Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2019. február 8. 17:04 Pénz

Blöff volt, hogy kevesebb közpénzt emésztenek majd fel a csapatsportok

Bár korábban szakmai körökben is biztosra vették, hogy jelentősen megvágja a tao-támogatási programot a kormány, Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter mai bejelentése szerint erről szó sincs. Egyszerűen annyi változik, hogy a létesítményfejlesztési beruházások helyett a működési költségekre kaphatnak több pénzt a sportszervezetek. Némileg leegyszerűsítve az eddigi stadion- és csarnoképítések helyett azok fenntartására mehetnek el az adóforintok.

A kormány tavaly év végén döntött arról, hogy a kulturtaót megszünteti, a sportszervezetek ilyen jellegű bevételét pedig 50 milliárd forintban maximálja. A szabályozást tulajdonképpen mindenki úgy értelmezte, hogy 2019-től legfeljebb 50 milliárd forintot próbálhatnak magukhoz irányítani a sportszervezetek a nyereséges vállalatok profitja után fizetendő adóból. A tao-rendszernek ugyanis ez a lényege: a nyereséget termelő cégek dönthetnek úgy, hogy társasági adójukat nem az államkasszába fizetik, hanem sportkluboknak, egyesületeknek, szövetségeknek utalják.

A december végi bejelentés okozott is némi riadalmat, mert az 50 milliárd ugyan nem kis összeg, de a csúcsévben ennek több mint másfélszereséhez jutott ilyen forrásból a sport, a futó szezonban pedig közel 115 milliárd forint összértékben hagytak jóvá fejlesztési programokat az illetékes hatóságok. A támogatás visszafogását abszolút indokolta volna egyébként, hogy Magyarországon rendkívül alacsony a vállalati szektor hozzájárulása a központi költségvetéshez, nem utolsósorban az ilyen jellegű adókedvezmények miatt.

 

Az érintett sportágakban*labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, röplabda és jégkorong az elmúlt hetekben mindenki február 15-ét várta, ekkora ígérték ugyanis az 50 milliárd elosztásának bejelentését. Gulyás Gergely azonban a mai kormányinfón megrövidítette a feszült várakozást. A miniszter ugyanis közölte: valójában nem 50 milliárd lesz a keret, ez az összeg ugyanis nem tartalmazza a működési kiadásokat. Márpedig ha azokat is figyelembe vesszük, akkor 125 milliárd forinthoz juthatnak ilyen támogatás formájában a sportszervezetek.

A bejelentés még a szakmabelieket is meglepte. Az említett összegnél ugyanis még a csúcsévben, 2016-ban is csak 10 milliárd forinttal vettek igénybe több adókedvezményt különböző vállalatok a látványcsapatsportok támogatására hivatkozva. Magyarul összegszerűen egyáltalán nem szűkül a tao-támogatási rendszer, sőt a korábbi átlagot figyelembe véve még bővül is, amire még az optimistábbak sem nagyon számítottak.

 

A miniszter szavaiból arra lehet következtetni, hogy csak a felhasználás célja változik. A sportszervezetek eredetileg három dologra költhették a támogatást: beruházásokra*ez lehetett valamilyen berendezés vásárlása vagy építkezés is, utánpótlás-nevelésre és fizetésekre. Ez most kiegészül egyéb működési kiadásokkal is, így a jövőben rezsire, illetve a megépült, de piaci alapon nem fenntartható létesítmények működtetésére is kaphatnak dotációt.

Az elmúlt években a tárgyieszköz-beruházásokra ment el a legtöbb pénz. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) egyik, témában kiadott jelentésében külön ki is emeli, hogy a „2014/2015-ös évtől kezdve az utánpótlás-nevelési támogatások szinten maradása mellett a tárgyieszköz-beruházások fokozatosan növekedésnek indultak, 2017/2018-ban a jóváhagyott támogatásokon belül a tárgyi eszközök részaránya már elérte a 66 százalékot, míg az utánpótlás-nevelés részesedése ezáltal 31 százalékra csökkent”.

