Szinte példátlanul alacsonyak a magyar tanárbérek Európában
Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.
Az Elmúlt 20 év sorozatnak nem az az elsődleges célja, hogy aktuális eseményekre reflektáljon, a tanárbérek elmúlt két évtizedbeli alakulása azonban elég jól megvilágítja, miért sztrájkolnak (vagy inkább próbálnak sztrájkolni) a közoktatásban dolgozók hetek óta. A hazai pedagógusbérek 2017 óta változatlanok, miközben a garantált bérminimum duplájára emelkedett. Az emelés elmaradása miatt ma már a hazai tanárfizetések régiós összehasonlításban is elképesztően alacsonyak.
Az Európai Bizottság számára készült tanulmány rendkívül részletesen tartalmazza az egyes országok oktatási rendszerében a fizetéseket. Nálunk a pedagógusok az országos átlagbér 66-75 százalékát keresik, ami még régiós összevetésben is rendkívül alacsony. Különösen látványos, hogy miközben a térség országaiban a bérek fokozatosan emelkednek a magasabb fokú oktatási szinteken, addig nálunk szinte egyáltalán nem.
Az új tanárokat sem csábítja a hazai rendszer: ők az átlagbér alig 43 százalékát keresik csupán. A régió többi országában ez az arány 60 és 100 százalék között mozog.
Európa 36 országára érhető el adat a pedagógusi kezdőfizetésekről, és ezek közül csupán négyben fizetnek kevesebbet egy kezdő tanárnak, mint hazánkban: Észak-Macedóniában, Bulgáriában, Bosznia-Hercegovinában és Albániában. Még az albán tanárfizetések is csak 42 százalékkal maradnak el a hazaitól, miközben az ország egy főre jutó GDP-je a magyar csupán 35 százaléka.
Az OECD adatbázisa 2005 óta tartalmaz adatok az állami oktatási intézményekben dolgozó tanárok fizetéséről, náluk azonban csak a 15 éves tapasztalattal rendelkezők bére érhető el. Magyarország ebben a kategóriában sem teljesít túl jól.
A grafikonon ugyan jól látszik a 2013-as életpályamodell bevezetése, azonban az is, hogy utána hogyan nem követte a hazai béremelkedést a pedagógusok fizetése.
Így hiába érte el 2013-ban a tapasztalt tanárok fizetése az átlagbért, azóta ennek háromnegyedére esett vissza.
Pedig a 2013-as emelés valóban jelentős volt, néhány évig az átlagbérhez viszonyítva még Ausztriát is sikerült utolérni a pedagógusfizetésekben*Logikusan ez nem jelenti azt, hogy az osztrák és a magyar tanárok ugyanannyit kerestek volna, hiszen Ausztriában az átlagbér is folyamatosan jóval magasabb volt.. Mivel azonban az akkori béreket nem indexálták,*Tehát nem kötötték semmihez a jövőbeli növekedését. egyszerűen elinflálódott az intézkedés hatása.
Így jelenleg a régióban ugyanúgy csak Lengyelországban keresnek kevesebbet a tapasztaltabb tanárok, mint a 2000-es évek elején. A kezdő bérek azonban ott is magasabbak, náluk inkább az a probléma, hogy a fizetés nem nő megfelelő ütemben a tanárok munkában töltött éveivel.
A fenti adatok ráadásul csak a tapasztalt tanárokra vonatkoznak. Az oktatási szektorban azonban sokan mások is dolgoznak, a tanárok bére mellett az ő fizetésüket is érdemes lenne rendezni. Az Eurostat adatbázisában 2008-tól érhetők el egységesen adatok a fizetésekről iparági bontásban. Az oktatási szektor béreit az átlagbérekhez hasonlítva látható, hogyan csúszott le Magyarországon az ágazatban dolgozók bére.
2008-ban még a hazai átlagbéreknek felelt meg az oktatásban dolgozók jövedelme, ami évről évre csökkent 2012-ig. Ezt követően 2016-ig növekedés következett, majd 2020-ra 86 százalékra csökkent az arány. Ez ugyan még magasabb, mint a 2012-es mélyponton, de európai összehasonlításban mindkettő szinte példátlanul alacsony.
Jól látható, hogy térségünkben a legsikeresebb oktatási reformokat végrehajtó Lengyelországban jóval magasabb az oktatási szektor átlagbére, mint a többi országban. Fontos azonban kiemelni, hogy az oktatási szektor jóval tágabb, mint az állami intézmények tanárainak köre, a magán oktatási intézmények is jelentős foglalkoztatók*A lengyelek nagyon eltérő teljesítményét a két adatsorban részben ez magyarázza.. Azonban az állami szektor jövedelmeinek a magán oktatási intézmények béreire is közvetlen hatásuk van.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
