Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.
A 2008-as válság alatt az egész régióban megugrott az államadósság GDP-arányos szintje, jelentős mértékben a gazdasági visszaesés hatására. Ahogy az alábbi ábrán is látszik, a regionális összehasonlításban legmagasabb, az uniós átlagot is meghaladó magyar államadósság-mutató 2008 és 2009 közötti ugrása az egész régióban a legmeredekebb volt. Ezt az is elősegítette, hogy az államadósság emelkedése már a válság előtt megkezdődött: 2002 és 2008 között a szocialista kormányok alatt a mutató 53 százalék környékéről 64 százalékra emelkedett.
A 2010-ben hatalomra kerülő Fidesz-KDNP kormány egyik legfontosabb gazdasági célkitűzése az „államadósság elleni harc” volt. Ez a 2010-es évek első felében felemás eredményeket hozott. Nagyjából 2016-ig mérsékelten csökkent az államadósság GDP-arányos szintje, így sem a Széll Kálmán tervben, sem a 2011-es konvergenciaprogramban kitűzött célokat nem sikerült teljesíteni (2014-ig 60-65 százalék és 2015-ig 64,1 százalék).
Az államadósság-ráta a leggyorsabban, 77,5-ről 65,5 százalékra 2015 és 2019 között ereszkedett, amikor a gazdasági növekedés átlagosan 4,1 százalék volt. Ebben a helyzetben jött a koronavírus és azzal együtt járó gazdasági visszaesés, ami a 2020-ban és 2021-ben összehozott masszív költségvetési deficittel együtt újra hatalmasat dobott az államadósságon. A GDP-arányos ráta
2021 elejére csaknem 81 százalékra nőtt, nem sokkal elmaradva a 2009-es 82 és 2011-es 83 százaléktól.
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a magyar államadósság helyzete most ugyanolyan lenne, mint a 2008-as krízis utáni években. A 2020-as válság ugyanis teljesen más makrogazdasági környezetben érte a magyar gazdaságot, mint a 2008-as. A fenti ábrán egyrészt látszik, hogy a 2020-as gazdasági visszaesés az egész régióban komolyan eladósodást okozott, és ezúttal az átlagos uniós államadósság-mutató is magasabb volt magyarországinál.
Ennek azért is van jelentősége, mert a 2008-as válság után az egész világban jelentősebben – ortodox és unortodox eszközökkel egyaránt – lazították a monetáris feltételeket a jegybankok, és az olcsó pénz időszakában az államadósság is „olcsóbbá” vált. Ez jól látszik az alábbi ábrán, amin a régiós országok államadósságainak kamatterheit ábrázoltuk.
Habár az államadósság finanszírozása Magyarországon maradt a legdrágább 2020-ban, a hasonló mértékű, 80 százalék feletti adósságmutató GDP-arányosan jóval kisebb, csaknem feleakkora terhet jelentett, mint a 2008-as válság utáni időszakban.
