Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2019. november 26. 11:20 Adat

Hiába ölt bele ezermilliárdokat a kormány, nem lett stratégiai ágazat a sport

Bár a kormányzat az elmúlt években nagyon sokszor hangsúlyozta, hogy stratégiai ágazatként tekint a sportra, és ezt igazolta is a fejlesztésekre költött száz, sőt mostanra inkább ezermilliárdokkal. A foglalkoztatottsági adatokban ennek eddig semmi nyoma nincs. Az Eurostat közelmúltban publikált adatai szerint uniós összevetésben itthon kifejezetten kevesen dolgoznak a sport területén. Ráadásul három-négy éves időtávon érdemi növekedés sem látszik a foglalkoztatottak számában, holott ebben az időszakban elég sok ember lépett be a munkaerőpiacra Magyarországon.

Húszezer sportmunkás sincs Magyarországon

Az Eurostat kimutatása szerint az EU-ban összesen valamivel több, mint 1,7 millió ember dolgozik a sport területén, ami az összes munkavállaló 0,8 százaléka. Ez utóbbi mutatóban azonban az egyes országok között elég jelentős eltérés van. A listát vezető svédeknél 1,6 százalék a sport részesedése, de 1 százalék felett van az Egyesült Királyságban, Finnországban, az észteknél és az íreknél is. Sőt, az unión kívül ennél is magasabb számokat is láthatunk: Izlandon például már majdnem minden negyvenedik munkavállaló a sport területén ténykedik.

 

Magyarországon viszont csak 0,4 százalék a sport részedése a foglalkoztatottságban, ami holtversenyben a második legalacsonyabb az egész EU-ban. Ennél csak a románok mutatója volt alacsonyabb, a szlovákoknál és a bolgároknál pedig hasonló a helyzet, mint Magyarországon.

Itthon egyébként a 2010-es kormányváltást követően, amikor Orbán Viktor stratégiai ágazattá emelte a sportot, látványosan nőtt a szektorban dolgozók száma, ez a folyamat azonban 2014-ben megtorpant. Sőt, 2015 és 2017 között esett a sporttal foglalkozók száma, és csak tavaly sikerült újra elérnünk a 2015-ös szintet.

 

Mindez azért érdekes, mert az állam 2014 után kezdte csak el igazán önteni a pénzt a sportba. Bár korábban sem spóroltak, a stadionépítések az elmúlt öt évben pörögtek fel igazán, a tao-rendszer is az előző néhány esztendőben tetőzött (legalábbis eddig), az egyéb közvetlen támogatásokról, és infrastrukturális fejlesztésekről nem is beszélve. Az Eurostat egy másik adatgyűjtése szerint 2017-ben az összes kormányzati kiadáshoz viszonyítva messze Magyarország költötte a legtöbbet sportra. Összegszerűen ez közel 1,5 milliárd euró volt, szinte hajszálpontosan ugyanannyi, amennyit a 2010 és 2014 közötti teljes kormányzati ciklusban ilyen célra szánt a kormány.

 

A tömegsportra csak aprópénz jutott

Ilyen mértékű költekezés után valahol jogos elvárás lenne, hogy az állami milliárdok a foglalkoztatásban is megjelenjenek, ez azonban, amint láthattuk, nem történt meg. A magyarázat valószínűleg az, hogy a kormány elsősorban a – néhányak kiváltságának számító –

versenysport fejlesztésével képzelte el a sport stratégiai ágazattá alakítását, a jóval több embert foglalkoztató tömegsportra nem igazán költött.

Bár ebben az elmúlt időszakban talán látható némi elmozdulás, a kormányzati fókusz – nyilván politikai okokból – továbbra sem a szabadidősporton van. A teljes sportra szánt összegnek még úgy is csak a töredéke megy erre, hogy három-négy év késéssel mostanra nagyjából beindultak a tanuszoda és tornaterem-fejlesztések is. Az ezekre szánt pénz azonban még mindig nem mérhető egy Puskás stadionhoz, vagy éppen a kézilabda Európa Bajnokságra épülő csarnokhoz.

Éppen ezért hatalmas ferdítés, amikor a kormányzat a jótékony egészségügyi hatásokkal próbálja legitimálni a százmilliárdos sportköltéseket. Ilyen hatása ugyanis csak a tömegsportnak van, vagy lenne.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkValós kutatási eredményeket torzított felismerhetetlen hazugsággá a miniszterelnöki sportmegbízottA tényleges egészségügyi megtakarítást hozó szabadidősportra szinte semmit nem költ a kormány. De akkor miért kell ezt kamuzni?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBiztos, hogy kell ennyit költeni az élsportra?"Projekt kell." De egyszer el fog jönni az igazság pillanata, és minél később térünk vissza az értelmes szintű és hatékonyságú sportfinanszírozáshoz, annál nagyobb lesz a koppanás.

Adat foglalkoztatás sport szabadidősport versenysport Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Váczi István
2021. április 9. 16:45 Adat

Elérhető-e a kormány oltási célja a kiesett keleti vakcinák nélkül?

Kicentizve, de elméletileg meglehet a 4,2 millió beoltott április végéig a Cansino és a Covishield nélkül is.

Torontáli Zoltán
2021. április 9. 06:25 Adat

Nagyítóval kell keresni az árkülönbséget az Aldi, a Lidl és a Penny Market között

Tizennégy hónapja vásárolunk a diszkontokban, de most tényleg feltehetjük a kérdést: van bármi különbség a három lánc között? És hogyan állnak a Tescóhoz képest?

Jandó Zoltán
2021. április 7. 12:18 Adat

Világrekord halálozást hozó napon nyit Magyarország

Folyamatos adatközlés mellett soha sehol nem jelentettek népességarányosan olyan magas napi Covid halálozást, mint ma Magyarországon.

Fontos

Avatar
2021. április 11. 15:45 Világ

Ha egy nőt zaklatnak a buszon, sokkal kevesebben lépnek közbe, mint ahányan eltökéltnek tartják magukat

Egy kísérletben kiderült, hogy a buszokon elhelyezett poszterek a figyelemfelhívásra jók, de nem változtatják meg az emberek viselkedését.

Kasnyik Márton
2021. április 11. 06:54 Világ

Mi igaz a Nagy Visszaállításból?

A legutóbbi davosi fórum egyesek szerint maga egy nagy összeesküvés volt. Miért félnek az emberek a globális elit jövőképétől?

Hajdu Miklós
2021. április 10. 16:02 Világ

A gyári munkás nem maradhat otthon, ez is oka lehet a járvány kelet-európai pusztításának

Kelet-Közép-Európában jelentősen többen dolgoznak a feldolgozóiparban a nyugati országokhoz képest, ami szerepet játszhatott a járvány epicentrumának áthelyeződésében.