Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2019. január 24. 06:55 Adat, Pénz

Néhány ábra arról, miért nem öntik tovább a közpénzt a sportba és a kultúrába

Szinte biztosan szerepet játszott az elmúlt években a sportnak és a kultúrának is 100 milliárdos bevételt biztosító tao-rendszer átalakításában, hogy egyre látványosabb részét vitték el a vállalatoktól származó állami bevételeknek az ilyen támogatások. Tavaly a potenciális társasági adóbevételnek már közel a 40 százaléka nem folyt be a különböző adókedvezmények miatt, így a vállalati szektor hozzájárulása a központi költségvetéshez drasztikusan lecsökkent. Márpedig ez politikai szempontból is elég nehezen védhető állapot.

A kormány tavaly év végén döntött arról, hogy a kulturtaót megszünteti, a sportszervezetek ilyen jellegű bevételét pedig 50 milliárd forintban maximálja. Bár utóbbi sem kevés, korábban előfordult, hogy ennél két és félszer több társasági adót (taót) irányítottak magukhoz a klubok és a sportszervezetek. Így összességében az 50 milliárdos korlát komoly forrásvesztést jelent majd az ő oldalukon, a költségvetésén pedig jelentős bevételnövekedést.

 


A tao-rendszer lényege ugyanis az volt, hogy a sport-, illetve kulturális szervezetek még azelőtt irányíthattak magukhoz adóforintokat, hogy azok befolytak volna az államkasszába. Az egyesületek, szövetségek, színházak az elmúlt közel egy évtizedben különböző cégeknél házaltak és győzködték őket arról, hogy ne az adóhatóságnak, hanem nekik utalják a nyereségük után fizetendő társasági adó egy részét. A cégeknek ugyan ez nem kevés adminisztrációval járt, de a rendszert úgy találták ki, hogy így is megérje, hiszen aki végül nem az államnak adta az adóját, hanem egy sport- vagy kulturális szervezetnek, az összességében kevesebb terhet fizetett.

A program ennek megfelelően évről évre sikeresebbé vált: míg 2012-ben alig több mint 50 milliárd ment ilyen célra, addig négy évvel később csak a sport 135 milliárdnyi adóforintot irányított magához, és ehhez jött még a 44 milliárdos kultúrtao. Ilyen mértékű pénzkiáramlással valószínűleg a kormányzatban sem számoltak. A hihetetlen ütemű felfutása miatt egyértelműen ez lett az társasági adóból adható kedvezmények legjelentősebb tétele, és egyben az állami társasági adóbevétel növekedésének egyik legnagyobb fékje is.

Bár a költségvetésbe – köszönhetően a konjunktúra eredményeként megugró vállalati nyereségeknek – így is egyre több pénzt folyt be nyereségadóból, ám sokkal kevesebb annál, amennyi ténylegesen összejöhetett volna. A csúcsévben, 

2016-ban például az 1000 milliárdot is megközelíthette volna a tao-bevétel, ám ebből több mint 300 milliárdot elvittek a kedvezmények, 170-et csak a sport és a kultúra.

A rendszer akkor vált fenntarthatatlanná, amikor 2017-ben a kormány a társasági adókulcs csökkentése mellett döntött. Addig 500 millió forintos profit alatt 10, afölött 19 százalékot kellett befizetni, a módosítás után azonban már csak egységesen 9 százalékot, ami nemzetközi összevetésben is rendkívül alacsony, lényegében adóparadicsomnak számít Magyarország.

 

Ennek megfelelően a társasági adóbevétel is összezuhant. A 2018-as költségvetés tervezésekor már csak 369 milliárddal számoltak ezen a soron, ami 250 milliárddal volt kevesebb az egy és bő 300 milliárddal a két évvel korábbinál. Eközben azonban az adókedvezmények mértéke – különösen a sport- és a kulturtaóé – nem csökkent érdemben, és már a teljes potenciális bevétel 37 százalékát vitte el. Az első becslés szerint ráadásul ebben 2019-ben sem lett volna változás: a költségvetési törvény ugyanilyen arányt jósolt erre az évre is. Mindezt úgy, hogy a sportegyesületek legutóbb már nem tudtak minden jóváhagyott programot megvalósítani: a 2017/2018-as szezonban a számukra jóváhagyott keretnek csak a kétharmadát tudták feltölteni.

