Szinte példátlanul alacsonyak a magyar tanárbérek Európában
Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.
Az Elmúlt 20 év sorozatnak nem az az elsődleges célja, hogy aktuális eseményekre reflektáljon, a tanárbérek elmúlt két évtizedbeli alakulása azonban elég jól megvilágítja, miért sztrájkolnak (vagy inkább próbálnak sztrájkolni) a közoktatásban dolgozók hetek óta. A hazai pedagógusbérek 2017 óta változatlanok, miközben a garantált bérminimum duplájára emelkedett. Az emelés elmaradása miatt ma már a hazai tanárfizetések régiós összehasonlításban is elképesztően alacsonyak.
Az Európai Bizottság számára készült tanulmány rendkívül részletesen tartalmazza az egyes országok oktatási rendszerében a fizetéseket. Nálunk a pedagógusok az országos átlagbér 66-75 százalékát keresik, ami még régiós összevetésben is rendkívül alacsony. Különösen látványos, hogy miközben a térség országaiban a bérek fokozatosan emelkednek a magasabb fokú oktatási szinteken, addig nálunk szinte egyáltalán nem.
Az új tanárokat sem csábítja a hazai rendszer: ők az átlagbér alig 43 százalékát keresik csupán. A régió többi országában ez az arány 60 és 100 százalék között mozog.
Európa 36 országára érhető el adat a pedagógusi kezdőfizetésekről, és ezek közül csupán négyben fizetnek kevesebbet egy kezdő tanárnak, mint hazánkban: Észak-Macedóniában, Bulgáriában, Bosznia-Hercegovinában és Albániában. Még az albán tanárfizetések is csak 42 százalékkal maradnak el a hazaitól, miközben az ország egy főre jutó GDP-je a magyar csupán 35 százaléka.
Az OECD adatbázisa 2005 óta tartalmaz adatok az állami oktatási intézményekben dolgozó tanárok fizetéséről, náluk azonban csak a 15 éves tapasztalattal rendelkezők bére érhető el. Magyarország ebben a kategóriában sem teljesít túl jól.
A grafikonon ugyan jól látszik a 2013-as életpályamodell bevezetése, azonban az is, hogy utána hogyan nem követte a hazai béremelkedést a pedagógusok fizetése.
Így hiába érte el 2013-ban a tapasztalt tanárok fizetése az átlagbért, azóta ennek háromnegyedére esett vissza.
Pedig a 2013-as emelés valóban jelentős volt, néhány évig az átlagbérhez viszonyítva még Ausztriát is sikerült utolérni a pedagógusfizetésekben*Logikusan ez nem jelenti azt, hogy az osztrák és a magyar tanárok ugyanannyit kerestek volna, hiszen Ausztriában az átlagbér is folyamatosan jóval magasabb volt.. Mivel azonban az akkori béreket nem indexálták,*Tehát nem kötötték semmihez a jövőbeli növekedését. egyszerűen elinflálódott az intézkedés hatása.
Így jelenleg a régióban ugyanúgy csak Lengyelországban keresnek kevesebbet a tapasztaltabb tanárok, mint a 2000-es évek elején. A kezdő bérek azonban ott is magasabbak, náluk inkább az a probléma, hogy a fizetés nem nő megfelelő ütemben a tanárok munkában töltött éveivel.
A fenti adatok ráadásul csak a tapasztalt tanárokra vonatkoznak. Az oktatási szektorban azonban sokan mások is dolgoznak, a tanárok bére mellett az ő fizetésüket is érdemes lenne rendezni. Az Eurostat adatbázisában 2008-tól érhetők el egységesen adatok a fizetésekről iparági bontásban. Az oktatási szektor béreit az átlagbérekhez hasonlítva látható, hogyan csúszott le Magyarországon az ágazatban dolgozók bére.
2008-ban még a hazai átlagbéreknek felelt meg az oktatásban dolgozók jövedelme, ami évről évre csökkent 2012-ig. Ezt követően 2016-ig növekedés következett, majd 2020-ra 86 százalékra csökkent az arány. Ez ugyan még magasabb, mint a 2012-es mélyponton, de európai összehasonlításban mindkettő szinte példátlanul alacsony.
Jól látható, hogy térségünkben a legsikeresebb oktatási reformokat végrehajtó Lengyelországban jóval magasabb az oktatási szektor átlagbére, mint a többi országban. Fontos azonban kiemelni, hogy az oktatási szektor jóval tágabb, mint az állami intézmények tanárainak köre, a magán oktatási intézmények is jelentős foglalkoztatók*A lengyelek nagyon eltérő teljesítményét a két adatsorban részben ez magyarázza.. Azonban az állami szektor jövedelmeinek a magán oktatási intézmények béreire is közvetlen hatásuk van.
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
