Bár korábban szakmai körökben is biztosra vették, hogy jelentősen megvágja a tao-támogatási programot a kormány, Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter mai bejelentése szerint erről szó sincs. Egyszerűen annyi változik, hogy a létesítményfejlesztési beruházások helyett a működési költségekre kaphatnak több pénzt a sportszervezetek. Némileg leegyszerűsítve az eddigi stadion- és csarnoképítések helyett azok fenntartására mehetnek el az adóforintok.
A kormány tavaly év végén döntött arról, hogy a kulturtaót megszünteti, a sportszervezetek ilyen jellegű bevételét pedig 50 milliárd forintban maximálja. A szabályozást tulajdonképpen mindenki úgy értelmezte, hogy 2019-től legfeljebb 50 milliárd forintot próbálhatnak magukhoz irányítani a sportszervezetek a nyereséges vállalatok profitja után fizetendő adóból. A tao-rendszernek ugyanis ez a lényege: a nyereséget termelő cégek dönthetnek úgy, hogy társasági adójukat nem az államkasszába fizetik, hanem sportkluboknak, egyesületeknek, szövetségeknek utalják.
A december végi bejelentés okozott is némi riadalmat, mert az 50 milliárd ugyan nem kis összeg, de a csúcsévben ennek több mint másfélszereséhez jutott ilyen forrásból a sport, a futó szezonban pedig közel 115 milliárd forint összértékben hagytak jóvá fejlesztési programokat az illetékes hatóságok. A támogatás visszafogását abszolút indokolta volna egyébként, hogy Magyarországon rendkívül alacsony a vállalati szektor hozzájárulása a központi költségvetéshez, nem utolsósorban az ilyen jellegű adókedvezmények miatt.
Az érintett sportágakban*labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, röplabda és jégkorong az elmúlt hetekben mindenki február 15-ét várta, ekkora ígérték ugyanis az 50 milliárd elosztásának bejelentését. Gulyás Gergely azonban a mai kormányinfón megrövidítette a feszült várakozást. A miniszter ugyanis közölte: valójában nem 50 milliárd lesz a keret, ez az összeg ugyanis nem tartalmazza a működési kiadásokat. Márpedig ha azokat is figyelembe vesszük, akkor 125 milliárd forinthoz juthatnak ilyen támogatás formájában a sportszervezetek.
A bejelentés még a szakmabelieket is meglepte. Az említett összegnél ugyanis még a csúcsévben, 2016-ban is csak 10 milliárd forinttal vettek igénybe több adókedvezményt különböző vállalatok a látványcsapatsportok támogatására hivatkozva. Magyarul összegszerűen egyáltalán nem szűkül a tao-támogatási rendszer, sőt a korábbi átlagot figyelembe véve még bővül is, amire még az optimistábbak sem nagyon számítottak.
A miniszter szavaiból arra lehet következtetni, hogy csak a felhasználás célja változik. A sportszervezetek eredetileg három dologra költhették a támogatást: beruházásokra*ez lehetett valamilyen berendezés vásárlása vagy építkezés is, utánpótlás-nevelésre és fizetésekre. Ez most kiegészül egyéb működési kiadásokkal is, így a jövőben rezsire, illetve a megépült, de piaci alapon nem fenntartható létesítmények működtetésére is kaphatnak dotációt.
Az elmúlt években a tárgyieszköz-beruházásokra ment el a legtöbb pénz. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) egyik, témában kiadott jelentésében külön ki is emeli, hogy a „2014/2015-ös évtől kezdve az utánpótlás-nevelési támogatások szinten maradása mellett a tárgyieszköz-beruházások fokozatosan növekedésnek indultak, 2017/2018-ban a jóváhagyott támogatásokon belül a tárgyi eszközök részaránya már elérte a 66 százalékot, míg az utánpótlás-nevelés részesedése ezáltal 31 százalékra csökkent”.
Ha a tao-rendszer teljes történetét nézzük, akkor a fociban eddig az összes pénz 58 százaléka ment el tárgyi eszközökre, 38 százaléka utánpótlás-nevelésre és a maradék egyéb célra. Bár nem minden sportág szövetsége közöl olyan részletes adatokat, mint az MLSZ, ahol mégis kideríthető a részletes bontás a felhasználási cél szerint, ott hasonló tendenciák látszanak: az elmúlt időszakban a jégkorongban és a kézilabdában is a beruházások domináltak. Persze mindez nem annyira meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy mennyit ugrottak az árak az építőiparban, illetve, hogy a csapatok programjait jóváhagyó sportszövetségek és az érintett minisztérium is egyre gyakrabban bólintott rá jelentősebb összegű, jellemzően vidéki beruházásokra.
Ez az, amiben változás lehet a jövőben. A tao-rendszerrel évek óta foglalkozó, lapunknak nyilatkozó szakemberek ugyanis úgy értelmezték Gulyás Gergely szavait, hogy mostantól a 125 milliárdból csak 50 milliárd, azaz a teljes büdzsé 40 százaléka mehet el infrastrukturális fejlesztésekre, a többit egyéb célra kell szánni.
Ez első ránézésre lehetőséget teremthet arra, hogy visszatereljék a taót az utánpótlás-nevelés irányába, ami eredetileg is a legfontosabb célterület volt. Valójában azonban jó esély mutatkozik rá, hogy az eddig beruházásokra szánt összeget nem ide csoportosítják majd át az érintettek, hanem
a korábban szintén taóból megépített létesítmények fenntartására költik majd el.
A fejlesztéseknél ugyanis viszonylag ritkán vettek figyelembe piaci szempontokat, így az építés után a működtetést a legtöbb egyesület már nem bírta anyagilag. Ezt a problémát eddig úgy kezelték, hogy az építés után a sportpályát, esetleg csarnokot vagy átvette az önkormányzat és az üzemeltette, vagy megtartotta ugyan a csapat, de önkormányzati támogatást kapott, hogy ne lakja le teljesen két év alatt.
Az önkormányzatok jelentős részének azonban szintén nincs forrása ilyen dolgokra, ezért is terjesztették ki a tao-rendszert a fenntartásra. Azt egyelőre nehéz lenne megbecsülni, hogy mindez mennyi pénzt vihet el egy évben, de nem lenne meglepő, ha a beruházások visszafogásából felszabaduló keret jelentős részét felemésztené.
