Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. augusztus 21. 06:55 Közélet, Pénz

Már nyolc éve tömik a focicsapatokat állami milliárdokkal, lassan belefulladnak

Átlagosan négyszer több pénzből gazdálkodhat most egy NB1-es labdarúgócsapat, mint a Fidesz 2010-es hatalomra kerülésekor. Míg nyolc éve éppen hogy elérte a félmilliárdot a csapatokat működtető cégek átlagos bevétele, most már a kétmilliárdot is meghaladja. Akkor mindössze két olyan együttes volt, amelynek büdzséje meghaladta az 1 milliárdot, most épp ennyi, amelyiknek nem.

A változást a legjobban talán a Fradi 2017-es éve mutatja: a zöld-fehérek tavaly 5,37 milliárd forintnyi bevételhez jutottak, ez szinte pontosan annyi, amennyit 2010-ben a két akkori leggazdagabb klub kivételével a teljes liga behúzott. Pedig nyolc éve még 16 csapatos volt az élvonal.

 


A cégek beszámolói alapján megpróbáltuk összeszedni, hogy honnan áramlik ez a töménytelen mennyiségű pénz a magyar futballba. Nagy meglepetés nincs, a labdarúgást jórészt az állam tömi milliárdokkal, méghozzá rengeteg csatornán keresztül. A rendszer piaci alapon teljesen fenntarthatatlan lenne,

ha az állami források valamiért egyik pillanatról a másikra eltűnnének, valószínűleg a 2010-esnél is kevesebb pénzből kellene gazdálkodnia a labdarúgó-csapatoknak.

Emiatt egyébként az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) szabályai szerint jó eséllyel az európai kupákban sem indulhatnának a magyar csapatok*Az európai szövetség szabályai (az úgynevezett pénzügyi fair play) szerint elvileg nem indulhat nemzetközi kupában olyan csapat, amelynek piaci bevételei nem fedezik a kiadásait. . Még a héten a Bajnokok Ligája kapujáig jutó a Mol-Vidi sem, pedig a fehérváriaknál eléggé figyeltek a bevételek és a kiadások viszonyára, és a csapatot működtető cég is az átláthatóbb vállalkozások közé tartozik. Szerencsére az UEFA ezeket a szabályokat máshol sem veszi túl komolyan, így viszonylag kevés az esélye, hogy ilyenért valaha is elmarasztaljanak egy magyar csapatot.

Az ideális üzleti modell

A szakirodalom szerint a futballklubok bevételstruktúrája akkor egészséges, ha nagyjából ugyanannyi pénzre tesznek szert a közvetítési jogok értékesítéséből, jegyeladásból és szponzorációból. A top ligák legnagyobb csapatainál ez nagyjából működik is, bár az elmúlt években már ebben a körben is elmozdultak az arányok és a szponzori illetve tévés pénzek kerültek egyre erősebb túlsúlyba a meccsnapi bevételekkel szemben.

A Deloitte pénzügyi tanácsadócég évente megjelenő Money League kiadványa szerint a 2016/2017-es szezonban már a Manchester United büdzséjének is csak 19 százaléka jött össze jegyek értékesítéséből, holott tíz éve még ez volt a legfontosabb bevételi forrás, aránya pedig több mint duplájára rúgott a jelenleginek.

 

A kisebb csapatoknál pedig lényegében egyáltalán nem működik ez az ideálisnak tekintett modell. Még Angliában is csak néhány csapat tud látható bevételt összehozni belépők eladásából, a többségnél ezek aránya 10 százalékot sem éri el. A mi régiónkban pedig ennél is rosszabb a helyzet, mivel lényegében nem járnak bajnokikra az emberek.

A magyar modell

Ennek fényében annyira nem meglepő, hogy itthon még a 10 százalékos arány is hatalmas előrelépés lenne, mivel jelenleg ennek is csak töredéke jön be jegyeladásból. A hozzáférhető adatok szerint mindössze az összes bevétel 3,3 százaléka.

Magyarországon ugyanakkor nem csak a hagyományos bevételekkel számolhatnak a csapatok, más forrásból is viszonylag komoly pénzek folynak be.

 

Már az is sokat elárul, hogy a NB1 összesített*Az üzleti évek és a futballszezonok eltérése miatt (előbbi ugye december 31-én, utóbbi pedig jellemzően valamikor júniusban zárul) azokat a csapatokat vettük élvonalbelinek, amelyek az adott évben az őszi szezonban az NB1-ben szerepeltek.  büdzséjének közel 40 százalékát a csapatok úgynevezett egyéb bevételei adták. Ezek az esetek nagy részében valamilyen támogatást rejtenek. Itt mutatják ki a nem ritkán százmilliókra rúgó tao-pénzeket, a hasonló nagyságrendű önkormányzati vagy kormányzati dotációt, illetve a hazai és nemzetközi szövetségektől kapott támogatásokat is az érintett cégek.

Ez azonban még mindig nem minden, sok esetben ugyanis el sem árulják, hogy mit takar ez a kategória. A Fradinál például 2 milliárd forint eredetéről nem adnak számot, és csak a korábbi éves jelentésekből lehet sejteni, hogy tulajdonosi hozzájárulásról, végső soron pedig burkolt állami támogatásról lehet szó.

Összességében elég sok pénz kerül így a rendszerbe, közel 10 milliárd forint. Bár ennek egy része átsorolható valamilyen más kategóriába, így is mintegy harmadát adják az ilyen támogatások a hazai élvonal teljes költségvetésének.

