magániskolák kiváltsága lesz a minőségi oktatás biztosítása.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán még a járvány évében is háromszor annyit költött sportra, mint Gyurcsányék összesenA 2010 előtti időszakban év 30-40 milliárd forintot költött az állam sportra, 2020-ban 527 milliárdot. A pénz sokkal több lett, de továbbra is rosszul osztja el a kormányzat.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNövekedtek a magyar bérek az elmúlt húsz évben, de nem átütő mértékbenNőttek ugyan a bérek itthon, de a jövedelmek növekedése sem régiós, sem európai összehasonlításban nem volt kiemelkedő.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkUgyanott áll a magyar államadósság szintje, mint 2008 után, mégis jóval kevesebbe kerül ez az államnakAz államadósság elleni harc sikereit rövid idő alatt lenullázta a járvány, de a mutató mögé nézve látszik, hogy fontos a világgazdasági kontextus is.
Adat Közélet elmúlt 20 év oktatás oktatási rendszer pedagógushiány Olvasson tovább a kategóriában
