Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2022. március 18. 11:07 Adat

Orbán még a járvány évében is háromszor annyit költött sportra, mint Gyurcsányék összesen

Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.

Egészen döbbenetes mértékben emelkedett az állami sportköltés az elmúlt 20 évben Magyarországon. A növekedés azonban nem folyamatos volt: 2010 előtt stagnált, sőt inkább csökkent a sportra szánt összeg, és bár az Orbán-kormányok mindig is kiemelten kezelték az ágazatot, még a Fidesznek is kellett öt-hat év, hogy csúcsra pörgesse a fejlesztéseket, és így a kiadásokat.

A 2010-es évek előtt – a zárszámadási törvények tanulsága szerint –

sport és szabadidős tevékenységekre illetve szolgáltatásokra jellemzően 30-40 milliárd forintot szánt a kormányzat.

Ennek jellemzően harmada-negyede a Forma-1-es Magyar Nagydíj, illetve az azt szervező Hungaroring támogatására ment el, és nem egyszer további milliárdokat vitt el egy-egy nagyobb nemzetközi verseny. A maradék pénz oszlott meg a versenysport támogatása, az olimpiai felkészülés, a létesítményfejlesztés, a szabadidősport, és még egy sor egyéb kapcsolódó kiadás között.

Jelentős részben ez a rossz elosztás lehetett a magyarázata annak, hogy bár a költségvetés kiadásaihoz vagy akár a GDP-hez viszonyítva nemzetközi összevetésben már 2010 előtt sem költött keveset ilyen célokra Magyarország, a sport mégis alulfinanszírozott volt ebben az időszakban. Az ágazat legalábbis egyértelműen így élte meg az egyébként sportminiszterből kormányfővé vált Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségét.

Már az első Orbán-kormány idején (1998-2002 között) is kiemelten kezelték a sportot, ám a 2010-es újbóli hatalomra kerülést követően Orbán Viktor egyenesen kiemelt stratégiai ágazatnak nyilvánította a területet. Bár stratégiai ágazat valójában 2010 után sem lett a sportból, a szektor kormányzati forrásai egy rövid felkészülési időt követően valóban rohamos tempóban kezdtek növekedni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába ölt bele ezermilliárdokat a kormány, nem lett stratégiai ágazat a sportUniós összevetésben kifejezetten kevés embert foglalkoztat Magyarországon a kormány által többször is stratégiai ágazatnak minősített sport.

A 2010-es kormányváltás és 2012 között a sportra szánt állami pénzek még nem voltak jelentősen magasabbak, mint a korábbi években, 2013-tól azonban megindult a felfutás, 2016-tól pedig minden évben a 2010 előtti időszak tíz-tizenötszörösét fordította ilyen célra az állam. Az eddigi csúcsot a koronavírus-járvány  berobbanásának évben, azaz 2020-ban értük el: akkor több mint 527 milliárd forint ment el sport- és szabadidős tevékenységekre, illetve szolgáltatásokra.

A felfutás elsősorban azért húzódott el, mert a növekmény nagy részét a sportinfrastruktúra fejlesztésére – eleinte főleg stadionépítésekre – szánt milliárdok adták. Ezek előkészítéséhez pedig idő kellett. Az első komolyabb stadionprojektek 2012-ben indultak, de ekkor még csak nagyjából 2,5 milliárd forint ment el a Fradi és a Debrecen új arénájának építésére. A következő évben ugyanez a két stadion már több mint 13 milliárd forintot vitt el, a 2014-es és 2015-ös költségvetésben pedig több mint két tucat hasonló létesítmény fejlesztésre adtak százmilliókat-milliárdokat. 2016-ban megkezdődött a Puskás Stadion építése, amely csak abban az esztendőben 58 milliárd forintjába került a költségvetésnek, a következő kettőben pedig további nagyjából 150 milliárdba.

Közben az infrastruktúra-fejlesztések mellé bejött a nagy világesemények támogatása is. A 2017-es vizes vb-re önmagában nagyjából 100 milliárdnyi adóforint ment el, de évi 10-15 milliárdot kap a Hungaroring és tízmilliárdokat szán a kormányzat a kisebb rendezvényekre is.

Az így összehozott, évi 300-500 milliárd forintos sportköltés már nemzetközi összevetésben is kiemelkedő.

