Annyi pénzből gazdálkodhat az angol Premier League, mint a teljes magyar oktatás
Több mint 1600 milliárd forintnyi bevételre tettek szert a 2016/2017-es idényben a Premier League csapatai. Az előző szezon pénzügyi mutatóit a Guardian szedte össze, és a brit lap csak azért nem tudott pontos összesített számot kalkulálni, mert a Crystal Palace nem tette közzé beszámolóját a megadott határidőre.
Az angol élvonalbeli labdarúgó-bajnokság csapatai azonban a 14. helyezett nélkül is szépen termeltek: bevételük 4,44 milliárd fontra rúgott. Jelenlegi árfolyamon ez durván 100 milliárd forinttal kevesebb, mint amennyi Magyarországon a teljes oktatási rendszerre jutott 2016-ban. A csapatok többségének elég is volt az a pénz, ami befolyt a kasszába. Mindössze két együttes, a Chelsea és a Sunderland lett veszteséges, a liga pedig együttesen 530 millió fontos (191 milliárd forintos) profitot termelt.
A csapatokat működtető cégek legfontosabb bevételi forrása egyébként a közvetítési jogokért kapott díj volt, ez adta a teljes bevétel több mint felét. A magas arány egyébként jól mutatja, hogy azért Angliában sem minden csapat gazdálkodása úgy alakul, ahogy azt a sportközgazdászok elvárnák. Ideális esetben ugyanis egy klubnak nagyjából egyharmadnyi pénzt kellene behoznia a tévés jogokból, egyharmadnyit a kereskedelmi bevételekből (tehát szponzori szerződésekből és logóval ellátott termékek értékesítéséből) és a jegyeladásból is.
Ez azonban sehol nem valósult meg. A nagyobb csapatok nincsenek annyira messze tőle, de még az Arsenal, a Liverpool vagy a Chelsea is a közvetítésekből jut a legtöbb pénzhez. Csak a két manchesteri együttes tudott a támogatóktól, és különböző klubhoz köthető termékek eladásából többet beszedni, mint amennyit a tévécsatornáktól kaptak.
A meccsnapi bevételből pedig senki. Sőt angliai mércével értelmezhető összeget jegyeladásból csak a legnagyobbak tudtak felmutatni. A teljes liga 600 millió fontot gyűjtött be belépőkből, ennek közel 60 százaléka azonban az Arsenal-Chelsea-Liverpool-MU négyeshez került. Ezzel szemben nyolc olyan csapat is volt, amelyik összességében 10 millió fontot sem kapott a jegyekért.
Nem meglepő módon a bevételek nagysága alapján felállított sorrend, és a bajnokságban elért helyezés között nagyon erős összefüggés van. A csapatok többsége mind a két rangsorban hasonló helyen végzett. A legnagyobb különbség a dúsgazdag, de tavaly betliző Manchester United és a BL-bevételnek köszönhetően gazdasági szempontból szintén nagyot előre lépő Leicester Citynél volt: mindkét együttes öt hellyel végzett hátrébb, mint ami a bevételi helyezéséből adódott volna. A legnagyobb felülteljesítő ezzel szemben a bajnoki második, de csak a hatodik legtöbb pénzből gazdálkodó Tottenham Hotspur lett.
Szintén erős, de meglepő módon a bevételnél némileg gyengébb az összefüggés a helyezés és a játékosok fizetése között. Itt a Sunderland például úgy lett utolsó, tehát 20., hogy hét csapatnál is többet fordíthatott a futballistáira, a Bournemouth pedig annak ellenére futott be a kilencedik helyen, hogy csak a 16. legbőkezűbb munkaadó volt.
Az angol csapatok egyébként nem költenek kiugróan sokat fizetésekre. Bár itt is a játékosok bére a legnagyobb költség, átlagosan így is csak a bevétel alig több mint felét viszi el. Ez az arány a spanyol és olasz csapatoknál jellemzően 70-80 százalék, de nem ritkán még a 100-at is meghaladja, azaz vannak olyan együttesek, amelyek többet költenek fizetésekre, mint amennyi a kasszába befolyik. Angliában a Swansea fordította arányaiban a legtöbb pénzt a focistáira (a bevételek 77 százalékát), míg ennek a listának az alján a Tottenham áll 41 százalékkal.
Pénz
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Fontos
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
