Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2019. november 26. 11:20 Adat

Hiába ölt bele ezermilliárdokat a kormány, nem lett stratégiai ágazat a sport

Bár a kormányzat az elmúlt években nagyon sokszor hangsúlyozta, hogy stratégiai ágazatként tekint a sportra, és ezt igazolta is a fejlesztésekre költött száz, sőt mostanra inkább ezermilliárdokkal. A foglalkoztatottsági adatokban ennek eddig semmi nyoma nincs. Az Eurostat közelmúltban publikált adatai szerint uniós összevetésben itthon kifejezetten kevesen dolgoznak a sport területén. Ráadásul három-négy éves időtávon érdemi növekedés sem látszik a foglalkoztatottak számában, holott ebben az időszakban elég sok ember lépett be a munkaerőpiacra Magyarországon.

Húszezer sportmunkás sincs Magyarországon

Az Eurostat kimutatása szerint az EU-ban összesen valamivel több, mint 1,7 millió ember dolgozik a sport területén, ami az összes munkavállaló 0,8 százaléka. Ez utóbbi mutatóban azonban az egyes országok között elég jelentős eltérés van. A listát vezető svédeknél 1,6 százalék a sport részesedése, de 1 százalék felett van az Egyesült Királyságban, Finnországban, az észteknél és az íreknél is. Sőt, az unión kívül ennél is magasabb számokat is láthatunk: Izlandon például már majdnem minden negyvenedik munkavállaló a sport területén ténykedik.

 

Magyarországon viszont csak 0,4 százalék a sport részedése a foglalkoztatottságban, ami holtversenyben a második legalacsonyabb az egész EU-ban. Ennél csak a románok mutatója volt alacsonyabb, a szlovákoknál és a bolgároknál pedig hasonló a helyzet, mint Magyarországon.

Itthon egyébként a 2010-es kormányváltást követően, amikor Orbán Viktor stratégiai ágazattá emelte a sportot, látványosan nőtt a szektorban dolgozók száma, ez a folyamat azonban 2014-ben megtorpant. Sőt, 2015 és 2017 között esett a sporttal foglalkozók száma, és csak tavaly sikerült újra elérnünk a 2015-ös szintet.

 

Mindez azért érdekes, mert az állam 2014 után kezdte csak el igazán önteni a pénzt a sportba. Bár korábban sem spóroltak, a stadionépítések az elmúlt öt évben pörögtek fel igazán, a tao-rendszer is az előző néhány esztendőben tetőzött (legalábbis eddig), az egyéb közvetlen támogatásokról, és infrastrukturális fejlesztésekről nem is beszélve. Az Eurostat egy másik adatgyűjtése szerint 2017-ben az összes kormányzati kiadáshoz viszonyítva messze Magyarország költötte a legtöbbet sportra. Összegszerűen ez közel 1,5 milliárd euró volt, szinte hajszálpontosan ugyanannyi, amennyit a 2010 és 2014 közötti teljes kormányzati ciklusban ilyen célra szánt a kormány.

 

A tömegsportra csak aprópénz jutott

Ilyen mértékű költekezés után valahol jogos elvárás lenne, hogy az állami milliárdok a foglalkoztatásban is megjelenjenek, ez azonban, amint láthattuk, nem történt meg. A magyarázat valószínűleg az, hogy a kormány elsősorban a – néhányak kiváltságának számító –

versenysport fejlesztésével képzelte el a sport stratégiai ágazattá alakítását, a jóval több embert foglalkoztató tömegsportra nem igazán költött.

Bár ebben az elmúlt időszakban talán látható némi elmozdulás, a kormányzati fókusz – nyilván politikai okokból – továbbra sem a szabadidősporton van. A teljes sportra szánt összegnek még úgy is csak a töredéke megy erre, hogy három-négy év késéssel mostanra nagyjából beindultak a tanuszoda és tornaterem-fejlesztések is. Az ezekre szánt pénz azonban még mindig nem mérhető egy Puskás stadionhoz, vagy éppen a kézilabda Európa Bajnokságra épülő csarnokhoz.

Éppen ezért hatalmas ferdítés, amikor a kormányzat a jótékony egészségügyi hatásokkal próbálja legitimálni a százmilliárdos sportköltéseket. Ilyen hatása ugyanis csak a tömegsportnak van, vagy lenne.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkValós kutatási eredményeket torzított felismerhetetlen hazugsággá a miniszterelnöki sportmegbízottA tényleges egészségügyi megtakarítást hozó szabadidősportra szinte semmit nem költ a kormány. De akkor miért kell ezt kamuzni?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBiztos, hogy kell ennyit költeni az élsportra?"Projekt kell." De egyszer el fog jönni az igazság pillanata, és minél később térünk vissza az értelmes szintű és hatékonyságú sportfinanszírozáshoz, annál nagyobb lesz a koppanás.

Adat foglalkoztatás sport szabadidősport versenysport Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2020. július 14. 11:28 Adat

Erős lenne újraindulásnak nevezni, ami a magyar autóiparban történt májusban

Még májusban is voltak olyan iparágak, amelyek termelése az évezred elejére jellemző szintet sem érte el. Az autóipar is döcögve indult újra.

Avatar
2020. július 13. 18:06 Adat

Nem csak a koronavírus miatt drágulhatnak idén az élelmiszerek

Szárazság, tavaszi fagyok, koronavírus, sertéspestis, madárinfluenza: sok kihívás érte idén a hazai agráriumot, és összesített hatásuk az árak emelkedését okozhatja.

Stubnya Bence
2020. július 11. 10:40 Adat, Világ

Lisszabon is próbálkozik az Airbnb visszaszorításával, de egész máshogyan, mint Magyarország

A járvány miatt amúgy is töredékére eső forgalommal üzemelő lakáskiadóknak megkönnyítenék, hogy hosszú távra adják ki a lakásaikat.

Fontos

Váczi István
2020. július 13. 06:37 Vállalat

Nyáron is leállnak a magyar autógyárak, mi lesz a dolgozóikkal?

Nemrég indultak újra, a Suzuki ma indítja a második műszakot, de nyáron ismét minimum egyhetes szünetet tartanak. A keresetek visszaesnek, főleg a beszállítóknál.

Stubnya Bence
2020. július 12. 07:15 Élet, Közélet

Idén már kevésbé mérgező a szúnyogirtás, de még mindig messze van attól, hogy ne ártson a környezetnek

Az egzotikus betegségeket terjesztő szúnyogok megjelenése miatt egyre fontosabb lenne, hogy ne csak a kifejlett szúnyogokat, hanem már a lárvákat is irtsák. Utánajártunk, hogy miért nem így csinálják.

Torontáli Zoltán
2020. július 11. 07:30 Élet, Világ

Máris egy méretes szürke folt rondítja az európai Green Dealt

Az unió úgy akarja az iparát zöld alapokra helyezni, hogy egy nem teljesen zöld technológiát is támogat. A földgáz mögött álló olajipar nagyon fontos győzelmet aratott azzal a fából vaskarika érvelésével, hogy a fosszilis gázból is megfelelő hidrogént állít elő.