Olyannyira, hogy az Európai Unióban már hatodik éve Magyarország fordítja GDP-arányosan a legtöbb pénzt ilyen célra. Ráadásul ebben csak a konkrét kiadások vannak benne, a hazai sport egyik legfontosabb forrását, a tao-támogatásokat nem is számolják bele. Ez ugyanis hivatalosan be sem folyik az államkasszába, hiszen a kormányzat adóbevételeket térít el a költségvetés felől a sportszervezetek irányába. Méghozzá nem is keveset: éves szinten itt is százmilliárdos nagyságrendről beszélhetünk, a 2011-es bevezetés óta pedig nagyjából 1000 milliárd forintról.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTíz évig papíron vezethette a minisztérium, hogyan költöttek el 800 milliárd forintotEgy perben a minisztérium képviselője maga állította, hogy „minden papíralapon áll rendelkezésre”, miközben a tárcának kellett volna ellenőrizni a közpénz elköltését.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMéretes aknát hagynak Orbánék a következő kormányra a sporttámogatásbanSzámításaink szerint 80-100 milliárd forintnyi olyan tao-támogatás lehet, amit már kifizettek, de amiért még nem vettek igénybe adókedvezményt a támogató cégek.

A 2010-es évek előtti időszakhoz képest tehát különösen 2015-2016-tól tényleg elöntötte az állami pénz a magyar sportot. A pénz elosztásával azonban továbbra is komoly gondok vannak. Miközben a versenysporthoz használt infrastruktúrára százmilliárdok mentek el, és évente tízmilliárdokat szán az állam sportesemények finanszírozására, illetve a versenysport támogatására is, addig a szabadidő- és tömegsportra továbbra is rendkívül kevés forrás jut. Ráadásul ahova ömlik a pénz, sokszor ott sem hasznosítják hatékonyan, és jelentős részben ez a magyarázata annak, miért nem követik nagyon látványos sportsikerek a forrásbőséget.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár nyolc éve tömik a focicsapatokat állami milliárdokkal, lassan belefulladnak2010-ben 500 millióból gazdálkodhatott egy NB1-es csapat, most 2 milliárdból. Rengeteg támogatás jön az államtól és milliárdoknak nem lehet megállapítani az eredetét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTíz év alatt sikerágazattá tömte ki a magyar focit az állam, pénzügyilegKözel nyolcszorosára emelkedett a bevétel, milliárdos veszteség helyett milliárdos profit keletkezett. Kis szépséghiba, hogy mindez állami pénzből, nem fenntartható módon történt.

Adat állami támogatás labdarúgás sport stadion Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Bucsky Péter
2022. október 3. 04:34 Adat, Pénz

A világ legmagasabb adóival sújtja a magyar kormány a minimálbért keresőket

Nemcsak az egyedülállók, hanem a családok is magas elvonásokkal szembesülnek, ha nem keresnek kifejezetten sokat, és maximum két gyereket nevelnek.

Jandó Zoltán
2022. október 1. 16:53 Adat, Pénz

Többet drágult idén 19 élelmiszer, mint az előző 20 évben összesen

A kenyérnek, a tejnek, a tejfölnek, a csirkehúsnak, a kávénak és az ásványvíznek is többet emelkedett az ára az elmúlt egy évben, mint az előtte lévő húszban.

Csanádi Marcell
2022. szeptember 30. 09:43 Adat, Élet

A COVID-járvány az egészséggazdaságtan szemüvegén át

Az elmaradt szűrések miatt sok, kezdeti stádiumban lévő daganatos megbetegedés maradt rejtve az orvosok elől.

Fontos

Stubnya Bence
2022. október 7. 04:34 Pénz, Vállalat

Hiába emelnek bért év közben is, megeszi a magyar fizetéseket a drágulás

A kétarcúvá váló munkaerőpiacon az emberek egy része már annak is örül, ha megmarad a munkahelye. Az infláció miatt elszállnak a bérigények, ebből jövőre nagy konfliktusok, de brutális reálbércsökkenés is lehet.

Hajdu Miklós
2022. október 6. 11:47 Közélet

A zaporizzsjai erőmű körül dúló harcok megmutatták az atomerőművekkel kapcsolatos legnagyobb dilemmát

A fosszilis üzemanyagárak növekedésével megnőtt az atomenergia vonzereje, ugyanakkor Zaporizzsja esete jól mutatja, hogy a reaktorok mennyire kitettek a háborús fenyegetésnek.

Pálos Máté
2022. október 5. 16:48 Közélet

Egy dolog, hogy elértéktelenedett a bérük, de össze is omlott az oktatás körülöttük

Bár a tanárbéreket még 2014-ben fagyasztotta be a kormány, évtizedes tendenciák jutottak el nagyjából mostanra arra a pontra, ahonnan már nincs visszaút, ahol már nincs veszítenivaló.