A kormány minden jel szerint pontot tett a pedagógusbérekről szóló viták végére: megjelent a Magyar Közlönyben a pedagógusok bérpótlékának újraszámolására vonatkozó rendelet, amit Orbán Viktor miniszterelnök 10 százalékos, tanároknak és óvónőknek járó fizetésemelésként kommunikált a Facebookon, és a kormány aktuális kampányszlogenjével kommentált. A kormány a pedagógusbérek átfogó rendezését 2023-ra halasztotta.
Vagyis a kormány a szakszervezetekkel folytatott – ráadásul a rendelet közlésekor még javában zajló – sztrájktárgyalások hatására sem változtat azon a befagyasztott bérszámítási rendszeren, ami az elmúlt években a pedagógusbérek drasztikus elértéktelenedéséhez, a pedagógusok megbecsültségének és számának csökkenéséhez vezetett.
Sztrájk jöhet
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ezek után közöt közleményben a kormány etikátlan magatartásáról, beváltatlan ígéretekről, a közoktatásban dolgozók megalázásáról írt. Mivel évek óta és a mostani sztrájtárgyalások során is a teljes bérszámítási struktúra kiigazítását követelik, a szakszervezetek megkezdték a kétórás figyelmeztető sztrájk előkészítését.
De mit jelent az Orbán által kommunikált „fizetésemelés“, és miért beszélhetünk emellett a bérek befagyasztásáról?
A pedagógusbéreket a kormány 2014-ben fagyasztotta be. A 2013-ban bevezetett pedagógus-előmeneteli rendszerben a béreket a minimálbérhez viszonyítva határozták meg: alapfokú végzettségű pályakezdő pedagógusoknál 120, főiskolainál 180, egyetemi végzettséggel pedig 200 százalékot tűztek ki, bár még ezt sem kapták meg azonnal, a béreket csak évek alatt fejlesztették fel ezekre a százalékokra, miközben adminisztratív pluszfeladatokkal és pluszórákkal is nőtt a pedagógusok leterheltsége. Aztán 2015-ben átírták a bérszámítási rendszert, és bevezették a vetítési alapot: a mindenkori minimálbér helyett a számítást innentől a 2014-es, 101 500 forintos minimálbér alapján végezték el. Ezzel rögzítették a pedagógusbéreket, és lemetszették azokat az általános bérfejlődésről, vagyis a tanárokat egyszerűen kivonták a gazdasági fejlődés haszonélvezői közül.
Tehát még ma is a 101 500 forintos vetítési alapból számolják a béreket – a szakszervezetek követelése évek óta ennek a „kiolvasztása”, vagyis az, hogy a rendszer automatikusan a mindenkori minimálbérből számolja a bértábla különböző összegeit. A kormány alapvetően erre mondott most nemet, így 2022-ben biztosan marad az az abszurd helyzet, amiben a főiskolai végzettségű kezdő tanár alapbére jóformán megegyezik a garantált bérminimummal, vagyis a szakmunkásoknak adható legalacsonyabb fizetéssel.
Azt, hogy a növekedő garantált bérminimum az évek alatt hogyan érte el és hagyta le a különböző kategóriába eső pedagógusbéreket, az alábbi grafikonon ábrázoltuk.
Korábban a Portfolio.hu birtokába jutott, az Innovációs és Technológiai Minisztérium által készített elemzés szerint jövőre az állami oktatásban dolgozó 211 ezer ember közül 36 ezret fog érinteni a garantált bérminimum emelése.
A pótlék pótléka
Ezekhez az alapbérekhez ugyanakkor a 2020-ban történt bevezetésétől kezdve hozzáadódott az alapjuttatás 10 százalakában meghatározott ágazati szakmai pótlék – ez lesz jövőre 20 százalék. Ebből következik az is, hogy a fizetés valójában nem 10 százalékkal, hanem kevesebbel emelkedik. Noha egy adott pótlék emelése nem azonos a béremeléssel – a pótlék nem számít bele a közalkalmazottak jubileumi jutalmába –, a pedagógusok február elején valóban valamivel több pénzt kaphatnak kézhez.
Így a fővároshoz közeli gimnáziumban pályakezdőként tanító – a pedagógusbér-helyzetet áttekintő cikkünkben bemutatott – Hajnalka eddigi mintegy 241 ezer forintos bruttó fizetése nagyjából 263 ezer forintosra nő: az egyetemet végzett Hajnalka bruttó bére így körülbelül ezer forinttal lesz több, mint a jövőre 261 700 forintra emelt garantált bérminimum.
