Könnyen előfordulhat, hogy ebben az idényben nem az Orbán Viktor által alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) kapja a legtöbb közpénzt tao-támogatás formájában. A rendszer 2011-es bevezetése óta ilyen mindössze egyszer történt, így nem meglepő módon a FUNA az abszolút rekorder ebből a szempontból. A különböző – jellemzően kormányközeli – cégek az elmúlt hét évben közel 21 milliárd forintot utaltak a Mészáros Lőrinc elnöklése alatt működő alapítványnak az államkassza helyett.
Ezt fejelhetik meg az idén további 2,4 milliárddal, a Magyar Labdarúgó Szövetség, illetve az ilyen gigantikus fejlesztéseknél szintén illetékes Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) ugyanis ekkora keretet hagyott jóvá a felcsúti akadémiának. Ennél azonban ezúttal volt nagyobb összegű program: Esztergomban a helyi rögbiklub építene egy négymilliárdos csarnokot, amire – egyéb dolgokkal kiegészítve – 3,2 milliárdos támogatási keretet engedélyezett a kézilabda-szövetség (MKSZ) és az EMMI.
Bár az esztergomi projekt kiugró értékű (ennél még Felcsúton is csak egy nagyobb fejlesztés volt a tao-rendszer bevezetése óta), nem ez az egyetlen idei, hasonlóan nagy összegű beruházás. A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté által vezetett MKSZ egy budakalászi csarnoképítésre is rábólintott. Utóbbi projekthez – amelynek környékén egy Fidesz-közeli vállalkozó is feltűnt – 2,2 milliárdnyi közpénzt kaphat a helyi kézicsapatot fenntartó cég.
Ez a két projekt elég jól mutatja a tao-rendszer talán legfontosabb trendjét, a jelentősebb összegű, jellemzően vidéki beruházások számának megugrását. A program bevezetését követően ilyen látványos fejlesztések néhány kivételtől eltekintve csak Felcsúton voltak. Sokat elárul, hogy a 2011/2012-es és a 2016/2017-es idény között mindössze öt kétmilliárd feletti programot hagytak jóvá, és ebből négy a kormányfő kedvenc községében valósult meg.
Méghozzá teljes egészében, a Mészáros Lőrinc vezette település akadémiájának ugyanis soha nem jelentett gondot feltölteni a megítélt keretet. Az első évben ugyan 200 forint bennragadt a 2,8 milliárdos keretben, egy évvel később pedig 60 a 2,64 milliárdosban, a későbbiekben ilyen apró bakik sem fordultak elő. Valószínűleg ebben az idén sem lesz változás: ezúttal szűk egy héttel a 2,4 milliárdos programjuk aláírása után már több mint 900 millió forint volt az alapítvány számláján.
Nagyjából négy éve azonban már nem kizárólag felcsúti kiváltság a taóból megvalósuló látványberuházás, illetve a gigantikus programok.
Egyrészt vannak utánpótlásműhelyek, amelyek rendre rengeteg pénzt kapnak ilyen célra, másrészt egyre gyakrabban hagynak jóvá a szövetségek és a szaktárca csarnok-, uszoda-, stadion- vagy éppen sporthotelépítéseket is.
Sportszálló épült a volt fejlesztési miniszter Seszták Miklós városában, Kisvárdán, illetve több ütemben az adóhatóságot korábban vezető Tállai András birodalmában, Mezőkövesden, és Balatonfüreden is, annak ellenére, hogy ott eredetileg kollégiumra kaptak tao-pénzt. Uszodára komolyabb összeget először a II. Kerületi Sport és Szabadidősport Kft. kapott még 2015/2016-ban, tavaly viszont hasonló projektre ítélt meg milliárdokat a vízilabda-szövetség az YBL Water Polo Clubnak és a Kazincbarcikai Vízisport Klubnak is.
A vízilabdások példáját pedig más szövetségek is követték. Az Alba-Fehérvár Kosárlabda Kft. egy konferenciaközpontként is működő knowledge hubra kapott milliárdos tao-keretet, a Siófok Kézilabda és Tenisz Club Kft. egy bentlakásos rehabilitációs központra, míg a tao-programhoz tavaly kapcsolódó röplabda első milliárdos programját a Beach Sport Kft. fedett strandröplabda-központjára hagyták jóvá. Utóbbi cég több szállal kötődik Bánki Erikhez, ahhoz a vezető fideszes politikushoz, akinek javaslatára a röplabda is bekerült a tao-programba.
És ez még korántsem minden. A fentieken kívül hagytak jóvá milliárdos programot az elmúlt években érdi, bajai, százhalombattai, veresegyházi, váci, veszprémi, sülysápi és több budapesti, illetve miskolci egyesületnek is.
Miközben a tao-rendszer történetének első négy évében mindössze hét darab egymilliárd forintot meghaladó értékű programra bólintottak rá, addig az ezt követő négy idényben már 39-re. Hasonlóak az arányok a kétmilliárdosnál nagyobb fejlesztési tervek esetében is: ilyenből 2011 és 2016 között három volt, azóta viszont kilenc.
Tavaly annyira megszaladt a ceruza, hogy több esetben sem sikerült feltölteni a jóváhagyott kereteket. Ez nyilván azt jelenti, hogy egyelőre a fejlesztés sem valósulhatott meg a tervezett formában, az érintett kluboknak a következő években kell majd megpróbálni összeszedni a pénzt. Addig viszont nem sok értelme lenne újabb nagyberuházásokat jóváhagyni nekik vagy akár másoknak.
Vélhetően ez a magyarázata annak, hogy ezúttal egy kicsit kevesebb milliárdos projekt van, mint egy éve, sőt úgy általában a kluboknak is kevesebb tao-pénz jut, mint az előző szezonban. Akkor összesen 130 milliárdnyi keretet hagytak jóvá a szövetségek, illetve a minisztérium, ezúttal azonban ennél bő tíz százalékkal kevesebbet. Ilyen a rendszer bevezetése óta még nem fordult elő, eddig minden esztendőben nőtt a begyűjthető pénz összege.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
