Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. december 9. 07:54 Közélet, Pénz

Budakalász az új Felcsút, 2,5 milliárdos sportkollégium épül az Omszki-tó mellett

Ahogy ez lenni szokott, december elején felgyorsult a nagyobb összegű tao-programok jóváhagyása. Mivel a 300 milliónál drágább projektek elbírálása többkörös, az elmúlt években már megszokhattuk, hogy a karácsony előtti hetekben derül csak ki, mely sportszervezetek kaphatják a legtöbb közpénzt különböző fejlesztésekre.

Az idei rekorder eddig a Budakalászi Kézilabda Zrt., amely számára a kézilabda-szövetség a napokban hagyott jóvá egy közel 2,2 milliárdos programot. A szervezet arra a sportkollégiumra kérte a pénz nagy részét, amit bő másfél éve tervezget az önkormányzat, és ami az elmúlt hónapokban is százmilliókkal drágult. A projekt körül ráadásul egy befolyásos Fidesz-közeli üzletember is feltűnt.

 


A város vezetése még 2017 márciusában döntött arról, hogy a Budakalász Kézilabda Zrt.-vel közösen egy sportcentrumot alakítanak ki az Omszk Parkban (részben a park történetéről az Átlátszón jelent meg egy részletes cikk a közelmúltban). Erről pár héttel később egy együttműködési megállapodást is aláírtak, amiben bruttó 1,8 milliárd forintban maximálták a beruházás értékét. Az eredeti elképzelés az volt, hogy az önkormányzat 800 milliós állami támogatást igényel a fejlesztéshez, a cég pedig tao-támogatással egészíti ezt ki. Úgy tervezték, hogy a társaság már a 2017/2018-as idényben beadja a pályázatát a szövetséghez, ám ez már csak az április végi leadási határidő miatt sem volt reális. Különösen úgy, hogy a tanulmányterv csak a nyárra készült el, így végül egy évet csúsztak.

Az idén őszre viszont kiderült, hogy az eredetileg tervezett 1,8 milliárd nem elég a sportkollégium felépítésére.

Az önkormányzat ennek megfelelően módosította az eredeti szerződésben rögzített 1,8 milliárdos összeget 2,55-re, ám ügyletek arra is, hogy ez a városnak ne jelentsen pluszterhet: a többletet hozzácsapták a Budakalász Kézilabda Zrt. tao-programjához.

Így jött ki – az egyéb célra, például utánpótlás-nevelésre és sporteszközök beszerzésére igényelt összeggel kiegészítve – a 2,2 milliárdos támogatás*A vonatkozó jogszabályok szerint tao-támogatásból csak az ingatlanfejlesztés költségeinek 70 százalékát lehet finanszírozni, a többit önrész formájában a pályázó biztosítja. A komolyabb forrásokkal nem rendelkező sportszervezetek ezt jellemzően szintén megkapják valamilyen támogatásként, jelen esetben az önkormányzattól.. Programjában egyébként a cég nem vitte túlzásba a beruházás szükségességének indoklását. Mindössze annyit írtak, hogy itt szeretnének helyet biztosítani az utánpótlás-játékosok, illetve – versenyek esetén – a csapatok számára, továbbá szakmai képzéseket is tartanának a létesítményben.

A viszonylag szerény indoklás annak fényében furcsa kicsit, hogy 

a beruházás a tao-rendszer történetének egyik legnagyobb összegű projektje.

Ennél nagyobb támogatást egy idényben egészen tavalyig csak a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány és az uszodát építő II. Kerületi Sport és Szabadidősport Kft. számára ítéltek meg. Tavaly aztán kicsit változott a helyzet, és szépen megszaporodtak a milliárd feletti tao-támogatást kapó gigaprojektetek. A budakalászinál nagyobb értékű fejlesztési program azonban – a szokásos felcsúti mellett – még az előző idényben is csak kettő volt: a szintén egy uszodára pénzt kérő Kazincbarcikai Sport Központé, illetve a bentlakásos rehabilitációs központot kialakító Siófok Kézilabda és Tenisz Club Kft.-é. Utóbbi két szervezetnek sikerült rávennie nyereséges cégeket arra, hogy ilyen hatalmas összegben utalják a költségvetés helyett nekik a profitjuk után fizetendő adójukat*A tao-rendszernek ez a lényege..

Frissítés: az említetteken kívül tavaly az YBL Water Polo Club-nak és az Alba-Fehérvár Kosárlabda Kft-nek is nagyobb összegű programot hagytak jóvá, ám nekik az elérhető adatok szerint nem jött össze a pénz.

