Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. december 27. 07:48 Állam, Pénz

Túlszaladt a ceruza, nincs már elég pénz a sportfejlesztésekre

Először fordulhat elő a tao-támogatási rendszer 2011-es bevezetése óta, hogy kevesebb közpénzt próbálhatnak összeszedni a sportklubok ebből a forrásból, mint egy idénnyel korábban. December 20-ig az elérhető adatok szerint a hat sportágban az egyesületek és sportvállalkozások számára összesen 113,5 milliárd forintos támogatási keretet hagytak jóvá a szakszövetségek, illetve a kormány részéről illetékes Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI).

Ez ugyan sokkal több, mint ami az első években jellemző volt – a 2011/12-es idényben elfogadott programok összértékének például közel három és félszerese -, a tavalyitól azonban látványosan elmarad. Az előző szezonban ugyanis 130 milliárd fölött volt ez az összeg. Utóbbi több, mint amit háziorvosi és gyermekorvosi szolgálatra költött a magyar állam 2017-ben.

 


A mostani 113 milliárd még nem a végleges szám, a sportszövetségek és a szaktárca ugyanis még az utolsó napokban is töltik fel a jóváhagyott programokat az erre a célra létrehozott adatbázisokba. December 18. és 20. között például 5,5 milliárddal nőtt a keret. Túl sok elbírálatlan sportfejlesztési program azonban már nincs, így szinte biztos, hogy a 2017/2018-as idényben felállított csúcsot nem sikerül megdönteni.

A késői szövetségi jóváhagyások egyébként a sportkluboknak is problémát okozhatnak, ez ugyanis jelentősen megnehezíti, hogy ténylegesen össze tudják gyűjteni a pénzt. A tao-rendszer ugyanis úgy működik, hogy az egyesületek tavasszal leadják fejlesztési terveiket a szövetségnek, amely megvizsgálja ezeket, illetve szükség esetén*a 300 millió forintot meghaladó értékű programoknál bevonja az EMMI-t is. A szövetségek minden programról hoznak egy határozatot: elutasítják vagy részben, esetleg egészben jóváhagyják. A klubok ezt követően kezdhetnek el házalni a nyereséges vállalkozásoknál, hogy azok a profitjuk után fizetendő adót ne az államkasszába, hanem nekik utalják. Erről azonban a legtöbb cég az év végi bevallási határidő miatt december 20. előtt dönt, így

akik az utolsó napokban jutnak csak hozzá a szövetségi jóváhagyáshoz és nincsenek jó céges (vagy politikai) kapcsolataik, jellemzően nem tudják feltölteni a nekik megítélt keretet.

Az év végi hajrát jól mutatja, hogy az utolsó napokban a begyűjtött pénz még a jóváhagyott összegnél is sokkal gyorsabban nőtt. December 18-án még csak 35,2 milliárd forintról állítottak ki támogatásigazolást*ez az a dokumentum, amivel a vállalatok a NAV felé jelezni tudják, hogy felajánlották adójukat egy sportszervezetnek, azaz ennyi pénzt szedtek össze hivatalosan a sportklubok, két nappal később azonban már 60 milliárd felett járt a számláló. Az adatok feltöltése ráadásul pár napot csúszik, így szinte biztos, hogy még az idén tízmilliárdokkal emelkedik majd az összeg.

A hat támogatható sportág közül*labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, röplabda, jégkorong a mostani idény két nagy vesztesének a kosár- és a vízilabda tűnik. A tavaly még 30 milliárdos keretet kapó kosárklubok számára az idén például mindössze fele ennyit hagytak jóvá, de 5 milliárddal kevesebb adóforintot próbálhatnak meg begyűjteni a vízilabda-egyesületek is.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA politikával együtt a tao-milliárdok is megérkeztek a kézilabdábaKét év alatt majdnem ötvenmilliárd forintnyi társasági adó érkezett a költségvetés helyett kézilabdacsapatokhoz.

 

Komoly növekedést egyetlen sportág sem tudott felmutatni, a kézilabdát mégis érdemes kiemelni, mivel ezúttal még a korábbiaknál is jobban megközelítette a mindig rekorder focit. Utóbbi csapatai 36,7, előbbi 35,9 milliárd forintot próbálhatnak meg összeszedni. Ráadásul miközben a labdarúgó-szövetség közel 1300 egyesület és vállalkozás programját hagyta jóvá, addig a kézilabdában a négyszázat sem éri el ez a szám. Magyarul egy kéziklub átlagosan háromszor akkora támogatáshoz jut, mint egy futballegyesület.

