Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2020. június 2. 06:42 Közélet

Nem csak az állam, az önkormányzatok is két kézzel szórják a pénzt versenysportra

Európai összevetésben is kiemelkedően sokat költünk Magyarországon versenysportra. Az Eurostat statisztikái alapján az elmúlt években már a GDP 1 százalékát költötte a hazai kormányzat különböző sportcélokra, ami több mint duplája az EU 0,4 százalékos átlagának.

 

A magyar költekezés 2014 után indult be igazán, és páratlan egész Európában. Sajnos ezzel nem járt együtt a magyar társadalom egészségének vagy akár csak sportolási szokásainak változása, ahogy a sporteredmények sem javultak. Az állami költségvetési kiadások 2,0 százalékát tesz ki nálunk a sport, míg az EU átlaga 0,8 százalék.*Ez a rekord azonban így sem teljes. A sportra vonatkozó kiadásokban a stadionépítések költsége és az évi több száz milliárdos tao-támogatások sincsenek benne.

Magyarország tehát gazdaságának erejéhez képest példátlanul sokat költ sportra az EU-ban, a második legtöbbet költő svédeknél is csupán a fele az ilyen célú kiadások aránya a költségvetésben.

Az utóbbi években folyamatos és jelentős volt a növekedés: 2014 és 2018 között közel háromszorosára nőtt a valós kiadások összege, ahogy alábbi ábránkon látható. A költségvetési törvényekben jóváhagyottnál a valóságban az elmúlt években százmilliárdos nagyságrenddel többet költött a kormányzat. 2020 az első év, amikor a tervek szerint csökkenne az arány, de csak egy-másfél év múlva derülhet ki, hogy ezt sikerült-e tartani.

 

A kormányzati kiadásokról sok információ érhető el, de eddig alig lehetett arról valamit tudni, hogyan alakult a települési önkormányzatok sportra fordított kiadása. A Magyar Államkincstárnál gyűjtött települési önkormányzati zárszámadások alapján ezt mutatjuk most be.*Az utolsó lezárt pénzügyi év, amire elérhetők adatok 2018.

Az elemzésünk eredménye az, hogy 2018-ban a települési önkormányzatok összes kiadásának 2,1 százalékát fordították sport célokra.

Ez egy tized százalékponttal magasabb a kormány kiadásainak arányánál is, pedig az önkormányzatok finoman szólva sem bővelkednek forrásokban. Fontos azonban kiemelni, hogy az önkormányzatok költségvetésében megjelennek az állami és uniós támogatások is, tehát ha egy focipálya építésére kapnak állami támogatást, akkor az ugyanúgy kiadás (de nem a saját forrásokból). 

A települési önkormányzatok 2018-as 3,1 ezer milliárd forint kiadásaiból 67 milliárdot költöttek sportcélokra. Azt gondolhatnánk, hogy legalább helyben a rekreációs sportok, a gyermekek szabadidős tevékenysége viszi el a források nagyobb részét, ha már az állam szinte csak felesleges stadionokra költ.

Sajnos azonban a településeken is az összes kiadást a stadionok, létesítmények építése és fenntartása viszi el. Rekreációs vagy tömegsportra (például futóutak, közterületi fitnesz parkok, pingpong asztalok, gyerekek sportlehetőségeinek támogatására) már alig jut pénz.

Az összes települési sportkiadások 70 százalékát a stadionok és sportlétesítmények viszik el.

 

 

 A települések között óriási különbségek vannak abban, hogy mennyit fordítanak sportra. Az alábbi térképen azt mutatjuk meg, hogy a 2018-as zárszámadási beszámolók alapján egy lakosra mennyi önkormányzati sportkiadás jutott:

 

Itt pedig azt mutatjuk meg, hogy az egyes önkormányzatok kiadásainak mekkora részét tette ki a sport:

 

A települések között igen nagy különbségek vannak. A közel 3200 önkormányzat több mint fele semennyi pénzt nem költ sportra. Összesen kétmillió magyar lakik olyan településeken, ahol az önkormányzatok egy fillért sem tudnak sportra költeni.

Ehhez képest van 33 olyan önkormányzat, ahol 10 százaléknál is többet fordítanak erre. Alapvetően olyan kistelepülések kerültek ebbe a kategóriába, akik kormányzati támogatást nyertek például kosár- vagy focipályára, vagy éppen egy öltöző felújítására. Esetükben nem a sporttámogatások magasak, hanem leginkább a saját források alacsonyak. 

 

A másfélezer lakosú Bükkaranyoson például egy belügyminisztériumi támogatás segítségével, 219 millió forint értékben egy új tornacsarnokot építettek az általános iskolához. Korábban egyáltalán nem is volt beltéri sportolásra vagy akár nagyobb rendezvények megtartására alkalmas hely a településen. Honton sportöltözőre nyertek támogatást, egyébként évi félmilliót tudnak csak sportcélokra költeni.