 

A vállalati szféra hozzájárulása az állami büdzséhez azonban így is minden bizonnyal történelmi mélypont közelébe csökkent, holott ez a mutató korábban is kifejezetten alacsony volt. Az OECD kalkulációi szerint már 2017-ben is csak a teljes adóbevétel 4,9 százaléka jött a vállalatoktól*árbevételre, nyereségre és tőkenövekményre kivetett adóból, aminél kizárólag Észtországban mértek alacsonyabb arányt. Összehasonlításképpen, az OECD-átlag 8,6 százalék volt, míg a rekorder Chilében minden ötödik adópeso a cégektől folyt be.

Az adókulcs csökkentése miatt azóta pedig itthon ez az arány tovább esett. A G7 számításai szerint tavaly valószínűleg már a 3 százalékot sem érte el, és hasonlóan alakult volna az idén is, ha nem nyúlnak bele a kedvezmények rendszerébe. Ez idővel akár politikai támadási felületet is adhatott volna, különösen, hogy mind a sport-, mind a kultúrtao rendszere hemzsegett a visszaélésektől.

 

A tavaly év végi változtatás azonban egyik pillanatról a másikra nagyjából 90 milliárd forintot csoportosított át az államkasszába a sport- és a kulturális szervezetektől. Előbbi körnek 49-59 milliárddal juthat kevesebb, mint amivel eredetileg számoltak, míg utóbbi szegmens támogatását lenullázták a tervezett 30-32 milliárdról. Ez azt jelenti, hogy a kedvezmények a teljes lehetséges adóbevételnek csak nagyjából az ötödét viszik el, nem a 37 százalékát, a vállalati szféra hozzájárulása a büdzséhez pedig 3-ról 3,5-4 százalék közé nőhet.

Adat Pénz adókedvezmény költségvetés tao társasági adó Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Katona Hajnalka
2022. november 28. 11:36 Adat

Luxusnak számít-e az, ha az állam gondoskodik az elesettjeiről?

Nem csak attól függ, hogy melyik ország mennyit költ szociális támogatásra, hogy mennyire gazdagok.

Jandó Zoltán
2022. november 25. 10:47 Adat

A németek felezték, a szaúdiak négyszerezték az esélyüket a továbbjutásra

A fogadóirodák szerint nagyjából egy a négyhez a valószínűsége, hogy Brazília nyeri a világbajnokságot, a németeket lényegében leírták.

Stubnya Bence
2022. november 24. 13:17 Adat

Először haladta meg idén az infláció a béremelések tempóját szeptemberben

Augusztus után szeptemberben is nőttek éves alapon az átlagos béremelések, de a gyorsuló inflációval nem tudták tartani a lépést.

Fontos

Avatar
2022. november 30. 14:48 Pénz

A hidegháború óta nem pörgött annyira Kelet-Európa fegyveripara, mint most

Magyarországgal szemben a cseh, lengyel és szlovák fegyvergyártók jelentős szállítmányokat adnak el Ukrajnának.

Stubnya Bence
2022. november 30. 06:51 Pénz

Az osztrákok megmutatták, mire képes egy jól szervezett vasutassztrájk, amit a magyar vasutasok több próbálkozásra sem tudtak összehozni

A vasutasokat képviselő szakszervezet szeretné elérni, hogy a rosszabbul keresőknek ne csökkenjen a reálbére, az állami vállalat vezetője szerint viszont más iparágban nem adnak ilyen jó bérajánlatot.

Bőgel György
2022. november 29. 16:29 Tech

Úgy tűnik, nem egy újabb dotkomlufi durran a techszektorban, de attól még fájni fog

Két évtizeddel ezelőtt alapjaiban remegett meg a tech-szektor. A mostani válság újult erővel esik neki, de a visszaesés okai korántsem azok, mint a dotkomlufi idején.