Budakalászon azonban ez nem biztos, hogy ugyanígy történik. Egressy Gábor, a vállalat tao-ügyeit intéző csapatmenedzser lapunknak azt mondta, hogy sok részletet még nem tudnak arról, hogyan szerzik meg a több százmilliós önrészt, a cégnek ugyanis saját forrásból nincs ennyi pénze. Arról hallott, hogy az önkormányzat biztosítaná ezt támogatás formájában, de mint fogalmazott, „hivatalos forrást még nem látott” erről. Pedig az ügyben elvileg megállapodás is született a felek között, sőt az önkormányzat arról is határozott, hogy a szükséges ingatlant is a zrt. rendelkezésére bocsátja (ez a lenti utcaképen sorompóval lezárt területen található).

A következő lépés majd a támogató cégek felhajtása lesz, de itt is prioritást élvez az utánpótlás-nevelés – mondta Egressy Gábor. Épp ezért egyelőre azt sem látni egyértelműen, hogy mikor kezdődhet meg a kollégium kivitelezése, és mikorra készülhet el az épület. Miután a beruházást közbeszereztetni kell, az sem lenne meglepő, ha a vállalat kihasználná a rendelkezésére álló három évet.

Az ügyről az egyesület több beosztottjával és a helyi sportélet más tagjaival beszéltünk, és többen is azt mondták, hogy a csapatmenedzser mellett egy bizonyos Simon Péter illetékes az ügyben. Ő vélhetően ugyanaz a Simon Péter, akiről néhány éve az Index írt portrét, úgy jellemezve őt, hogy húsz éve majdnem minden nagyberuházáshoz köze van Szentendrén és környékén. Simon ugyan nem szerepel a budakalászi egyesület stáblistáján, korábban azonban a Szentendrei Kézilabda Klubnál együtt dolgozott a budakalásziak jelenlegi utánpótlás-szakmai igazgatójával, Hajdu Tamással és Egressy Gáborral is.

A vállalkozó, akit politikai kapcsolatai miatt a Fidesz Hagyó Miklósaként is emlegettek a sajtóban, tényleg nagy hal a környéken.

Volt közös cége a labdarúgó-válogatott korábbi szövetségi kapitányával, Dárdai Pállal (amelyben egyébként szintén együtt dolgozott Egressy Gáborral), de a helyi sajtóban is erős embernek számított. Korábban pont egy sportlétesítmény-fejlesztés miatt foglalkozott vele viszonylag sokat a sajtó: a szentendrei Vizes Nyolcas Uszoda Simon cégének és a városnak is akkora bukás lett, hogy az adósságot az államnak kellett átvállalnia.

Simon az elmúlt években látszólag minden cégéből kiszállt, a sportkollégium fejlesztésében azonban mégis lehet valamilyen szerepe. Az azonban nem egyértelmű, hogy pontosan milyen, erről ugyanis senki nem mondott semmi egyértelműt. Az üzletembert próbáltuk elérni, de nem sikerült.

Közélet Pénz Budakalász Kézilabda Zrt. Simon Péter tao tao-támogatás. Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2019. szeptember 18. 08:46 Közélet

Egy pillanatra sem állhat le az állami propagandagépezet: új plakátok jönnek

Másfél év alatt eléget 90 milliárd forintot a spórolásra létrehozott kommunikációs hivatal, úgy, hogy ennek minden fillére ugyanahhoz a kormányközeli vállalkozóhoz megy.

Jandó Zoltán
2019. szeptember 16. 17:19 Adat, Közélet

Havi 22 millió forintot keresnek egy kevéssé ismert alapítvány támogatói

A Schmidt Mária alapítványának egy százalékot adók sem panaszkodhatnak, Orbán felcsúti akadémiája kevés embert mozgatott meg.

Avatar
2019. szeptember 10. 13:13 Közélet

„A klímaváltozás első áldozata az igazság”

(A cikk az Alapblogon jelent meg eredetileg, a szerző a HOLD Alapkezelő elemzője. Reakció Tóth István György múlt héten megjelent cikkére, a benne foglaltak ebben az esetben is a szerző véleményét tükrözik.)

Fontos

Stubnya Bence
2019. szeptember 18. 15:24 Adat, Világ

Már most is előzi a magyart, de pár év alatt még meg is dupláznák a lengyel minimálbért

Vannak kockázatai is a háromszázezer forintos lengyel minimálbérnek. A lengyel cégek remélik, hogy csak választási ígérgetés a lengyel kormány új terve, pedig Lengyelország eddig is élen járt a minimálbér emelésében a régión belül is.

Avatar
2019. szeptember 17. 15:09 Élet

Lehet demokratikus és piaci választ adni a klímaváltozásra?

Lehet, hogy hiába várunk erre, ha nem hozunk létre olyan intézményeket, amelyek hatékonyan vezetnék ezt a folyamatot. Hozzászólás az extrapoláció-vitához.

Stubnya Bence
2019. szeptember 17. 07:02 Adat, Vállalat

Nem támogatja tovább a vendégmunkások állásait a kormány, de rejtély, hogy miért nem évekkel ezelőtt döntött így

Nem célja többé az egyedi kormánydöntéssel adott nagyvállalati támogatásoknak, hogy munkahelyeket hozzanak létre. A kérdés már csak az, hogy miért pont most döntöttek így.