 

Ha a tao-rendszer teljes történetét nézzük, akkor a fociban eddig az összes pénz 58 százaléka ment el tárgyi eszközökre, 38 százaléka utánpótlás-nevelésre és a maradék egyéb célra. Bár nem minden sportág szövetsége közöl olyan részletes adatokat, mint az MLSZ, ahol mégis kideríthető a részletes bontás a felhasználási cél szerint, ott hasonló tendenciák látszanak: az elmúlt időszakban a jégkorongban és a kézilabdában is a beruházások domináltak. Persze mindez nem annyira meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy mennyit ugrottak az árak az építőiparban, illetve, hogy a csapatok programjait jóváhagyó sportszövetségek és az érintett minisztérium is egyre gyakrabban bólintott rá jelentősebb összegű, jellemzően vidéki beruházásokra.

 

Ez az, amiben változás lehet a jövőben. A tao-rendszerrel évek óta foglalkozó, lapunknak nyilatkozó szakemberek ugyanis úgy értelmezték Gulyás Gergely szavait, hogy mostantól a 125 milliárdból csak 50 milliárd, azaz a teljes büdzsé 40 százaléka mehet el infrastrukturális fejlesztésekre, a többit egyéb célra kell szánni.

Ez első ránézésre lehetőséget teremthet arra, hogy visszatereljék a taót az utánpótlás-nevelés irányába, ami eredetileg is a legfontosabb célterület volt. Valójában azonban jó esély mutatkozik rá, hogy az eddig beruházásokra szánt összeget nem ide csoportosítják majd át az érintettek, hanem 

a korábban szintén taóból megépített létesítmények fenntartására költik majd el.

A fejlesztéseknél ugyanis viszonylag ritkán vettek figyelembe piaci szempontokat, így az építés után a működtetést a legtöbb egyesület már nem bírta anyagilag. Ezt a problémát eddig úgy kezelték, hogy az építés után a sportpályát, esetleg csarnokot vagy átvette az önkormányzat és az üzemeltette, vagy megtartotta ugyan a csapat, de önkormányzati támogatást kapott, hogy ne lakja le teljesen két év alatt.

Az önkormányzatok jelentős részének azonban szintén nincs forrása ilyen dolgokra, ezért is terjesztették ki a tao-rendszert a fenntartásra. Azt egyelőre nehéz lenne megbecsülni, hogy mindez mennyi pénzt vihet el egy évben, de nem lenne meglepő, ha a beruházások visszafogásából felszabaduló keret jelentős részét felemésztené.

Pénz stadion tao tao-támogatás. Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Bucsky Péter
2022. június 21. 04:34 Pénz

5 hónap alatt 42 milliárdot bukott az állam azon, hogy hatósági árassá tette az üzemanyagot

A korábban Európában relatív drágának számító magyar üzemanyagárak harmadával maradnak el az uniós átlagtól, ezzel ösztönözve a többletfogyasztást és így az áfabevételeket.

Jandó Zoltán
2022. június 17. 15:04 Adat, Pénz

Az elszálló áraknak köszönhetően ömlik a pluszbevétel a költségvetésbe

Hat év alatt megduplázódhat az állam áfabevétele, miközben korábban hét év alatt adóemeléssel is csak 50 százalékkal nőtt. Nem csak ezért jutott azonban sokak eszébe az áfaemelés lehetősége.

Hobot Péter
2022. június 17. 09:34 Pénz, Támogatói tartalom

Ilyen energiaárak mellett már sok kkv-nak is megéri napelemet telepíteni

Az ALTEO modellje szerint egy átlagos magyar kkv 35 forint körül fizetett kilowattóránkként a vásárolt áramért 2020-ban, miközben egy napelemes beruházás fajlagos költsége csak 21 forint körül alakult.

Fontos

Kalotay Kálmán
2022. június 24. 16:18 Vállalat, Világ

Túlélik-e a háborút a magyar cégek Oroszországban?

A kölcsönös közvetlen beruházások aránya alacsony, a gazdasági szankciók azonban egyes cégeknek igencsak fájhatnak.

Torontáli Zoltán
2022. június 24. 12:47 Világ

Lenne egy jó módszer arra, hogy azonnal lássuk, mekkora az infláció

Egy német tanulmány megerősíti, hogy hasznos lenne rögtön a boltok kasszáinál mérni az árakat és az egyes termékek eladási volumenét is.

Torontáli Zoltán
2022. június 24. 10:42 Világ

Versenyt futnak a kutatók az idővel, hogy a klímaváltozást elviselő búzát nemesítsenek

Soha véget nem érő sziszifuszi munka folyik, amelyet az ipar nem támogat.