Az ilyen mértékű állami támogatással pedig nem csak az a baj, hogy az UEFA előírásai szerint szabálytalan, hanem, hogy

erősen kontraproduktív is, ami a magyar futball eredményességén elég jól látszik.

Mivel pénzügyi szempontból a hazai labdarúgás egyetlen szereplője sincsen rákényszerítve a jobb teljesítményre, hiszen így is, úgy is megkapják az állami milliárdokat, az anyagi ösztönzők teljesen eltűntek a rendszerből.

Korábban, ha egy csapat eljutott a csoportkörig az európai kupák valamelyikében, akkor az évekre megteremtette az anyagi biztonságot számára, és arra is esélyt kapott, hogy ezt kihasználva hosszabb ideig dominálja a hazai bajnokságot. Az, hogy jellemzően ez nem sikerült csak a labdarúgást körüllengő korrupciónak tudható be. Most ilyen kiugró teljesítményre már nincs szükség. Ha összejön persze még több pénzből lehet gazdálkodni, de az anyagi biztonság enélkül is megvan, sőt sok esetben annál több is.

A helyzet mikroszinten is pont ugyanez. Volt olyan csapattulajdonos, aki már 3-4 éve is arra panaszkodott, hogy a labdarúgókat lehetetlen motiválni, annyira túlfizetettek. A focistákkal szemben a csapatnak egyszerűen semmilyen alkupozíciója nem volt már akkor sem, ha valami nem tetszett nekik egyszerűen odébbálltak, hisz máshol is megkeresték a magyar szemmel kisebb vagyonnak számító havi apanázst.

Azóta a helyzet pedig csak tovább romlott, különösen, hogy a jó, vagy legalább elfogadható teljesítményt nyújtó focisták száma az agyonfinanszírozott utánpótlásnevelés ellenére sem igazán növekedett, azaz eléggé túlkeresletes a hazai focista-piac. Az utánpótlásnevelés csődje egyébként valószínűleg szintén nem független az állami milliárdoktól, hiszen a töménytelen mennyiségű támogatás itt is megszüntette az anyagi ösztönzőket. Normál esetben ahhoz, hogy egy ilyen központ tartósan működni tudjon, időnként ki kell nevelnie néhány tehetséges fiatalt, hisz ezek értékesítéséből tudja finanszírozni fennmaradását. Itthon azonban erre sincs szükség, itt is eredményességtől függetlenül dől a pénz.

 

A közvetlen állami támogatásokon túli források egyénként nagyjából ugyanabból adódnak össze, mint amiből a nyugati csapatoknál is*Az egyéb kategória takar minden olyan bevételt, ami nem sorolható sehova máshova. Itt szerepelnek a szövetségi támogatások és egyéb kifizetések, illetve különböző egyedi tételek is, mint például a nagyobb összegű tartozások elengedése, amire szintén volt példa tavaly., ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyar futball bevételeinek kétharmada a piacról érkezne. Itthon ugyanis még a hagyományos piacok sem működnek teljesen függetlenül az államtól, vagy inkább a kormányzattól, az ezen a csatornákon érkező pénz jelentős része is (burkolt) állami támogatás.

A következő néhány napban külön cikkekben ezeket a piacokat vesszük sorra, bemutatva, hogyan torzítja el őket az állam, és melyik az a pont, ahol hiába akar, sehogy sem tud eredményesen beavatkozni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz jegyeladás labdarúgás nb1 nézőszám szponzorálás támogatás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 13:03 Közélet, Pénz

Megint romolhat az életszínvonal, ha háttérbe szorul az infláció féken tartása

Egy friss elemzés szerint átmeneti javulásban lehetünk, a választások után középtávon könnyen visszatérhet a mostaninál magasabb infláció.

Avatar
2024. május 20. 05:13 Közélet

Mi a baja Európának a magyar alapítványi egyetemekkel, ami elvágja a diákok és kutatók külföldi útját?

Az egyetemek alapítványi fenntartása nem lenne probléma, ha a kuratóriumi tagok kiválasztása és működése nem lenne önkényes, a közpénzek útja pedig követhetetlen.

Könnyebb helyzetbe hozza a magyar kormányt az európai választás

Fennakadásokat igen, gazdasági kisiklást nem hoz az EP-választás várható kimenetele, Magyarországnak pedig jól jön a szigorúbb költségvetési felügyelet elodázódása.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 16:34 Élet, Világ

Nem sietik el a boltokban használt vékony műanyag zacskók betiltását

Az Európai Unió tesz egy nagy lépést a műanyag hulladék csökkentése érdekében, de nagyon lassan és sok szempontból kritizált módon.

Stubnya Bence
2024. május 21. 05:03 Vállalat

„Korábban volt A- és B-terv, most a munkaadók széttárják a kezüket” – így fulladt le a magyar autóipar

Márciusban földbe állt a magyar jármű- és akkugyártás, de a szenvedés már hónapok óta tart. Érdemes újragondolni az elektromobilitás ösztönzésének formáit.

Hajdu Miklós
2024. május 18. 17:24 Vállalat

Részleges gyárbezáráshoz vezetett az autóipari válság Szlovákiában

Részben bezárt egy szlovákiai motorgyár, miközben az európai elektromos autók versenyképessége egyre kétségesebb az új piaci szereplők mellett.