Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.
Egészen döbbenetes mértékben emelkedett az állami sportköltés az elmúlt 20 évben Magyarországon. A növekedés azonban nem folyamatos volt: 2010 előtt stagnált, sőt inkább csökkent a sportra szánt összeg, és bár az Orbán-kormányok mindig is kiemelten kezelték az ágazatot, még a Fidesznek is kellett öt-hat év, hogy csúcsra pörgesse a fejlesztéseket, és így a kiadásokat.
A 2010-es évek előtt – a zárszámadási törvények tanulsága szerint –
sport és szabadidős tevékenységekre illetve szolgáltatásokra jellemzően 30-40 milliárd forintot szánt a kormányzat.
Ennek jellemzően harmada-negyede a Forma-1-es Magyar Nagydíj, illetve az azt szervező Hungaroring támogatására ment el, és nem egyszer további milliárdokat vitt el egy-egy nagyobb nemzetközi verseny. A maradék pénz oszlott meg a versenysport támogatása, az olimpiai felkészülés, a létesítményfejlesztés, a szabadidősport, és még egy sor egyéb kapcsolódó kiadás között.
Jelentős részben ez a rossz elosztás lehetett a magyarázata annak, hogy bár a költségvetés kiadásaihoz vagy akár a GDP-hez viszonyítva nemzetközi összevetésben már 2010 előtt sem költött keveset ilyen célokra Magyarország, a sport mégis alulfinanszírozott volt ebben az időszakban. Az ágazat legalábbis egyértelműen így élte meg az egyébként sportminiszterből kormányfővé vált Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségét.
Már az első Orbán-kormány idején (1998-2002 között) is kiemelten kezelték a sportot, ám a 2010-es újbóli hatalomra kerülést követően Orbán Viktor egyenesen kiemelt stratégiai ágazatnak nyilvánította a területet. Bár stratégiai ágazat valójában 2010 után sem lett a sportból, a szektor kormányzati forrásai egy rövid felkészülési időt követően valóban rohamos tempóban kezdtek növekedni.
A 2010-es kormányváltás és 2012 között a sportra szánt állami pénzek még nem voltak jelentősen magasabbak, mint a korábbi években, 2013-tól azonban megindult a felfutás, 2016-tól pedig minden évben a 2010 előtti időszak tíz-tizenötszörösét fordította ilyen célra az állam. Az eddigi csúcsot a koronavírus-járvány berobbanásának évben, azaz 2020-ban értük el: akkor több mint 527 milliárd forint ment el sport- és szabadidős tevékenységekre, illetve szolgáltatásokra.
A felfutás elsősorban azért húzódott el, mert a növekmény nagy részét a sportinfrastruktúra fejlesztésére – eleinte főleg stadionépítésekre – szánt milliárdok adták. Ezek előkészítéséhez pedig idő kellett. Az első komolyabb stadionprojektek 2012-ben indultak, de ekkor még csak nagyjából 2,5 milliárd forint ment el a Fradi és a Debrecen új arénájának építésére. A következő évben ugyanez a két stadion már több mint 13 milliárd forintot vitt el, a 2014-es és 2015-ös költségvetésben pedig több mint két tucat hasonló létesítmény fejlesztésre adtak százmilliókat-milliárdokat. 2016-ban megkezdődött a Puskás Stadion építése, amely csak abban az esztendőben 58 milliárd forintjába került a költségvetésnek, a következő kettőben pedig további nagyjából 150 milliárdba.
Közben az infrastruktúra-fejlesztések mellé bejött a nagy világesemények támogatása is. A 2017-es vizes vb-re önmagában nagyjából 100 milliárdnyi adóforint ment el, de évi 10-15 milliárdot kap a Hungaroring és tízmilliárdokat szán a kormányzat a kisebb rendezvényekre is.
Az így összehozott, évi 300-500 milliárd forintos sportköltés már nemzetközi összevetésben is kiemelkedő.
Olyannyira, hogy az Európai Unióban már hatodik éve Magyarország fordítja GDP-arányosan a legtöbb pénzt ilyen célra. Ráadásul ebben csak a konkrét kiadások vannak benne, a hazai sport egyik legfontosabb forrását, a tao-támogatásokat nem is számolják bele. Ez ugyanis hivatalosan be sem folyik az államkasszába, hiszen a kormányzat adóbevételeket térít el a költségvetés felől a sportszervezetek irányába. Méghozzá nem is keveset: éves szinten itt is százmilliárdos nagyságrendről beszélhetünk, a 2011-es bevezetés óta pedig nagyjából 1000 milliárd forintról.
A 2010-es évek előtti időszakhoz képest tehát különösen 2015-2016-tól tényleg elöntötte az állami pénz a magyar sportot. A pénz elosztásával azonban továbbra is komoly gondok vannak. Miközben a versenysporthoz használt infrastruktúrára százmilliárdok mentek el, és évente tízmilliárdokat szán az állam sportesemények finanszírozására, illetve a versenysport támogatására is, addig a szabadidő- és tömegsportra továbbra is rendkívül kevés forrás jut. Ráadásul ahova ömlik a pénz, sokszor ott sem hasznosítják hatékonyan, és jelentős részben ez a magyarázata annak, miért nem követik nagyon látványos sportsikerek a forrásbőséget.