A Mosoni-Duna partján fekvő Kimlén csónakházat építettek uniós forrásból, ami a sport mellett egyben turisztikai fejlesztés is.*A meglévő csónakház teljes felújítása, csónaktároló építése, kajakok, kenuk és sárkányhajó vásárlása teljes felszereléssel, futókör kialakítása a sportpályán és egy külterületi fitnesz-part kialakítása. Ezek a példák is jól mutatják, hogy a kistelepüléseken alapvetően nem felesleges stadionokra költenek, hanem inkább praktikus és hiányzó beruházásokra, amit saját helyett állami vagy uniós forrásból tudnak megvalósítani.

A legkevesebbet pont a falvakban élők sportolására tudnak költeni az önkormányzatok. A megyeszékhelyeken viszont nagyon sokat. 

Egy megyeszékhelyen élő lakosra tízszer annyi önkormányzati forrás jut sportra, mint egy falusira.

 

 

Érdekes megnézni azt is, hogy a nagyobb településeken és a budapesti kerületekben hogyan változnak a számok, ha figyelembe vesszük a polgármesterek párthovatartozását.

A fideszes nagyvárosi polgármesterek 2018-ban a költségvetésük 3 százalékát, míg az ellenzékiek csak 1,7 százalékát költötték sportra.

 

Ez alapján úgy tűnik, hogy a fideszesek helyi szinten is sokat szeretnek a sportra költeni. Sajnos azt nem lehet kiolvasni a költségvetési zárszámadásokból, hogy mennyi ment ebből verseny- és mennyi szabadidősportra. Azonban a drága stadionok leginkább az önkormányzatokat terhelik: a kongó ürességű focistadionokat valakinek fenn is kell tartani, és ez jelentős terhet nő a városokra. Ezért nagy eséllyel az járt jobban, aki nem kapott ilyet a településén.

Különösen elgondolkodtató a rekorder települések helyzete: 

Dunaújvárosban a teljes önkormányzati költségvetés 15,9 százalékát, Székesfehérváron 15,6 százalékát, Veszprémben pedig 15,4 százalékát a sport vitte el.

 

Kétséges, hogy ne lett-e volna máshol is helye ilyen jelentős forrásoknak. Csak ebben a három városban 18 milliárd ment el sportra 2018-ban. Az összes magyarországi települési sportkiadás negyedét ebben a három városban költötték el, ami óriási aránytalanságot jelent.

Megkerestük a sportra legtöbbet költő önkormányzatokat is, hogy mit gondolnak arról, hogy az országos toplista élén végeztek. A kistelepülések esetében az alacsony saját forrás és a kormányzati és uniós pályázatok nagyon torzítanak, így esetükben még a kirívó értékek is inkább szerencsés pályázatra utalnak, mint felelőtlen gazdálkodásra.

A nagyobb városok közül csak Székesfehérvár önkormányzatól kaptunk választ. Válaszuk alapján “mintegy 1 milliárd forintot költ évente a város sportra. Ennek a forrásnak nagyjából a felét létesítmény-üzemeltetésre fordítjuk, amiből az uszoda működtetése a legdrágább. Az összeg másik felét az utánpótlás-nevelésre, az élsportra, a szabadidősportra, a diáksportra, valamint sportrendezvényekre biztosítja az Önkormányzat”.

A 67,5 milliárdos kiadáshoz képest ez valóban nem is volna sok, de 2018-ban még 9,5 milliárd is szerepelt fejlesztésként. Ebben az évben adták át a város megbízásából készült sóstói stadiont, így a beruházás egy részét számolhatták el ebben az évben. A bruttó 18,6 milliárdos stadion ára közel két évtized sportkiadását fedezte volna a városnak, ami biztosan nagyságrendekkel több embert érint, mint az érdektelen NB I-es meccsek. 

A városok közül még a 10 ezer fős Tökölt érdemes kiemelni, ezen a településen ugyanis minden 10. forintot sportra költöttek. Ezzel kapcsolatos kérdéseinkre Hoffmann Pál KDNP-s polgármester (szkennelt, aláírt papír formájában) az alábbi választ küldte:

A volt kézilabdázó polgármester 2010-től egy cikluson át parlamenti képviselő is volt, és büszkén nyilatkozik arról, hogy a számos visszaéléstől terhelt TAO támogatási rendszer kialakításában aktívan részt vett. A településvezető egyébként élvezi választói bizalmát, hiszen 1990 óta folyamatosan vezeti a települést. 