A gyerekkori álmát megvalósító, jelenleg még szüleivel élő, egy ösztöndíj miatt még öt évig az állami oktatási szférához kötött ifjú pedagógus három-négy év múlva, minősítő vizsga után léphet szintet és válhat „igazi“ pedagógussá a bértábla szerint: akkor az ágazati pótlékkal együtt az eddigi 258 ezer forint helyett 292 ezer forintot fog keresni bruttóban.
A fizetése ekkor lesz először több, mint a 2022-es garantált bérminimum, bő 30 ezer forinttal.
A jelenleg 320 ezer forintos átlagos magyar bruttó diplomás kezdőfizetéstől azonban még mindig elég messze jár majd, azt még a következő kategóriában, hat-nyolc pályán töltött év után sem éri el, akkor ugyanis 317 ezer forintot fog keresni bruttóban. Hangsúlyozzuk: a most megemelt ágazati pótlékkal együtt. Az tény, hogy ha mindeközben osztályfőnök vagy munkaközösség-vezető lesz, azért újabb, hasonló nagyságú pótlékot kaphat, ami persze nyilvánvalóan többletmunkával is jár. (Közben természetesen megvalósulhat a mostani kormány által 2023-ra ígért bérrendezés, de minden bizonnyal a diplomás kezdőfizetések is emelkednek majd.)
A főiskolai végzettségű fiatal tanárok a megemelt pótlékkal is csak akkor keresik meg a garantált bérminimumot, ha már három-öt éve pályán vannak, és ezalatt a gyakornoki státuszból felléptek a „Ped. I.“ legalsó kategóriájába.
A jelenlegi diplomás átlagbért a főiskolai végzettségű pedagógus bére a megemelt pótlékot beleszámolva is csak akkor haladja meg, ha 18-20 évet tölt a pályán, vagy ha 9-11 év után a minősítővizsgát abszolválva fellép a Ped. II. kategóriába.
Emellett azt is érdemes figyelembe venni, hogy idén és várhatóan jövőre is 5 százalék körül lesz az infláció, és mivel idén nem kaptak a pedagógusok semmilyen emelést, a januártól járó plusz 10 százalékos pótlékkal is csak körülbelül ugyanakkora lesz a jövedelmük reálértéke jövőre, mint 2020-ban.
A duplája is kevés
Hajnalka helyzetét az ágazati pótlék emelése aligha változtatja meg: „ezt az emelést nem tartom elégnek, főleg, ha megnézem, hogy milyen árak vannak a lakáspiacon”, kommentált most a hat év egyetem után mesterdiplomát szerző tanár, aki szerint legalább 50 százalékos béremelésre lenne szükség.
Amikor terveiről, hivatástudatáról és lakhatási kilátásairól beszélt korábban a G7-nek, azt mondta: „Elérhetetlen álom, hogy önállóan éljek. Nincs választásom, rákényszerít a rendszer, hogy pár év után elhagyjam az állami oktatást. Az első elfogadható fizetése 15 év tanítás után a mesterpedagógus minősítést megszerző tanárnak van“.
Az előző cikkünkben bemutatott fővárosi fiatal történelemtanár, Anna kérdésünkre azt mondta: „eddig 160 ezer forintot kaptam kézhez havonta, még nem tudom, hogy az eddigi 21 900 forintos bruttó ágazati pótlék emelése a gyakorlatban pontosan mit fog jelenteni”. Becslésünk szerint a fizetése ezzel át fogja lépni a nettó 170 ezer forintot.
Míg Hajnalka szkeptikus a sztrájkintézkedések hatásosságával kapcsolatban, Anna bizakodó: „legalább történt valami ebben a témában, de nagyon remélem, hogy ez átmeneti intézkedés, és rövidesen megemelik az alapbéreket is.”
A kormány 10 százalékos pótlékemeléséről a PSZ készített felmérést: a kérdőívet kitöltő 5749 pedagógus közül 97,7 százalék kevésnek tartja ezt az emelést. A válaszadók átlagban 54 százalékos béremelést tartanának elfogadhatónak.
A PDSZ egyik korábbi, nem reprezentatív, de közel 2500 – az ország különböző részeiről érkezett – válaszból összeállított felmérése lesújtó eredményeket hozott a fiatal tanárok lakhatási és szociális körülményeiről. A válaszadók majdnem háromnegyedének problémát jelent a nyaralás kigazdálkodása, és 38 százalékuk jelezte, hogy lakhatással összefüggő problémái vannak. A lakáskölcsönt törlesztők között kiemelten magas azoknak az aránya, akik fontolgatják a pályaelhagyást. A válaszadók 83,6 százaléka érzi úgy, hogy anyagi problémái vannak, a túlnyomó többség pedig nem tudja még az egészséges étkezéshez szükséges összeget sem előteremteni.
(Egyes tanár megszólalóink nevét kérésükre megváltoztattuk. A cikk elkészítésében közreműködött Stubnya Bence.)
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
