Budapesten a szükséges sportinfrastruktúra nagy része megépült, ám ebből nem következik, hogy nem kellene még ilyenekre rengeteg pénzt elkölteni.
Az elmúlt tíz évben épített tucatnyi klubstadion többsége kong az ürességtől, így megtérülésről sincs értelme beszélni az esetükben. Egyetlen kivétel van.
Ha végre átadják, a nyíregyházi lesz a 27. lezárt stadionprojekt Magyarországon 2014 óta. Térképre vittük, hogyan költött el erre 600 milliárdot a kormány.
Mindössze három olyan ország vett részt az Európa-bajnokságon, ahol az elmúlt tíz évben több stadionfejlesztés valósult meg, mint Magyarországon.
Néhány héten belül a második komolyabb régiós stadionfejlesztés környékén tűnnek fel magyar cégek. Ez lehet az egyik kitörési pont a kormányközeli építőipari vállalatoknak.
Ilyen az, amikor egy fociőrült techvezér óriási szponzorációs együttműködést kínál fel egy küszködő sztárcsapatnak.
A 2010 előtti időszakban év 30-40 milliárd forintot költött az állam sportra, 2020-ban 527 milliárdot. A pénz sokkal több lett, de továbbra is rosszul osztja el a kormányzat.
A Nemzeti Sportközpontok 270 milliárd forintért fejlesztett az elmúlt évtizedben, a bevétele azonban alig nőtt. Évi 12 milliárdba kerül a Puskás Aréna és az olimpiai edzőtáborok fenntartása. Megéri?
Van egy nagy előnye, ha egy ligában nem a jegyeladásra építik az üzleti modellt: ha amúgy is alig vannak nézők, akkor a zárt kapus meccsek sem viszik el a bevételt.
Főleg néhány megyeszékhelynél durvult el a pénzköltés a sportlétesítmények fenntartására. A lakosság egészségi állapota ettől biztosan nem lesz jobb.