Ilyen tapasztalat mellett meglepő, hogy nem ismert a polgármester előtt, hogy a 2019-es zárszámadást az önkormányzatok még el sem készítették, a koronavírus járvány miatt pedig csak nyáron fognak szavazni róla az önkormányzatok. Így ősz előtt esély sincs rá, hogy a tavalyi adatok minden önkormányzatra rendelkezésre álljanak.

A polgármester válasza pedig igen tanulságos a sporttámogatásokkal kapcsolatban is. A költségvetési beszámoló szerint a teljes összeget sportlétesítmény fejlesztésre és fenntartásra költi a város. Szabadidősportra, diáksportra, fogyatékkal élők sportolására, de még utánpótlásnevelésre sem költött a város egyetlen fillért sem*legalábbis a zárszámadás tanulsága szerint..

Frissítés (2020.06.02. 16:30)

Cikkünk megjelenése után érkezett meg Veszprém polgármesteri hivatalának válasza kérdéseinkre. Mint írják: “Veszprém sok sportegyesülettel büszkélkedhet, sportolóink és csapataink kiváló eredményeket érnek el a versenyeken és a meccseken. Hálásak vagyunk, hogy a Veszprém névvel fémjelzett csapatok és sportolók sikereikkel városunk hírnevét viszik szerte a világban és növelik kiválóságaink névsorát. (…)

A pontosítás miatt szeretnénk jelezni, hogy Veszprém 2018-as éves költségvetésénél az összes működési kiadáson belül vizsgáltuk a sportcélra fordított összegeket, beruházás nélkül. Ez alapján az éves költségvetés 5,04%-át fordítjuk sporttámogatásokra.

Az Államkincstár felé megküldött beszámolóban sportra fordított kiadás összege tartalmazza a beruházásokat is, mely 2018-ban 4.349.746e forint volt. A beszámoló szerint sportcélra fordított működési kiadás 588.795e forint. Ez összesen 4.938.541e forint, melyet Ön is említ. Tehát, az Ön viszonyításai a beruházásokat is tartalmazzák, nem csak működési kiadást.

Az Ön által alapul vett 32,107 Mrd forint az önkormányzat összesen, nem pedig a város összesen adat, amely azonban halmozódást tartalmaz így nettósítani kell. Egyrészt az intézményi finanszírozással, másrészt a lekötött bankbetétekkel, ha ezt megtesszük, akkor kapjuk meg, a 2018-as beszámoló kiadási főösszeget, mely 20.794.376e forint, ebből a működési kiadások (önk.+intézmények) 11.915.961e forint, mellyel mi is számoltunk.

2018-ban sportcélra fordított beruházási kiadások között szerepel a Csarnok Kft részére  tőketartalékba helyezése 4.296.790e forint, MVP Jégcsarnok építés 10.737e forint, TOP Uszoda energetika megújítás 6.414e forint, illetve kisebb tételek szerepelnek még, mely összességében 4.349.729e forint.

 

 

Közélet sport sport támogatás stadion települési önkormányzatok Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2020. október 23. 16:31 Adat, Közélet

Kik valójában a legnagyobb ázsiai befektetők Magyarországon?

A keleti nyitás sikerét sokféleképpen meg lehet ítélni. A legizgalmasabb kérdés természetesen a magyar kivitel alakulása, de vajon nőnek-e és honnan érkeznek az ázsiaiak magyarországi beruházásai?

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.

Avatar
2020. október 22. 16:38 Közélet

A forint leértékelődése nem zavarja a jegybankot, a cél csak a gyengülés kontroll alatt tartása

Az Magyar Nemzeti Bank idei lépései meglehetősen kiszámíthatatlanná tették a kamatpályát, azt üzenve, hogy gyakorlatilag bármikor bármilyen irányba változhat a kamat.

Fontos

Jandó Zoltán
2020. október 27. 12:11 Adat

Olyan megyékben terjed leggyorsabban a járvány, ahol tavasszal fertőzöttet sem láttak

Úgy tűnik, hogy jelenleg Nógrád és Vas megyékben a legrosszabb a helyzet, de biztosak nem lehetünk benne, mert továbbra is sok adatot visszatartanak.

Avatar
2020. október 27. 06:52 Világ

Befolyás, megtévesztés, trollok: az amerikai elnökválasztás sötét oldala

A választásokba való beavatkozás régi játék a nagyhatalmak közt, de a közösségi média és a lassan felgyűlő társadalmi elégedetlenség új lehetőségeket kínál.

Jandó Zoltán
2020. október 26. 16:02 Adat

Már minden nyolcadik-kilencedik elhunyt covidos Magyarországon

Az előző héten 299 koronavírus-fertőzött veszítette életét Magyarországon, ami már az összes halálozáshoz viszonyítva is kifejezetten magas arány.