 

A tavalyinál visszafogottabb keret magyarázata a szereplők kijózanodása lehet. Az előző idényben ugyanis látványosan túlpörgették a tao-programot. Akkor az elérhető adatok szerint kifejezetten sok támogatás maradt bent: a 130 milliárdos keret közel harmadát nem sikerült feltölteni. Bár több szövetségnél is elég rég frissültek az adatok, így ennyire valószínűleg nem rosszak az arányok, de az biztos, hogy a korábbiakhoz képest nehezebben jön össze a pénz. Ennek oka valószínűleg az, hogy a rendszert 2017/2018-ban úgy sikerült csúcsra járatni, hogy közben a társasági adó kulcsa csökkent, így kevesebb adóforintból kellett volna begyűjteniük több felajánlást a sportszervezeteknek. 

Ráadásul a kluboknak a pénzvadászatban a szövetségek is versenytársaik, hiszen utóbbiak is rengeteg forráshoz jutnak a tao-rendszernek köszönhetően. A labdarúgó-, a kézi-, a kosár-, a vízilabda- és a jégkorong-szövetség*a röplabda-szövetség programját nem találtuk meg a honlapon tavaly és az idén is nagyjából 20 milliárd forintos kerethez jutott.

A megbontott dokumentáció, az éveken átnyúló programok és a naptári évtől eltérő idények miatt a sportszövetségeknél lévő adatokból nem is lehet pontosan meghatározni, hogy az egyes évek költségvetését milyen mértékben terhelte meg a tao-rendszer. A zárszámadási törvények azonban segíthetnek ebben.

Az elérhető verziók szerint a 2011-ben induló tao-támogatási rendszer a 2018-ra betervezett összeggel az 500 milliárd forintot is átlépi. Ekkora bevételtől esett el a sportszervezeteknek utalt adóforintok miatt a költségvetés.

Ez egyébként a teljes társaságiadó-bevételhez képest is elég jelentős összeg: 2011 óta a vállalatok a nyereségük után fizetendő közteher nyolcadát fizették sportszervezeteknek. Utóbbi arány a keretek összegének mostani visszaesése ellenére – a társasági adó kulcsának csökkenése miatt – az idén tetőzhet, és a 20 százalékot is megközelítheti.

 

Állam Pénz emmi kézilabda kosárlabda labdarúgás tao tao-támogatás. Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Bucsky Péter
2019. január 13. 07:44 Állam

Egy uniós statisztika, ahol Magyarország a legjobb

A magyar közbeszerzések összértékének csupán 1,3 százaléka landolt offshore hátterű cégeknél, ami a legkedvezőbb érték az EU-ban.

2019. január 11. 14:27 Állam

Régen rúgtak ki annyi embert, mint a kormány novemberben

Novemberben 1884 embert bocsátottak el csoportos leépítés keretében. Ennél többet 2016 júniusában küldtek el utoljára ilyen formában.

Wiedemann Tamás
2019. január 10. 12:17 Állam, Élet

Példátlanul elnéző a magyar állam a letelepedési kötvényesekkel

Majdnem 20 ezer tartózkodási vagy letelepedési engedélyből 24 darab szűnt meg, és mindössze hat a magyar hatóságok döntése miatt.

Fontos

Kasnyik Márton
2019. január 16. 18:01 Világ

Miért bénították le a saját országukat a brit és az amerikai politikusok?

Senki ne lepődjön meg, hogy a fejlett országok lakóinak egy része olyan politikusokat támogat, akik a politikai intézményrendszer ledózerolásán dolgoznak.

Wiedemann Tamás
2019. január 16. 13:02 Világ

Befékezett a német gazdaság, és ezt mi is meg fogjuk érezni

Véget ér a robosztus gazdasági növekedés időszaka, a következő években az egy százalék feletti bővülésnek is örülni fognak a német cégek.

Hajdu Miklós Kasnyik Márton
2019. január 15. 06:53 Adat

Olyan országok is előzik Magyarországot a jövedelmi ranglistán, amelyekről nem is gondolnád

Hiába a bérrobbanás Magyarországon, a régiós országokban is sorra mennek el a magyarok mellett az uniós jövedelmi listán. Nyakunkon a bolgárok, zárkóznak a románok, Ausztria egyre távolabb.