Könnyen előfordulhat, hogy ebben az idényben nem az Orbán Viktor által alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) kapja a legtöbb közpénzt tao-támogatás formájában. A rendszer 2011-es bevezetése óta ilyen mindössze egyszer történt, így nem meglepő módon a FUNA az abszolút rekorder ebből a szempontból. A különböző – jellemzően kormányközeli – cégek az elmúlt hét évben közel 21 milliárd forintot utaltak a Mészáros Lőrinc elnöklése alatt működő alapítványnak az államkassza helyett.
Ezt fejelhetik meg az idén további 2,4 milliárddal, a Magyar Labdarúgó Szövetség, illetve az ilyen gigantikus fejlesztéseknél szintén illetékes Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) ugyanis ekkora keretet hagyott jóvá a felcsúti akadémiának. Ennél azonban ezúttal volt nagyobb összegű program: Esztergomban a helyi rögbiklub építene egy négymilliárdos csarnokot, amire – egyéb dolgokkal kiegészítve – 3,2 milliárdos támogatási keretet engedélyezett a kézilabda-szövetség (MKSZ) és az EMMI.
Bár az esztergomi projekt kiugró értékű (ennél még Felcsúton is csak egy nagyobb fejlesztés volt a tao-rendszer bevezetése óta), nem ez az egyetlen idei, hasonlóan nagy összegű beruházás. A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté által vezetett MKSZ egy budakalászi csarnoképítésre is rábólintott. Utóbbi projekthez – amelynek környékén egy Fidesz-közeli vállalkozó is feltűnt – 2,2 milliárdnyi közpénzt kaphat a helyi kézicsapatot fenntartó cég.
Ez a két projekt elég jól mutatja a tao-rendszer talán legfontosabb trendjét, a jelentősebb összegű, jellemzően vidéki beruházások számának megugrását. A program bevezetését követően ilyen látványos fejlesztések néhány kivételtől eltekintve csak Felcsúton voltak. Sokat elárul, hogy a 2011/2012-es és a 2016/2017-es idény között mindössze öt kétmilliárd feletti programot hagytak jóvá, és ebből négy a kormányfő kedvenc községében valósult meg.
Méghozzá teljes egészében, a Mészáros Lőrinc vezette település akadémiájának ugyanis soha nem jelentett gondot feltölteni a megítélt keretet. Az első évben ugyan 200 forint bennragadt a 2,8 milliárdos keretben, egy évvel később pedig 60 a 2,64 milliárdosban, a későbbiekben ilyen apró bakik sem fordultak elő. Valószínűleg ebben az idén sem lesz változás: ezúttal szűk egy héttel a 2,4 milliárdos programjuk aláírása után már több mint 900 millió forint volt az alapítvány számláján.
Nagyjából négy éve azonban már nem kizárólag felcsúti kiváltság a taóból megvalósuló látványberuházás, illetve a gigantikus programok.
Egyrészt vannak utánpótlásműhelyek, amelyek rendre rengeteg pénzt kapnak ilyen célra, másrészt egyre gyakrabban hagynak jóvá a szövetségek és a szaktárca csarnok-, uszoda-, stadion- vagy éppen sporthotelépítéseket is.
Sportszálló épült a volt fejlesztési miniszter Seszták Miklós városában, Kisvárdán, illetve több ütemben az adóhatóságot korábban vezető Tállai András birodalmában, Mezőkövesden, és Balatonfüreden is, annak ellenére, hogy ott eredetileg kollégiumra kaptak tao-pénzt. Uszodára komolyabb összeget először a II. Kerületi Sport és Szabadidősport Kft. kapott még 2015/2016-ban, tavaly viszont hasonló projektre ítélt meg milliárdokat a vízilabda-szövetség az YBL Water Polo Clubnak és a Kazincbarcikai Vízisport Klubnak is.
A vízilabdások példáját pedig más szövetségek is követték. Az Alba-Fehérvár Kosárlabda Kft. egy konferenciaközpontként is működő knowledge hubra kapott milliárdos tao-keretet, a Siófok Kézilabda és Tenisz Club Kft. egy bentlakásos rehabilitációs központra, míg a tao-programhoz tavaly kapcsolódó röplabda első milliárdos programját a Beach Sport Kft. fedett strandröplabda-központjára hagyták jóvá. Utóbbi cég több szállal kötődik Bánki Erikhez, ahhoz a vezető fideszes politikushoz, akinek javaslatára a röplabda is bekerült a tao-programba.
És ez még korántsem minden. A fentieken kívül hagytak jóvá milliárdos programot az elmúlt években érdi, bajai, százhalombattai, veresegyházi, váci, veszprémi, sülysápi és több budapesti, illetve miskolci egyesületnek is.
Miközben a tao-rendszer történetének első négy évében mindössze hét darab egymilliárd forintot meghaladó értékű programra bólintottak rá, addig az ezt követő négy idényben már 39-re. Hasonlóak az arányok a kétmilliárdosnál nagyobb fejlesztési tervek esetében is: ilyenből 2011 és 2016 között három volt, azóta viszont kilenc.
Tavaly annyira megszaladt a ceruza, hogy több esetben sem sikerült feltölteni a jóváhagyott kereteket. Ez nyilván azt jelenti, hogy egyelőre a fejlesztés sem valósulhatott meg a tervezett formában, az érintett kluboknak a következő években kell majd megpróbálni összeszedni a pénzt. Addig viszont nem sok értelme lenne újabb nagyberuházásokat jóváhagyni nekik vagy akár másoknak.
Vélhetően ez a magyarázata annak, hogy ezúttal egy kicsit kevesebb milliárdos projekt van, mint egy éve, sőt úgy általában a kluboknak is kevesebb tao-pénz jut, mint az előző szezonban. Akkor összesen 130 milliárdnyi keretet hagytak jóvá a szövetségek, illetve a minisztérium, ezúttal azonban ennél bő tíz százalékkal kevesebbet. Ilyen a rendszer bevezetése óta még nem fordult elő, eddig minden esztendőben nőtt a begyűjthető pénz összege.
